Sarokvas

az ablakszárnyak sarkait összetartó sarkas vaspánt.

Sarokvéső

oly véső, melynek éle két egymáshoz szög alatt álló, tehát sarkot alkotó egyenes vonalból áll. Különleges munkáknál szerepel az asztalosnál és faragónál.

Sarolta

nőnév, melynek eredetét l. Charlotte.

Sarolta

a Névtelen Jegyző szerint Tuhutum unokája és Gyula leánya 954 táján született; feltünő szépségével csakhamar magár vonta az ifju Géza vezér figyelmét s ez őt ugy látszik azonnal feleségül vette, amint 972. az ő kezeibe jutott a vezéri buzogány. Nem született kereszténynek, mint idáig általában hitték, de pártolta a keresztény hit terjesztését s. 974. urával Gézával együtt maga is megkeresztelkedett s fogadást tett, hogy az új hitet a nemzettel, megösmerteti. 977-ben született első gyermeke, Szt. István, Magyarország királya; volt három leánya is: Judit, I. Boleszló lengyel fejedelem felesége s két másik, kik közül az egyik Orseolo Ottó velencei dogéhoz, a másik pedig Aba Sámuel nádorhoz, majd királyhoz ment férjhez s kit állítólag szintén S.-nak hivtak. Azt a mondát, mintha S. és Géza állítólagos második felesége Adelhaid két különböző személy lett volna, mint azt (I. köt. 86.) magunk is irtuk, Pauler újabban erős adatokkal ostromolta. S. e szerint túlélte férjét, aki 997. hunyt el. Thuróczy krónikája (II. 28.) szerint őt Koppány somogyi vezér feleségül akarta venni s ez egyik oka lehetett István vezér támadásának. Géza feleségéről a krónikák ez időn túl teljesen hallgatnak.

Sarolta

1. S. Mária, belga hercegnő, volt mexikói császárné, szül. 1840 jun. 7-én, I. Lipót belga király és orléansi Lujza hercegnő (Lajos Fülöp francia király leányának) gyermeke. 1857 jul. 27. férjhez ment osztrák Miksa főherceghez, az akkori lombard-velencei királyság kormányzójához. Midőn férje az osztrák politikai állapotokkal sehogyan sem tudott megbarátkozni és a bécsi körökkel mind jobban meghasonlott, nagyravágyó és függetlenség után vágyódó neje 1864. I. Napoleon császár felszólítására arra birta őt rá, hogy a mexikói császári koronát elfogadja. Mexikóban S. minden alkalommal erélyesen síkra szállt a monárkia és férje érdekében. Egyaránt szegült ellene a Mexikóba érkezett meglia pápai nuncius és Bazaine francia fővezér igényeinek és túlkapásainak; de a mexikóiak ellentállása a császársággal szemben nőttön nőtt és elvégre I. Napoleon kénytelen volt, adott szava ellenére, csapatait visszahivni és Miksa császárt magára hagyni. A válság napjaiban S. minden módon iparkodott férjének koronáját és életét biztosítani. E végett Napoleon császárhoz is fordult, de ez a könyörgő császárnét elutasította. Erre a kétségbeeső S. Rómába sietett és IX. Pius pápával akart konkordátumot kötni, abban a reményben, hogy a mexikói klérust ez úton terelheti a császár pártjára. Segélyt azonban itt sem lelt és ekkor a testileg-lelkileg megtört S. a Vatikánban megtébolyodott. Ez állapotban egynéhány hónapid Miramareban őrizték, majd Belgiumba vitték, hol Bonehoute kastélyban most már 30 év óta mint őrült éli le napjait.

2. S. Erzsébet, orléansi hercegnő, l. Erzsébet Sarolta (2).

3. S. Krisztina Zsófia, Lajos braunschweigi herceg leánya, szül. 1694., megh. 1715 okt. 21. Atyja parancsára 1711. nőül ment Alexej orosz nagyherceghez, kivel boldogtalan házasságban élt. Fia Péter 1727. az orosz trónra lépett (II. Péter). Utóbb sok mende-monda keringett felőle; azt mesélték, hogy durva férje elől Amerikába szökött, hogy egy francia tiszt neje lett és hogy Brüsszelben 1770. halt meg. Mindez mese. S. Zschokke egyik novellájának (Die Prinzessin von Wolfenbüttel) és Ernő szász-koburgi herceg egyik operájának (Santa Chiara) hősnője, melynek szövegét Birchpfeiffer S. irta.

Sarolta-királyné-szigetek

l. Santa-Cruz-szigetek.

Sáromberke

kisközség Maros-Torda vármegye marosi felső j.-ban, (1891) 968 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Élénk borkereskedése és gabonaforgalma van. Itt Teleki Samu grófnak, az ismert Afrika-utazónak, csinos kastélya van.

Sáron

Palesztina egyik termékeny síksága, mely Jaffa (Joppe) és a Kármel-hegység közt terült el és régóta kivált pompás legelőiről volt ismeretes. Újabban (1868) déli részén württembergi gyarmatosok alapítottak egy Sarona nevü telepetet, (1882) 194 lak.

Saronno

falu Milano olasz tartományba a Lura és vasút mellett, (1881) 6497 lak., amaretti- (tésztanemü) készítéssel; Santuario della Beata Virgine nevü hires búcsujáró templommal, amelyet Luini, Ferrari és mások pompás freskói díszítenek.

Saros

l. Időszak.


Kezdőlap

˙