Sealsfield

(ejtsd: szilszfild) Károly (valódi nevén Postl Károly Antal), német amerikai iró, szül. Poppitzben (znaim mellett) 1793 márc. 3., megh. a Solothurnhoz közeli birtokán 1864 máj. 26-án. 1822. Amerikában vándorolt ki; 1826. visszatért Németországba és Sidons C. néven Die Vereinigten Staaten von Nordamerika címü munkát tette közzé (2 köt., Stuttgart 1827). 1827. újra Amerikába utazott, miután Austria as it is címü munkáját Londonban készítette, melyet a német szövetség eltiltott. 1832. Svájcba vonult vissza. Legkiválóbb regényei: Tokeah or the white rose (2 köt., Philadelphia 1828); Transatlantische Reiseskizzen (2 köt., Lipcse 1834); Der Virey und die Aristokraten (2 köt., u. o. 1835); Lebensbilder aus beiden Hemisphären (Zürich 1835-37, 2. kiadás: Morton oder die grosse Tour címen 1846); Süden und Norden (3 köt., u. o. 1842-43). Műveinek összes kiadása 18 köt.-ben Stuttgartban 1844-46. jelent meg. Túlvilági adósság címü művét életrajzzal ellátva fordította Csukássy József.

Sealskin

(ang., ejtsd: szilszkin), a medvefóka bőre, mely barnára festve a selyembársonyhoz hasonlít.

Seapoys

(ejtsd: szipojsz), a persa szipáhi (harcos) szóból származó elnevezése az indiai benszülött katonáknak.

Season

l. Saison.

Seattle

(ejtsd: szitl.), King county székhelye Washington É.-amerikai államban, a Puget-Sund mellett, ez öböl és Washington-tó között, vasutak mellett, (1890) 42 837 (1880-ban 3533) lak., fürészmalmokkal, gép-, hajógyártással, nagy húsfüstölőkkel stb. 1890. az ipartermékek értéke 9,2 millió dollár volt. Kikötőjében évenkint mintegy 1000 hajó fordul meg. A kivitel fő cikkei: szén (600 000 t.), épületfa, komló és halak. Az amfiteátrumszerüen épült városban jelentékenyebb épületek: a Court House, operaház, a High School, Providence-kórház és az állami egyetem (200 hallgatóval).

Seb

(vulnus), a szerves szövetek folytonosságának mekanikus módon létrejött megszakítása, ha a kültakaró megszakításával együtt jár. Ha a külső mekanikus erő hatása alatt a kültakaró szövetek folytonosságukban meg nem szakadtak, akkor zúzódásról (l. o.) szólunk. A mekanikus erők különfélesége szerint megkülönböztetünk: metszett, szúrt, lőtt, szakított, harapott, zúzott sebet. Beosztjuk azután a sebeket a testtájékok szerint, mint fej-, arc-, mell-, has-, végtagsebeket stb. vagy a szerv szerint: agy-, tüdő-, máj-, vese-, bél- stb., továbbá bőr-, izom-, csont-, ideg-, vérerek sebe stb. Mindezen körülmény befolyással van a seb jelentőségére, amennyiben például a zúzott, harapott seb rosszabb jelentőségü, mint a metszett seb, vagy a szervek fontossága szerint a seb jelentősége is változó. A seb nagysága és kiterjedése a seb jelentőségére kevés befoylással van, p. nagy bőrseb kisebb baj lehet, mint egy kis, de mélyre ható (tehát mélyebb szöveteket is sértő) szúrt seb. Megkülönböztetünk azután tiszta és mérgezett sebeket (az utóbbiak például kigyómarások, mérges rovarok stb. által okoztatnak). A sebek jelentőségére végre befolyással van a sérült egyén kora, tápláltsága és egészségi állapota is; igen fiatal vagy igen magas koru egyéneknél, elcsigázott, vézna egyéneknél, súlyos bajokban szenvedőknél (hová tuberkulozis, szifilis is tartozik) a seb sokkal rosszabban gyógyul, mint fiatal, az életerő teljes birtokában levő és teljesen egészséges egyéneknél.

Minden seben a következő tulajdonságokat különböztethetjük meg: 1. vérzést, mely a megszakadt vérerekből ered s annál nagyobb, minél nagyobb a vérér. A vérzés csillapítása sokféle módon történhetik s esetleg külön sebészeti beavatkozást tesz szükségessé (l. Vérzés). 2. A sebszélek tátongását, mi a szöveteknek rugalmassága által van feltételezve s annál nagyobb, minél inkább érvényesülhet ezen rugalmasság. Izmok, vérerek, inak, idegek sebe annál inkább tátongó, minél inkább eltér ezen szerves hosszirányától. A tátongást a seb egyesítése által szüntetjük meg, mit sebészeti varratokkal lehet eszközölni vagy ragasztó tapaszok által (l. Varrat). 3. Fájdalom, mit az átmetszett idegvégeknek ingerülete okoz. A fájdalom a seb minősége szerint változó, pl. metszett sebnél kevesebb mint a zúzott vagy szakított sebnél. Változó a fájdalom a szövetek ideggazdagsága szerint is; pl. a bőr sebe legfájdalmasabb, kevésbbé az izomé, csonté, az agy szürke állománya fájdalmasabb, mint a fehér agyvelő állománya stb. Végre változó a fájdalom az egyén érzékenysége vagy pillanatnyi állapota szerint is; p. erős felindulás alatt a seb alig okoz fájdalmat, alkoholos állapotban a seb kevésbbé fáj, mint józan állapotban; egyes egyéneknek nagyobb sebeket is eltűrnek fájdalom nyilvánítása nélkül, másoknál a legcsekélyebb seb nagy fájdalmat okoz. A sebfájdalom csillapítása végett a sebészet alkalmazza az érzéstelenítő eljárásokat (műtéteknél) kloroform-, éterbelélekzések vagy morfiumsók bőr alá fecskendezése vagy klorálhidrát, morfium s más bódító szerek belső adagolása alakjában, vagy pedig kisebb és rövid ideig tartó operációknál kokainbefecskendezés, éter, éterklorür stb. elpárologtatása által (l. Anesztezia). Olyan seb, mely anyaghiányt nem okozott, gyorsan képes gyógyulni a sebszélek pontos összeillesztése után s ezt nevezik első érintkezés útján való gyógyulásnak (reunio per primam intentionem). Ennek elérésére szükséges a vérzés tökéletes elállítása, a sebszélek lehetőleg pontos egyesítése s a sebnek több napig tartó teljes nyugalma, tehát megfelelő fedő, illetve nyomó kötés. Másodnapra a sebszélek már összetapadtak s egy hét mulva rendesen már oly szilárd összenövés van közöttük, hogy gyógyultnak mondható a seb. A sebvonalat ekkor egy élénk piros csík jelöli (a hegvonal), mely eleintén piros, rövid idő mulva halványulni kezd, s 3-5 hét mulva a bőrnél fehérebb szint öltve, megmarad mint nyoma a sebnek. Ettől eltérőleg olyan seb, mely anyaghiánnyal jár vagy amelynek sebszélei nem egyesíttettek, vagy nem egyesültek a per primam útján, csak lassan gyógyulnak, az elveszett szövetrészeknek tökéletlen pótlása, illetve a tátongó sebüregnek fokozatos kitelése által. Ezen módját a seb gyógyulásának nevezik sarjadzás útján való gyógyulásnak (reunio per granulationem vagy r. per secundam intentionem). A seb felszine ilyenkor 24 óra mulva szürkés-fehér, szürkés-sárgás lesz, mert a legfelszinesebb szövetréteg elhal és lelőködik; harmadik napra a seb felszinét apró gombostűfejnyi szétszórt piros göböcskék lepik el, melyek rövid idő mulva az egész seb-felszint befonják s a seb mélyebb rétegeiből nőnek elő; ezek a sarjadzások (granulatio), melyek a sebnek a negyedik napon túl azon jellemző egyenletes, élénk piros bársonyszerü kinézést adják, mit ilyenkor láttatnak. A sarjadzás folytonosan szaporodik a mélyből a felszinre, felszinesebb rétegei lelökődnek folytonosan s a sebes szövetek nedvéhez keveredve adják azon tejfelszerü, sűrübb, átlátszatlan folyadékot, mely ilyen seb felszinét mindig bevonja és sebváladéknak neveztetik. A sarjadzás, ha a sebüreg kitelődött, alsóbb rétegeiben kötőszövetté alakul át, ezzel mindinkább szárazabb lesz és az anyaghiányos terület szélén a hámsejtek szaporodásnak indulva, ráhúzódnak központi irányban a sarjadzó felszinre, mig végre az egész sarjadzó tömeg erős rostos kötőszövetté alakult át és felszinén hámréteggel van borítva. Ezen rostos új szövet a heg, mely a seb gyógyulását befejezi. Ha azonban a seb nem tiszta, hanem keletkezése pillanatában, akár később kivülről odajutott és gyuladást okozó anyagokkal jött érintkezésbe, akkor a seb gyógyulása is módosul, a seb lobos lesz s mivel ezen gyuladást okozó anyagok legtöbbnyire egyszersmind genyedést okozók is, a seb genyedése áll elő (sebfertőzés). A genyedést sajátságos mikroorganizmusok okozzák (piogén bakterikumok) s igy a sebek sima és zavartalan gyógyulása azt kivánja, hogy ezek távol tartassanak a seből (aszepszis) vagy ha már odajutottak, ártalmatlanná tétessenek (antiszepszis). Ez a sebkezelés feladata.

A sebkezelés a mai gyakorlat szerint ezen feladatát a Lister tanain alapuló elvek szerint igen tökéletesen képes megoldani. Ha azonban kudarcot vall, ott a seb fertőzése érvényesül s a sarjadzásos tömegnek újból elfolyósodása áll elő, bő sebváladék kiséretében, melyet genynek neveznek (l. o.); ezzel együtt jár a sebszélek duzzadása, fájdalmassága, élénk pirossága és tömöttsége, szóval gyuladásos állapota. Ha a seb fertőzése nagyobb foku s a fertőző anyag a szövetek közé vagy a véráram útjába felvétetik, akkor súlyosabb gyuladások csatlakozhatnak a sebhez és ezeket nevezzük sebbetegségeknek. A sebbetegségek lehetnek: 1. helybeliek, azaz a sebre és közvetlen környékére korlátoltak, minő az orbánc, kötőszöveti gyuladás, nyirokerek gyuladása, nyirokmirigyek gyuladása, vivőérgyuladás és üszkösödés; 2. lehetnek az egész szervezetre kihatók, minő a genyvérüség (pyaemia), evvérüség (septichaemia) és a tetanus. Mindezen sebbetegségek lázzal járnak, mely borzongással, rázó hideggel szokott kezdődni, magas fokot ér (39-41 °C) és bő izzadás kiséretében folyt le. A sebbetegségek súlyos szövődményei a sebnek, annak gyógyulását tetemesen kinyujthatják és valamennyi az egyénre nézve veszélyt hozó lehet.

Seba

Albert, hollandi természettudós és gyüjtő, szül. Etzelnben (Kelet-Frízország) 1663., megh. Amsterdamban 1736. Mint gyógyszerész a Locupletissimi rerum naturalium thesauri accurata descriptio (4 köt., 450 rézmetszettel, Amsterdam 1735-35) c. díszművet irta.

Sebaldus

szent, Nürnberg védszentje, 1425. V. Márton pápa szentté avatta. Állítólag III. Dagobert király leányát birta feleségül, de már a lakodalmat követő napon visszavonult az élettől s Nürnberg közelében mint remete élt. Megh. 801., más kútfők szerint 901. Síremléke Nürnberg S.-templomában látható, emléknapját az egyház aug. 19. üli meg.

Sebaste

l. Samaria.

Sebastian

San, spanyol város, l. San Sebastian.


Kezdőlap

˙