Semita nyelvek

E néven legelőször Eichhorn (1787) nevezte el a nyelvek ama csoportját, melynek legfőbb képviselői a héber, asszir, arameus, arab és etiop nyelv és azok dialektusai. Ez elnevezést azért választották e nyelvcsoport megjelölésére, mivel az e nyelveken beszélő legtöbb nép a Genezis X. fejezetében foglalt néptáblának adatai szerint Sémtől, Noé fiától származik. E néptáblában azonban Sém nemzetségeként oly népek is fel vannak sorolva, melyeknek nyelvei, rokonsági viszonyukat tekintve, a S. közé nem tartoznak, mig másrészt a szoros nyelvrokonság alapján oly népek nyelveit is a S. közé soroljuk, melyek (mint az etiopok, feniciaiak) a bibliai néptáblában nem Sém ivadékaiként vannak feltüntetve. A S.-et használó népeket semitáknak nevezzük. A S. szorosan összefüggő nyelvtörténeti egységet alkotnak és egymás között mind a szóanyag, mind pedig a nyelvtani alakok tekintetében sokkal nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint p. az indogermán nyelvek. Közös sajátságuk azon központi jelentőségben nyilvánul, mellyel a mássalhangzók az élő nyelvanyag alakulásában birnak. Mig nyelvünkben a szók gyökereit a magán- és mássalhangzók egyaránt alkotják, ugy hogy p. kár, kér, kor, kör külön gyökérszók, addig a S.-ben a szógyökerek csupán csak a mássalhangzókban nyilvánulnak, a magánhangzók pedig a szók nyelvtani módozatait és árnyalatait jelölik. A ktl a. m. ölni gyökérből (az arabban) katala a. m. ölt, kátil a. m. ölő, kutila a. m. öletett (passziv), aktala a. m. öletett (factitiv), katlun a. m. ölés stb. Még a többes szám alkotása is ily belső képzés által áll elő, p. dsebel (arab) a. m. hegy, dsibál a. m. hegyek. E belső képzéseken kivül a nyelvtani módozatak kifejezésére elő- és utóragokat és képzőket is használnak a S., p. ktb a. m. irni, maktab a. m. iróhely, maktúb a. m. ami meg van irva stb.

A S. három fő ágra oszolnak, ezek 1. az északi S., ezekhez tartoznak: a) az asszir-babiloniai ékiratok nyelvei, b) az arameus nyelvjárások; 2. a középső S., vagyis kana'áneus nyelvek, ugyanis a héber, a moabita, a feniciai nyelv, ugymint azon kana'áni nyelvek, melyekből egyes tulajdonneveken kivül egyéb emlékek nem maradtak reánk; 3. a déli S., ugyanis az északi arab, a sábai az etiop nyelvek és ezek dialektusai.

Semivocalis

(lat.), félmagánhangzó, igy nevezte a régibb nyelvtan az l, r hangokat s újabban némelyek a j, v hangokat.

Semjén

község, l. Ér-S. és Kálló-S.

Semleges

(neutralis), l. Közömbös.

Semlegesség

(neutralitás), tartózkodás harmadik állam háborujában való részvételtől. Azokat az államokat, melyek sem maguk háborut nem folytatnak, tehát nem hadi felek, sem a más államok háborujában részt nem vesznek, semleges államoknak nevezik. A S.-nek nemzetközi értéke a háboru bajainak korlátolása, s a jog és a béke érdekeinek lehető oltalma. A S. tehát békeállapot, de háborut tételez fel, a háboruval kezdődik s a háboruval végződik. A S. nem azt jelenti, hogy az állam háborujogáról (jus belli) lemond, hanem azt, hogy az állam addig, amig semleges marad, a mások között kitört háboruban részt nem vesz. Szokás megkülönböztetni: a) örök és önkéntes; b) teljes és nem teljes; c) fegyveres és nem fegyveres S.-et.

Örök S. alatt egyes államoknak nemzetközi szerződésekkel biztosított állandó S.-ét értik. Ilyen Európában: a) a svájci szövetségnek a bécsi kongresszus-akta 84. és 92. cikkein, b) Belgiumnak az 1831 nov. 15-iki londoni szerződésen és a francia-német háboru alatt Anglia indítványára 1870 aug. 9. és 11. létrejött szerződéseken, c) Szerbiának a párisi (1856 márc. 30.) szerződésen, d) Luxemburgnak a londoni (1867 máj. 11.) szerződésen alapuló örök S.-e. - Nem teljes S.-ről akkor szólunk, midőn valamely állam a hadviselő felek egyike iránt bizonyos mérsékelt segélynyujtással szerződésszerüleg tartozik, s e tartozásának eleget tehet a nélkül, hogy egyébként a háboruban részt venne. A hadviselő felek is közös beleegyezéssel államterületüknek egy részét semlegesnek jelenthetik ki. - Fegyveres S. alatt azt értik, amidőn valamely állam azért nyul fegyverhez, hogy S.-ét és ebből folyó békejogait a hadviselő felek ellen megvédje. A szabályt az önkéntes S. alkotja, mert rendszerint az állam szabad elhatározásától függ, vajjon a háboruban részt venni v. semlegesen maradni akar-e. A vélelem a S. mellett szól. Minden állam semleges addig, mig semleges magatartást követ, azaz a háboruba fegyveres erővel be nem avatkozik. A teljes közöny s részrehajlatlanság a S.-nek nem feltétele. A semleges államnak is jogában áll a hadviselő felek egyikével rokonszenvezni, s rokonszenvének kifejezést is adhat, azért semleges mindaddig, mig az egyik félnek fegyveres segélyt nem nyujt, tehát a háboruban tényleg részt nem vesz. Óvatosság a rokonszenv nyilvánításában a politikai eszélyhez tartozik, de a S.-nek nem követelménye.

A S. kötelességekkel jár, másrészt jogokat ad. A S.-ből folyó kötelességek fő pontjaikban a következők: 1. a semleges állam a hadviselő feleknek tényleges segélyt nem nyujthat. Ez a dolog természetéből következik, mert semleges magatartás és tényleges részvétel a háboruban egymást kizáró fogalmak; 2. a semleges állam jelesül nem bocsáthat a hadviselő felek rendelkezésére katonaságot, hadi hajókat, pénzsegélyt; 3. területén toborzást, csapatgyüjtést, csapatok gyülekezését megengednie vagy türnie nem szabad, - az ellenben, hogy alattvalói állami engedély nélkül vagy épp ellenére az egyik hadviselő fél szolgálatába lépnek, a S. megsértését nem teszi; 4. oly segélyezés, amelyre az állam a háboru előtt és nem a bekövetkezett háborura vonatkozólag létrejött szerződés alapján kötelezve van, feltéve, hogy az állam szigoruan szerződésszerü kötelezettsége határai között marad, nem teszi a S. megsértését; 5. a semleges állam őrködni tartozik a fölött, hogy területén magánosok hadi hajókat az egyik hadviselő fél részére fel ne szereljenek; 6. a S. megsértését teszi, ha az állam a hadviselő felek egyikét fegyverekkel vagy hadi szerekkel ellátja v. ellátni segíti, az alattvalói részéről hadi szerekkel folytatott kereskedelemnek egyszerü tűrését ellenben a S. megsértésének nem tekintik; ellenben 7. fegyverszállítmányokat nagyban, amelyek hadi segély minőségével birnak, a semleges állam a maga területén lehetőleg megakadályozni tartozik; 8. élelmi szerek bevásárlásának engedélyezése a S.-gel nem ellenkezik, különösen akkor nem, ha az engedély mindkét hadviselő fél javára egyaránt szól; 9. pénzkölcsön ellenben a segélynyujtás fogalma alá esik; 10. a semleges állam területét a hadviselő felek egyikének hadi célokra át nem engedheti, mert ez a terület S.-ével ellenkezik; 11. a hadi hajóknak a semleges parti vizeken áthajózása külön tilalom nélkül nem megsértése a S.-nek, ellenben kikötőibe, belvizeibe a semleges állam a hadviselő felek hadi hajóit csak kifejezetten békés célokból (p. élelmi szerek, viz, kőszén szerzése) bocsáthatja be, vagy hajótörés esetében; 12. az üldözőbe vett s menekülő csapatok befogadása s a szükségesekkel ellátása, mint az emberiség követelménye, a S.-be nem ütközik, de kötelessége a semleges államnak gondoskodni arról, hogy az ellenség e vendégszeretettel vissza ne élhessen. Ennek érdekében a semleges területre menekült csapatok, hadi hajók lefegyverezendők és internálandók. A S.-i kötelességeknek megsértése az állam részéről kártérítésre kötelez. Ezzel szemben a semleges állam a béke jogait élvezi, s jelesül lobogója nemcsak a hajót, hanem a hadi csempészáruk kivételével az ellenséges szállítmányt is védi stb. L. még Fegyverszünet, Genfi szerződés, Duna.

Semleges vonal

l. Mágnesség.

Semler

János Salamon, német teologus, szül. Saalfelden 1725 dec. 18., megh. 1791 márc. 18. Tanult a hallei egyetemen s 1749. a koburgi gimnáziumban lett tanár, majd 1751. a hallei egyetemre hivatott meg hittanárnak, hol 6 év mulva a teologiai szeminárium igazgatója lett. Tanulói első éveiben inkább pietista volt, de egyik tanárának, Baumgartennek felolvasásai teljesen felforgatták addigi vallásos meggyőződéseit, ugy hogy a racionalizmus felé hajlott, s ezen teologiai iránynak ő lett első rendszeresen dolgozó képviselője. Főbb művei a következők: De Daemoniacis (1768); Umständliche Untersuchung der dämonischen Laute (1762); Versuch einer biblischen Dämonologie (1776); Selecta capita historiae ecclesiasticae (3 köt., 1767-69); Commentationes historicae de antiquo christianorum statu (2 köt., 1771-72); Versuch christlicher Jahrbücher oder ausführliche Tabellen über die Kirchengeschichte bis aufs Jahr 1500 (2 köt., 1783-86). Mindezen művei Halléban jelentek meg. Életét megirta Lebensbeschreibung címü művében (Halle 1781-82). V. ö. Wolf, Über S.-s letzte Lebenstage (u. o. 1791); Schmid H., Die Theologie S.-s (Nördlingen 1858); Tholuck is irt róla Vermischte Schriften c. művében.

Semmelweiss

Ignác, a gyermekágyi láz hirneves orvosa, szül. Budán 1818 jul. 17., megh. a bécsi elmekórházban 1865 aug. 14. Jogot tanult a bécsi egyetemen, hajlama azonban inkább az orvosi pálya felé vonzotta, ugy hogy mint jogász inkább a boncolástani előadásokra járt el. 1838. egészen ott is hagyta a jogi tanulmányokat és az orvosi tanfolyamra iratkozott be. Az 1. évet Bécsben, a 2. és 3-ikat Pesten, a 4. és 5-iket pedig ismét Bécsben végezte, ahol 1844. orvosdoktorrá, 1846. pedig sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. Már korán magára vonta tanárainak, különösen Rokitanskynak és Skodának figyelmét. Az előbbinek engedelmével éveken át, majdnem naponként látogatta a boncolótermet és végzett számtalan boncolást. 1846-49. segéde volt Klein tanárnak a bécsi szülészeti klinikán. 1850. magán tanárrá képesítették az elméleti szülészetből, előadásait azonban nem kezdhette meg, mert irigyei folyton nehézségeket gördítettek útjába. Ezért elkedvetlenedve visszatért Pestre, ahol végképen letelepedett. 1850. a Rókus-kórház szülészeti osztályán főorvos lett. 1855. a szülészet tanárává nevezték ki a pesti egyetemre. Időközben a zürichi egyetem szülészeti tanszékére is meghivták, de ő azt visszautasította. Holttestét 1891. hozták haza s a kerepesi temetőben temették el, hol szép síremléket emeltek neki. Szobra felállításán bizottság fáradozik. Irodalmi dolgozatai: A gyermekágyi láz kórtana (Orvosi Hetilap 1858); A méhrostdag kiirtása és újratermődése; rendes lefolyásu terhesség (u. o. 1861); Az ivarvérzés körüli régibb és újabb elméletek (Női és gyermekgyógyászat 1864); Héthónapos terhesség, rendkivüli nagyságu rostos méhpöfeteg mellett (u. o. 1864); Az ivarvérzés és ennek rendellenességei (u. o. 1864); A petefészektömlők műtételi kezelése (u. o. 1865).

Semmering

a K-i Alpok egy hegytömege Stiria és Alsó-Ausztria közt, amelynek legmagasabb csúcsa 1396 m. Rajta vezet át a Lajta völgyéből a Mürz völgyébe a S. hágó (980 m.). Ennek legalsó pontja Alsó-Ausztriában Gloggnitz (439 m.) és Stiriában Mürzzuschlag (672 m.). A XIII. sz. óta gyalogút vezetett át rajta, amelyet VI. Károly idejében egy 1728. befejezett kocsiúttal helyettesítettek. Ennek helyébe 1840. egy új, hosszabb, de kényelmesebben járható utat építettek, amelyet a vasút szorított háttérbe. A S.-vasút Gloggnitztól Mürzzuschlagig terjed, hossza 41 km. Van 15 alagútja és 16 viaduktja. Legnagyobb emelkedése 25 promille. Az építés költsége 22,5 millió frtra rugott. Tervezte Ghega Károly (l. o.). Megnyilt 1853. V. ö. Silberhuber és Rabl, Führer auf den S. und seine Umgebung (Bécs 1890).

Semmi

igy hivják népies nyelven némely vidéken a cinkoxidot.


Kezdőlap

˙