Spangár

András, jezsuita, szül. Nógrádon 1678 jan. 29., megh. Rozsnyón 1744 márc. 14-én. 25 évig működött mint hitszónok; a rend ungvári és kőszegi házait kormányozta. Munkái: Concordantiae Mariannae (Nagyszombat 1721); Pethő Gergely krónikáját tetemesen megbővítve adta ki (Nagyszombat 1721 s Kassa 1734); irt továbbá egy Magyar krónikát (Kassa 1738), s egy Magyar könyvtárt (u. o. 1738).

Spangenberg

1. Ágoston Gottlieb, a zinzendorfi testvérgyülekezet püspöke, szül. Klettenbergben 1704 jul. 15., megh. 1792 szept. 18. A jenai egyetemen jutott először (1727) érintkezésbe a herrnhutiakkal. 1732. a hallei egyetemen a teologiai fakultás segédtanára s a Francke-féle árvaház felügyelője lett, de szeparatisztikus hajlama miatt összeütközésbe jövén az egyetemi hatóságokkal, 1743-ban el kellett hagynia Hallét. Ekkor egészen Zinzendorfhoz és gyülekezetéhez fordult s először Angolországban, majd Kopenhágában, Georgiába s végre Pennsylvaniába ment, amely utóbbi helyen az indus missziót vezette. Innen Zinzendorf halála után, 1762. püspökéül hivta őt meg a herrnhuti gyülekezet, amely állásában azonban egyáltalában nem tudott kifejteni olyan erélyt és bátorságot, aminőt előde zinzendorf tanusított. Művei: Idea fidei fratrum (1779), mely a herrnhutiak dogmatikáját foglalja magában; Nachricht von dem Zustande und der Versfassung der avang. Brüderunität (1754); Leben des Grafen Zinzendorf (1772-75). V. ö. Ledderhose, Das Leben A. G. S.'s (Heidelberga 1846).

2. S. Ciriák, német protestáns teologus és hisztorikus, szül. Nordhausenben 1528 jun. 17., megh. Strassburgban 1604 febr. 10. Előbb Eislebenben, majd Mansfeldben prédikátoroskodott, ahol fődékán lett. Flacius hive lévén, 1575. menekülnie kellett s aztán Strassburgban élt. Van egy Adelsspiegel című műve (Schmalkalden 1591) és megirta több város krónikáját.

3. S. Gusztáv, német festő, szül. Hamburgan. 1828 febr. 1., megh. Berlinben 1891 nov. 19. A hanaui ipariskolában tanult rajzolni, 1849. Antwerpenbe ment, 1851-57. Párisban élt és egy ideig Couture vezetése alatt dolgozott, azután egy évet Olaszországban töltött, honnan 1858. hazatérve, utóbb a berlini akadémia tanára lett. Művészetének fejlődésére különösen a régi német mesterek, első sorban Dürer és Holbein gyakoroltak befolyást. A német reformáció történetéből, Luther életéből vett egyszerü, a régi mesterek modorát utánzó ábrázolásai igen nagy népszerüségre tettek szert. Legkiválóbb művei: Luther mint György lovag; Luther a bibliát fordítja (1870, berlini nemzeti képtár); Luther és Melanchton; Luther családja körében (lipcsei városi muzeum); Luther bevonulása Wormsba; A halál vonulása (1876, berlini nemzeti képtár, leghiresebb, legünnepeltebb műve) stb. A hallei egyetem lépcsőházát a négy kart jelképező falfestményekkel díszítette.

4. S. Wolfhart, német költő, S. Ciriák (l. o.) fia, szül. Mansfeldben 1570 körül, megh. 1637 táján. Tübingában magiszter fokot nyert el; aztán pap volt Buchenbachban. A strassburgi akadémiai szinházban előadott latin és görög drámák közül a latinul nem tudók számára német fordításokat készített, népies toldalékokkal bővítvén őket. Különben maga is irt népies tárgyu drámákat és játékokat: Glückwechsel (1613); Mammons Sold (1614); Ganskönig (Strassburg 1607) címü állatkölteményében a kat. istenitiszteletet perszifiálja. Neki tulajdonítják az Eselkönig c. (Ballenstedt, évszám nélkül) szatirikus prózai regényt is. S. válogatott költeményeit Martin adta ki (Strassburg 1887).

Spanheim

l. Sponheim.

Spaniola

(növ.) a. m. spanyol burnót, l. Dohány.

Spanish stripes

(ejtsd: szpennis sztrájpsz), könnyed, vörössel és kékkel mintázott posztók világos szinü zefirgyapjuból.

Spanish Town

(ejtsd: szpennis taun), azelőtt Santiago le la Vega, város Jamaica angol szigeten, 18 km.-nyire Kingstontól, a Cobre jobb partján, vasút mellett, (1891) 5690 lak., Old Harbour nevü kikötővel; a közelében fekvő dombokon szép botanikuskerttel. 1869-ig Jamaicának fővárosa volt.

Spankau

Páris, császári tábornok, szül. 1610., megh. Kassán 1675 (jul.). A katonai pályára lépett és előbb az osztrák tartományokban szolgálta a Habsburg-családot, 1670 óta azonban Magyarországban működött. Mihelyt az udvar hirét vette a Zrinyi- és Frangepán-féle összeesküvésnek, azzal bizta meg S.-t, hogy verje szét Zrinyi hadát és fogja el őt és nejét élve vagy halva. E megbizás értelmében S. 1670 ápr. 12. átkelt a Dráván és lovas hadával Csáktornya felé sietett. Zrinyi Pétert ugyan el nem foghatta, mert ez önként Bécs felé indult, de Csáktornyát bevette és kifosztotta. azután a felvidéken igyekezett elnyomnia a protestáns ellenzéket. L. Felső-magyarországi főkapitányság.

Spányi

Béla, tájképfestő, szül. Pesten 1852-ben. Gyermekéveit Szolnokon töltötte, melynek festői vidékét mindig örömest keresték föl a képirók, köztük oly kiváló mesterek is, mint Pettenkofen és Müller Lipót. A fiatal S.-ban is itt ébredt föl a vágy először természet szépségeinek tolmácsolására s miután egy Török nevü öreg piktor bevezette a rajzolás és festés elemeibe, 1870. állami segéllyel Bécsbe utazott, hogy magát az ottani művészeti akadémián kiképezhesse. Itt azonban eredetiségre törekvő tehetsége lépten-nyomon föllázadt az iskolai szabályok nyüge ellen; örökké fülébe csengett az újabb festészeti iskola jelszava, mely igazat kiván a művészetben, s harmadfél évi időzés után egy napon ott hagyta a császárvárost, hogy üdülni, inspirációt meríteni hazájába, szülőföldjére térjen. Ez időtől fogva a szabad természet lett mesterévé a fiatal festőnek. Megfordult ugyan később több ízben Münchenben és Párisban, sőt az előbbi helyen évekig tartózkodott, s a kivitel fortélyait illetőleg a tájképirás idegen mestereitől lesett is el egyet-mást, de nem lett utánzója soha senkinek. Eredetiségét még ellenségei sem vitathatják el tőle: festményeinek összbenyomása mindenkor az ő melankolikus és melegen érző kedélyére vall. S. első sorban a mocsaras, vizes tájak festője s mint ilyen nem csupán hazájában emelkedett nagy népszerüségre, hanem a külföldön is. Müncheni tartózkodása alatt a bajor és amerikai műkereskedők szó teljes értelmében elhalmozták megrendelésekkel s maga Luitpold regensherceg is nagyra becsülte tehetségét. Képet vásárolt tőle s gyakran felkereste műtermében. Az októberi első negyed s az utolsó gólya (ez utóbbi Zichy Jenő gróf gyüjteményében) a magyar tájfestészet legszebb alkotásai közé tartoznak. A művész jelenleg, a kormány megbizásából, Bosznia regényes vidékeiről készít képeket.

Spányik

Kornél, festő, szül. Pozsonyban 1858 okt. 29. Tanulmányait 1877. a bécsi művészeti akadémián kezdte, hol három évet töltött. Később Liezenmayer Sándor tanítványa volt Stuttgartban, jelenleg pedig Benczur Gyula mesteriskolájában dolgozik. Hogy tanulmányait végezhesse: az állam többször ösztöndíjban részesítette. Budapesten először 1890. állított ki történeti képet Murányvár bevétele címmel, s ezt követte a Pihenő cimü genrekép, melyet a király ő felsége vásárolt meg nála Kuncz Adolf prem.-rendi prelátus. S. arcképfestéssel is foglalkozik s Bittó István volt miniszterelnök arcképét a király megbizásából közelébb készítette el a miniszterelnöki palota számára.

Spanyol articsóka

(növ.), l. Articsóka.


Kezdőlap

˙