Sugárkák

(állat) a. m. Radiolaria (l. o.).

Sugárkápolna

l. Kápolnakoszoru.

Sugárkő

(ásv.), l. Amfibol.

Sugárosak

v. sugaras fészkesek (növ., Compositae radiatae vagy corymbiferae), a kétféle virágu fészkesek, melyeknek belső ivrágai csövesek, a külsők nyelvformájuak és a fészket körülsugározzák, mint a tányérrózsa sárga virágsugarai.

Sugárpont

l. Alapalakzat.

Sugárrepedés

A fa egynemütlen szöveti alkotása folytán hol aszás, hol fagy következtében a bérlsugarak mentén, ahol az összefüggés a leggyöngébb, gyakran repedezik. Ezek a repedések a S.-ek.

Sugársík

sugársor, sugártér, l. Alapalakzat.

Sugártest

l. Szem.

Sugártörés

ásványtani tekintetben nagyon nevezetes és fontos, hogy az összes alaktalan s szabályos kristályrendszerbeli ásványok a fénysugarat egyenesen törik, azaz egyszerüen sugártörők, a négyzetes, hatszöges, rombos, egyhajlásu s háromhajlásu kristályrendszerbeli ásványok a fénysugarat kettősen törik, azaz kettősen sugártörők, (l. Kettős törés).Az egyszerüen sugártörő ásványokról azt mondjuk, hogy izotrópok, a kettősen sugártörőkről, hogy anizotrópok. Az anizotróp ásványokon át kettősen megtört sugarak nem egyformán viselkednek. Ha p. valamely átlátszó mészpátromboéderen (izlandi páton) keresztül nézünk valamely vonalat, azt kettősne látjuk. Forgatva a mészpátromoédert, azt fogjuk észrevenni, hogy az egyik vonal képe mindig egyazon helyzetben marad, akár hogy ha üvegen át néznők, a másik vonal ellenben amaz körül forog. Az állandó helyzetü sugarat rendes v. ordinárius sugárnak (o) szoktuk nevezni, a változó helyzetüt nem rendes v. extraordinárius sugárnak. A rendes sugár mindig a közönséges fénytörési törvények szerint töretik meg, a nem rendes sugár más törvény szerint. A rendes sugárnak törési mutatója többnyire nagyobb, mint a nem rendesé és utóbbinak törési mutatója nem is állandó, hanem a beeső fény iránya szerint változó. A mészpátban sárga fény mellett a rendes sugár törési mutatója 1,6585, a nem rendesé 1,4864. Hogy miért nem észlelhető szabad szemmel más anizotróp ásványon épp oly jól a kettős fénytörés, mint a mészpátromboéderen, annak egyszerü oka az, mert a mészpáton keresztül a két sugár törési mutatjója közt a különbség eléggé jelentékeny, míg egyéb anizotróp ásványok két sugarának törési mutatója közt oly csekély a különbség, hogy szabad szemmel észre sem vehető; a két sugár szabad szemmel ugy látszik, mintha összeesnék. Átlátszó quarckristályon azonban alkalmas módon kettős S. szabad szemmel is észrevehető. A rombos, egyhajlásu és háromhajlásu kristályrendszerben kristályosodó ásványok két optikai tengelyüek. Ezeknek a kristályoknak tulajdonképen nincs rendes sugaruk, mind a két megtörött sugár nem rendes sugár, mivelhogy a törési mutatója mind a két sugárnak változó. A rombos rendszerbeli kristályoknak az a sík, amelyben a két optikai tengely van, összeesik a kristálytani tengelyek valamelyikének síkjával. Ama vonalak, melyek az optikai tengelyek képezte szöget felezik, két kristálytani tengely irányával esnek egybe. Az egyhajlásu rendszerbeli kristályokban az optikai tengelyek síkja v. a szimmetriasíkkal esik egybe, vagy pedig arra merőleges. A háromhajlásu rendszerben az optikai tengelyek síkjának nicns előre meghatározható helyzete s általában nem felel meg neki a kristálytanilag orientált helyzet. ugy az ásványok egyszerü vagy kettős S.-ének, valamint egy vagy két optikai tengelyü viselkedésének eldöntésére különböző polarizáló készülékek szolgálnak. L. Fénysarkítás és Fénytörés.

Sugár-út

igy nevezték eleintén Budapesten az Andrássy-utat. L. Budapest.


Kezdőlap

˙