Svájci alpklub

(Schweizer Alpenklub), l. Alpes-egyletek.

Svájci bor

Svájcban mintegy 30,000 ha.-nyi területen mintegy 1.280,000 hl. könnyü asztali bor terem. A termelés fő célja a sok bor s igy tényleg átlagosan 40-45 hl. bort nyernek egy ha.-ról, mely azonban csak asztali bornak minősíthető.

Svájci ezredek

l. Idegen csapatok.

Svájci hadsereg

A S. szövetségi seregnek nevezi magát. Tulajdonképen feleklő népsereg (honvédsereg), amelyben nincsenek meg egy állandó hadsereg semminemü alkotó részei. A legfőbb hadúr jogát a szövetségi gyülés gyakorolja, ez izeni meg a háborut, választja a főparancsnokot a háboru tartamára és gyakorolja a főfelügyeletet. E mellett a kantonok is gyakorolnak saját területükön hadúri jogokat, csapatokat állítanak fel, tiszteket neveznek ki törzstisztekig bezárólag. A szövetségi alkotmányjog szerint minden svájci férfi hadköteles 20 éves korától betöltött 44 éves koráig. Aki bármely okból nem teljesít tényleges szolgálatot, hadkötelezettségi ideje alatt hadmentességi adót fizet. A szövetségi sereg tagozódik: az Auszugra (20-32. életév), honvédségre (33-44. életév) s népfelkelésre, melyben minden svájci 17-50 éves koráig szolgálni köteles, ha sem az Auszugba, sem a honvédségbe nem nyerte beosztását. Háboru idején az Auszug csapataiból alkotják a mozgó hadsereget (mozgósított hadsereg), mely a hadseregtörzsből és nyolc hadosztályból áll. Minden hadosztályban van a hadosztálytörzsön kívűl: 2 gyalogdandár (2-2 ezred), 1 lövész-zászlóalj, 1 dragonyos ezred, 1 guideszázad, 1 tüzérdanrár, 1 vonatzászlóaolj, 1 geniezászlóalj, 1 tábori kórház és 1 kezelő század. Az Auszug gyakogsága 32 ezedből áll, a lovasság 8 ezredből és 12 guide-századból (küldönc- és tábori csendőrszolgálatra); a tüzérség 24 ezredből =2-2 bároi üteg), 1 hegyi tüzérezredből és 4 osztály nehéz tüzérségből (Positions Artillerie). Az aktiv szolgálat mindössze 45 napra szorítkozik az első évben a gyakogságnál, 80 napra a lovasságnál és 55 napra a tüzérségnél. Erre következik az első 10 év folyamán minden két évben a (lovasságnál évenkint) egy 10-18 napos ismétlő kurzus az «Auszug»-ban, végre minden négy évben egy 7-11 napos ismétlő kurzus a konvédségnél. Mozgósítás esetén a szövetségi gyülés választja az ezredesek sorából a tábornokot. A hadsereg kiképzése az évi rektruta-, altiszti és tiszti iskolákban történik, ezen kívűl vannak az ismétlő kurzusok. Újabb időben csapatmanövereket is tartanak. Az 1889 jun. 26-iki törvénnyel egy 7,5 mm. kis kaliberü fegyver, Rubin-Schmidt rendszere hozatott be; ezzel van felszerelve 1892 óta az Auszug és a honvédség. Megerősített helyek: Bellinzona, Aarberg, Aarburg Oltenig, St. maurice a Rhônenál és Luziensteig; az erődítmények mind régiek és romlatagok. A hadügyi költség (1892) 45.263,591 frank.

Svájci ház

faszerkezetü könnyü épület, többnyire lapos tetővel és nyilt folyosókkal. Nálunk jobbára nyaralóknak alkalmazzák.

Svájci hunnok

Wallis kanton anniviersi völgyeinek apró felavaiban különös népfaj él, mely némely külföldi iró (Bridel, Boccard, Malter) megjegyzései szerint a chalons-sur-marnei ütközet után ide vonult hunnok, sőt mások szerint (Rivar) X. sz.-beli magyarok maradékai. E nézet nálunk is kifejezést nyert a Tudománytár 1833. és 1835-ik évfolyamában, s Történelmi Zsebkönyvben is. Horváth Mihály, ki maga bejárta e vidéket, tanulmányt irt róla: A hunnok maradványai Svájcban, az anniviersi völgyben. Botka Tivadar is tárgyalja Millenium c. cikkében (Századok 1878); legújabban pedig a hunnok és a hires székely irás buzgó hazai kutatója, Fischer K. A. foglal állást e felfogás mellett a helyszinén tett széleskörü tanulmányai alapján. Ezekkel szemben valószinüleg Réthy László döntötte el a kérdést: a Svájci hunnok címü cikkével (Ethnographia I., 1890, 89-104. old.). Népregék hozták létre a hunn eredet hirét. Bourit genfi iró a mult század végén Voyage dans les Alpenins c. könyvében irta meg először, hogy Wallis őslakói (a sauvage-ok) menekülő hunnok voltak s e képzetet csakis az akkor még pólyájában levő prehisztorikai tudásból meríthette, mely az Észak-Németország területén Hünengräber, Hinenbetten, Hünentritte, Hünenbrugen név alatt ismert őskori telepekkel kezdett először foglalkozni. E kőemlékeket, sírokat, kőhalmazokat más vidékeken Riesen- v. Teufelsbetten, Teufelsaltäre, Teufelsküchen, Steinöfen, Schlüppstein nevek alatt ismeri a német parasztnép. A Hünengräber stb. féle kőemlékeket a népetimologia már a középkorban a hunnokkal kapcsolta össze. Az újabb tanulmányok kimutatták, hogy e szóképzések a németeket megelőző kelták neyelvéből származnak, holonn követ, cuana pedig halmot jelent: Hünengrab tehát kősírt vagy halomsírt és nem hunn sírt jelent. A Hünengräber-kérdés a még mindig vitás avar-ringekre is világot látszik deríteni: észak-német vidékeken némely halomszerüleg felhányt őskori kőhalmazt Hünenringnek neveznek (Obermüller, Deutsch-keltisches geschichtlich-geogr. Wörterb., Berlin 1872 II. 82), az pedig ismeretes, (igy a magyarokban is) ugyanazt a fajt látták. Igy (német közvetítéssel) jutottak nemzeti krónikáinkba is a hunn tradiciók, melyek a XII. sz.-ban egy újabb elemmel, a székelyek hunn eredetével bővültek ki.

Svájci járgány

l. Járgány.

Svájci Jura

l. Jura.

Svájci lóhere

(növ.), l. Varjumogyoró.

Svájci majolika

Svájcban Thun vidékén, különösen Heimbachban népiparszerüen készített festett fazekasáru (parasztmajolika), mely eredetisége és csinos kivitele miatt még a nagyobb kiállításokon is feltünt. A közönséges fazekasanyagból készített edényeket egymásután fekete-barna és fehér engobe-bal bevonják (l. Engobe- és Fazekasáruk). ezután a felső engobe-rétegbe bekarcolják a virágdísz körvonalait. Ilyképen tehát fehér alapon fekete körvonalakat nyernek és végre a virágokat vörös, kék, zöld és sárga engobe-okkal kifestik. A teljesen megszárított edényeket ezután égetik, átlátszó ólommázzal bevonják és másodszor égetik, miáltal egyforma fényt nyernek.


Kezdőlap

˙