Szabad művészetek

l. Artes liberales.

Szabadok

A római jogban s a középkorban nagy szerepet játszott az embereknek felosztása Sz.-ra és nem Sz.-ra. A római jogban a jogképességnek - személyiségnek - feltétele a szabadság volt. Csak szabad ember lehetett jogképes személy. A Sz. vagy szabadon szülöttek (ingenui) voltak, vagy felszabadítottak (liberti). Aki nem volt szabad, az szolga (servus) volt, s nem személy, hanem dolog, s mint ilyen, jogoknak csak tárgya, nem alanya is lehetett. A középkorban a tulajdonképeni szolgákon kívűl a nem Sz. más osztályait is találjuk, kik a szolgáknál kedvezőbb, egymás közt különböző sorsban részesültek; ilyenek p. a földhöz kötött jobbágyok (glebae adscripti, Leibeigene), a németeknél a fegyveres ministerialisok (Ministrels), kik fegyveres szolgálatok fejében uraiktól bizonyos földbirtokot nyertek stb. L. még Nép.

Szabad oltalom

l. Menedék.

Szabados

1. Béla (Szvoboda), ezenköltő, az országos magyar királyi zeneakadémia tanára, szül. Pesten 1867. Első zenei oktatását atyjától nyerte, aki maga is alapos zenész volt, a zongorajátszásba pedig bátyja: Károly (a Vióra ballet szerzője) vezette be. Zenetehetsége korán kifejlődött s 1881. az országos magyar királyi ezeneakadémiába iratkozott be, ahol négy éven át Volkmann, Nikolics, Ábrányi s Köessler tanárok vezetése alatt végezte be alapos tanulmányait. Már mint akadémiai hallgató magára vonta az igazgatóság figyelmét Tragédiai nyitánya és egy nagyobb szimfoniájával; a 90-es évek elején Rákosi Jenő Négy király s Az első és második címü operettszövegére irt tetszetős zenét, mellyel e téren erős hivatottságot tanusított. 1889. a szegedi országos dalversenyre szolgáló férfinégyes pályázatnál az ő műve nyerte el a versenydíjat. 1895. Alszik a nagynéni címü egy felvonásos víg operáját adták elő a magyar operaházban; 1896. pedig Rika operettjével a népszinházban aratott osztatlan tetszést. Ezenkivül irt számos dalt, vonósnégyest és karéneket.

2. Sz. János, költő, szül. Sikulán (Arad) 1839 szept. 29., megh. Szegeden 1891 okt. 27. Atyja korán elhalt, anyja Aradon iskoláztatta, majd papnak szánta, de ő a temesvári szemináriumból kilépett és jogra ment Pestre. Ott gyorsan feltünt dalaival, s A haza és szerelemről cím alatt Pesten 1860. megjelent költeményei sok reményt keltettek fejlődése iránt. A 60-as évek élénk irodalmi mozgalmaiban nagyon tevékeny része volt. Balogh Zoltánnal együtt megindította az Új nemzedék címü lapot, mely azonban rövid életü volt. Gyakran fordított Goethéből és Shelleyből. 1863. a fővárosból a Szegedi Hiradó szerkesztésére hivták meg, de az irodalmi körökkel még jó ideig érintkezésben maradt. 1864. megnősült. Hat évig működött mint szerkesztő, s mint képzett és jellemes férfiu oly befolyásra tett szert, hogy 1872. városi tanácsossá választották. Azóta munkásságát a városi ügyeknek és gazdaságának áldozta, s a költészettel jóformán felhagyott. Mikor a Petőfi-társaság mindjárt megalakulása után 1877. újabb költői munksságra kivánta serkenteni Sz.-t, megválasztotta tagjául, s ő egy Petőfit dicsőítő ódával tartotta meg székfoglalóját. A szegedi szinházat 1883. az ő Szeged ünnepe címü prologjával nyitották meg. Szeged fejlesztésére nagyon sok kulturális és közhasznu eszmét pendített meg és kezdeményezett; különös érdeme, hogy Szeged népoktatásügyét rendezte és tanyai kulturális központokat létesített. Az állandó szinház, állandó híd, a város utcáinak és tereinek feltöltése, az alreáliskola kifejlesztése mind az ő hathatós közreműködésével létesült. Szeged kulturális budgetjét 73,000 frtról 20 év alatt 173,000 frtra emelte. 1879. a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét kapta, 1883. az árvizkor és a rekonstrukció alkalmával kifejtett működéséért királyi tanácsosságot. 1884. helyettes polgármesterré választották. 1885. a francia vendégek látogatása után elnyerte a francia akadémia pálmáját.

3. Sz. Károly, zongoraművész és zeneköltő, Sz. Bélának bátyja, szül. Pesten 1860., megh. Budapesten 1891. Előbb Erkel Ferencnek, későbben pedig 1875-ig az akkor életbelépett országos magyar zeneakadémiának volt tanítványa, hol Liszt Ferenc, Volkmann R. és Ábrányi K. vezetése alatt fejezte be tanulmányait s kitünő oklevelet nyert. Majd egy évig a kolozsvári nemzeti szinháznál működött mint karmester, a 80-as évek derekán pedig a magyar királyi operánál a harmadik karmesteri állást foglalta el, ekkor irta legjelentősebb művét: Vióra három felvonásos balletjét Jókai Mór egyik novellája (A tengerszem) után, mely hosszabb mellőzés után aZichy Géza gróf intendánssága alatt végre szinre került s azóta az opera egyik kedvelt műsordarabja. Irt több operát, zenekari művet, dalokat, énekkarokat s egyike volt a legkiválóbb magyar zeneiróknak.

Szabad párkány

(ném. Feibord), a hajók vizfeletti részének (hol részt) a víz tükrétől számított magassága, tekintettel a megterheltetési képességre. A Sz. magasságát az egyes államok hajózási törvényei szabályozzák. A hajó túl van terhelve, ha a vizfeletti rész, a víz alatt fekvő részéhez viszonyítva kicsiny. E kettő közötti arány a hajó rendeltetéséhez mérten különböző lehet, a sík tengeren használandó hajók vizfeletti részének nagyobbnak kell lenni, mint a part mentén közlekedő járműveké, legkisebb ez a folyamhajóknál. Hosszu és egyenes hajó, hogy a magas hullámcsopásoknak ellentállhasson, nagyobb Sz.-t igényel mint a rövid hajlított tőgerendára épített hajó. A hajózási törvények szerint személyszállító hajóknak kell a legmagasabb Sz.-nyal birniok.

Szabad raktárak

l. Közraktárak.

Szabadság

általában idegen erőtől való függetlenség. Ily értelemben a Sz. szót a legkülönbözőbb vonatkozásokban használják. Igy: fizikai Sz. a fizikai lehetőséget jelenti valamit tenni v. nem tenni. A fizikai Sz.-ot erőszak (vis) vagy erőhatalom (vis major) zárhatja ki. Erkölcsi Sz., mely az ember akaratelhatározási Sz.-át jelenti (l. Akarat és Akaratszabadság), s melyről - noha többféle értelemben - csak az embernél lehet szó, míg az emberen kívűl eső természetet kötöttnek v. nem szabadnak nevezik, mert a szükségszerüség jellegével biró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll. Jogi Sz., kiterjed mind arra, amit a jog szerint tenni lehet. Személyes Sz. a szabad mozgás, a test szabad használata, mely büntetőjogi védelem alatt áll, s csak a törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg. El nem ismerésen alapultak a rabszolgaság, a földhöz kötöttség. Közhivatalnoknak évenkint üdülésre engedélyeztetni szokott időt is Sz.-nak nevezik. L. még Költői Szabadság és Politikai Szabadság.

Szabadság, egyenlőség, testvériség

l. Liberté, égalité, fraternité.

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

szerkesztette és kiadta Kocsis Imre 1849 ápr. 24-től 27-ig, összesen 3 számát Pesten; 4-rét félíven jelent meg és egyes számnak az ára 3 kr.p. p. volt. - 2. Sz., politikai hirlap. Krizbay Miklós szerkesztette Kolozsvárt 1849 aug. 1-től 14-ig; 4-rét félíven jelent meg összesen 12 száma, egyes számnak ára 6 kr. volt váltóban. - 3. Sz., politikai, társadalmi, kereskedelmi és közgazdászati lap; szerkesztette Nagyváradon Dús László 1875 jun. 1-től 1886 dec. végéig (1881 karácsonyáig nem jelent meg); 1887-től Rácz Mihály volt a szerkesztő és Muray Károly a főmunkatárs (1887-88); 1894. Thewrewk István, 1895-től pedig Szúnyog Szabolcs a főszerkesztő és Lovassy Andor a felelős szerkesztő. Kiadótulajdonos: Laszky Ármin. megjelenik hetenkint hatszor, 4 rét egy íven. - 4. Sz., Clevelandban (az amerikai Egyesült-Államokban) 1889 óta jelenik meg hetenkint kétszer, ívrét alakban. Szerkesztője Kohányi Tihamér, segédszerk. Szepessy L. József; lapkiadó-tulajdonos a «Szabadság» részv. társ.

Szabadság és egyenlőség társasága

l. Martinovics.


Kezdőlap

˙