Szén kloridjai

A szén klórral igen sok vegyületet alkot, de ezek csakis közvetett utakon állíthatók elő, mert a szén a klórral direkt nem egyesül. A Sz. előállanak akkor, ha a szénhidrogénekben (l. o.) a hidrogénatomokat alkalmas módon klórral pótoljuk. Igy száramzik p. a metanból (CH4) a hidrogénatomoknak klórral való helyettesítése révén a tetraklórmetan (CCl4); az etanból (C2H6) a hexaklóretan (C2Cl6); a benzolból (C6H6) a hexaklórbenzol (C6Cl6) stb. A Sz. inkább a tudomány szempontjából jelentősek, gyakorlati fontossággal birók alig vannak közöttük.

Szenkovszkíj

Ivanovics József, orosz orientálista és iró, szül. Vilnában 1800 márc. 31-én (ó-naptár), megh. Szt.-Péterváron 1858 márc. 16. (ó-naptár). 1819-21. beutazta a Keletet s 1822. a szentpétervári egyetemen kinevezték a keleti nyelvek tanárává. Több folyóiratnak volt dolgozó társa, mindig liberális reformokat követelve. Nevezetesebb munkái: Collectanea (2 köt., Varsó 1824-25), melyben a lengyel történelmet érdeklő török források vannak feltüntetve; Supplément a l'histoire des Huns, des Turcs et des Mongols (Szt.-Pétervár 1824); irt regényeket is Baron Brambäus álnév alatt.

Szénkönenyek

l. Szénhidrogének.

Szénkőzetek

a kőzettanban mindama egyszerü kőzetek, melyek szerves eredésüek. Ide tartoznak: a turfa (tőzeg), barnaszén (lignit), kőszén (feketeszén), antracit, grafit, petroleum, aszfalt.

Szénlapát

l. Kovácsolás.

Szénmérték

az előállított faszén számbavételére szolgál, melyet vagy súllyal vagy pedig ürmértékkel lehet megállapítani. Legújabb kisérletek szeirnt legcélszerübbnek találtatott a három hektoliter ürtartalmu ferde szögü mérőedény.

Szénmészkő

l. Kőszén-szisztéma és Mészkő.

Szénmosó mű

(bány.). Ha a tisztátalan szénből a hasznosítható tiszta szenet megnyerni akarjuk, egészen oly módon kell eljárnunk, mint a zúzóércek előkészítésénél. L. Előkészítő eljárás.

Szenna

kisközség Somogy vármegye kaposvári j.-ban, (1891) 1346 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Szennalevelek

(folia Sennae), hashajtó hatásu szárított levelek, melyek főleg egyiptomi (alexandriai) és indiai (tinnevelly-i) Sz. neve alatt jutnak a kereskedésbe. Az előbbiek a Cassia acutifolia Delile (Caesalpineae) nevü Egyiptomban, Dongolában, Darfurban tenyésző cserjétől száramznak és zöldes-kékek, molyhosak, épszélüek, ferde alapuak, 2-3 cm. hosszuak; az utóbbiak a C. angustifolia Vahl, előindiai (főkép Elő-India déli csúcsán, Tinnevelly vidékén tenyésző) cserjének levelei, melyek az egyiptomi leveleknél hosszabbak (3-6 cm.). Mindkét levél édeses-kesernyés ízü és egy a krizofánsavhoz hasonló festőanyagot, továbbá katartinsavat, szennapikrint, katartomannitot meg egy gyántát tartalmaz; e gyántának csikarást okozó hatása levén, a levelekből borszeszben való macerálás által szokták eltávolítani (az igy kezelt levelek a folia sennae sine resina, mely a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos). Az egyiptomi Sz. igen gyakran a Solenostemma Arghel Hayne (Asclepiadeae) leveleivel vannak hamisítva, melyek arról ismerhetők fel, hogy gerelyalakuak, egyenlő alapuak, ráncosak, rendesen meggörbültek, szőrösek. A Sz. 1-2 g.-os dózisban bevéve 5-6 óra mulva enyhe, pépes székletétet okoznak; nagyobb dózisok után azonban hascsikarás, rosszullét és hányás is jelentkezik. A hasmenés főleg a vastagbelek éregszerü mozgásának fokozása által jönnek létre és ezért is olyankor, mikor a hasüreg szerveiben gyuladás van, a Sz. nem rendelhetők; terheseknél nagy dózisok állítólag vérzést és elvetélést is okozhatnak. A Sz.-et leginkább tea (forrázat, infusum) alakjában adjuk be vagy pedig valamely készítménye rendelhető; ezek közül a mgyar gyógyszerkönyvben hivatalos a St.-Germain-féle hashajtó teaelegy (Species laxantes St.-Germain), az Infusum laxativum v. Aqua laxativa Viennensis (Wienertrank), a mannaszörp (Sirupus mannatus); az Electuarium lenitivum és a Hydromel infantum (Kindermeth), mindkettő főleg gyermekek számára, kávés- vagy evőkanalankint.


Kezdőlap

˙