Szent-Hubertus-rend

l. Hubertus-rend.

Szent-Ignác-bab

(növ.), l. Ignatia.

Szent Ilja

l. Bes-Barmak.

Szent-Ilona

(St.-Helena), vulkáni eredetü, magánosan álló sziget az Atlanti-oceánban a D. sz. 15° 55' és a Ny. h. 5° 42' alatt, 1900 km.-nyire az afrikai partoktól és 1120 km.-nyire Ascension szigettől. A hegyekkel takart és völgyektől keresztül-kasul átszelt szigetnek területe 122 km2, legnagyobb csúcsa a Diana-peak (825 m.) s lakóinak száma (1891) 4116, köztük 179 katona és 60 hajós. A születések száma 1894-ben 102, a halálozásoké 73 és a házasságoké 21. Mintegy 200-an évenkint kivándorolnak a Fokföldre vagy az É.-amerikai Egyesült-Államokba. Mintegy 160 tiszta vizü patak öntözi. Éghajlata enyhe és egészséges; az évi középhőmérséklet 21,3°; az eső csak márc. és ápr. hónapokban esik bőven. Eredeti flórája, amelyet az európai növényfajok csaknem egészen kiszorítottak helyükből, egészen szigeti flóra volt. A földmívelés a belső részekben a legintenzívebb. Az eredeti fauna az erdők elpusztulása következtében szintén sokat veszített ősi jellegéből és most nagyobbára csak európai és afrikai egészen elvadult madarak népesítik be a berkeket. Az európai házi állatok meghonosodtak; legszámosabbak a kecskék. Egykoron Sz. az Afrikát megkerülő hajóknak fontos állomása volt, de e jelentősége a Szuezi-csatorna megnyitása óta erősen megcsökkent. Az évi bevétele 1895-ben volt 9762 és a kiadása 8063 sterling font. A kivitt áruk értéke 1895-ben 4314, a behozottaké 33,744 sterling font. A hajóforgalom 1895-ben 73,888 t., ebből a brit lobogóra 71,459 t. esik. Főhelye Jamestown, a St.-James-öbölnél, a sziget ÉNy-i partján épült és annak egyedüli kikötőhelye mintegy 2500 lak., akik egy szűk utcában laknak, csillagvizsgálóval. Közelében van I. Napoleonnak most üresen álló sírja és egy magaslaton egy erősség. Sz.-t 1502 máj. 22-én Joao de Noza portugál hajós fedezte fel; akkor lakatlan volt. A portugálok birtokba vették; tőlük 1645. a hollandok ragadták el. Ezeknek 1657. az angol keletindiai társaság a Jóreménység-fokát adta a szigetért cserébe. Az angolok 1660. alapították rajta az első állandó telepet és 1673. építették a St.-James erősséget. 1834. az angol kormány vette át a szigetet. Sz., illetőleg a 460 m.-nyi magasban fekvő Longwood volt 1815-21. I. Napoleon száműzetési helye, aki 1821 máj. 21. itt is halt meg. Hamvait 1840. Franciaországba szállították.

Szent Ilona füve

(növ.), a Lysimachia vulgaris (l. o.), a Vénus-haj, a Gentiana lutea és G. cruciata (l. o.), a Polytrichum commune (l. o.), az Asplenium Trichomanes (l. Bodorka), a Salvia nemorosa elnvezése, l. Zsálya.

Szent Ilona tüze

l. Elmo tüze.

Szent-Imre

1. Tisza-Sz., nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai felső j.-ban, (1891) 3122 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Maros-Sz. (Szint-Imbru), kisközség Alsó-Fehér vármegye magyarigeni járásában, (1891) 571 oláh lak., vasúttal. A község mellett van a hires Hunyadi-templom, melyet Hunyadi János 1442. a törökök feletti győzelem emlékére emelt; ezen ref. templom ma üresen áll, mivel a magyarság innen teljesen elpusztult. L. még Csík-Szent-Imre, Görgény-Szent-Imre és Hegyköz-Szent-Imre.

Szentimrey

(Szentimrei és krasznikvajdai) család, Sáros, Abaúj, Borsod, Gömör, Torna vármegyékben birtokos. Tagjai többnyire megyei magasabb hivatalokat viseltek. Igy: Sámuel 1704-ben Gömör vármegye főjegyzője volt, s Rákóczihoz is járt követségben, 1712. a vármegyét mint követ képviselte az országgyülésen. Tudományos hire oly nagy volt, hogy 1708. Sárospatakra jog- és történettanárul hivták meg, mit azonban el nem fogadott. 1718. halt meg Abaúj vármegyében. Gábor, ki az ősi birtokon Krasznik-Vajdán 1759 febr. 3. szül., 1819. első alispán, s közben 1840-ig országgyülési követ volt, s kir. tanácsosi címet nyert. György 1846-49. abaújvármegyei főjegyző, 1847. országgyülési követ.

Szentirás

l. Biblia.

Szentirás hitelessége

l. Axiopisztia.


Kezdőlap

˙