Szent köpeny

l. Köpeny.

Szentkút

fürdő, l. Bodajk.

Szent Lajos

francia király, l. Lajos (24).

Szent-László

(Szász-, Gross-Lasslen, Lászle), nagyközség Nagy-Küküllő vármegye keresdi j.-ban, (1891) 1305 német és oláh lak. L. még Bakony-Szent-László, Búcsu-Szent-László, Jász-Szent-László, Pilis-Szent-László, Torda-Szent-László és Vác-Szent-László.

Szent László

l. László (1).

Szent-László-fürdő

l. Püspökfürdő.

Szent László füve

(növ., Herba Sancti Ladislai, Ladislaikraut), a Gentiana orvosi használatu fajainak régi neve. Párizpápai kétfélét emleget: 1. egyszerüen Sz. (gentiana maior), l. Gentiana; 2. kis-Sz. (orvosi latin nyelven cruciata) vagy kigyófű, kigyónyelvü fű, keresztfű, keresztes gyökér, likancgyökér, likatos gyökér, ma keresztes tarnics (G. cruciata L.), melynek virága négyestagu. A mondával az utóbbi jobban egyezik, meg gyakoribb is, mint amazok. (L. László füve.) A Sz.-t némelyek a hasonlóbb Campanula fajjal összetévesztik.

Szent-László-társulat

neve az 1861 máj. 5-én Pesten megalakult társulatnak, amelynek célja: hazánk és annak keleti határain lakó szegény, de különösen magyar katolikusoknak lelki szükségleteiről való gondoskodás, az által, hogy számukra iskolákat és templomokat épít, a meglevőket fentartja, számunkra magyar papokat s tanítókat tart, hogy igy véreinket a katolikus hitnek és a magyarságnak megtartsa. Első elnöke Lonovics (l. o.) családi püspök, később kalocsai érsek volt. Moldvában és Romániában lakó véreink, kivált a csángó-magyarok alkotják a társulat gondoskodásának első tárgyát. A társulat tagjai egy évre 72 kr. tagsági díjat fizetnek. V. ö. Szent-István-Társulat Naptára (1891).

Szent-Lászlóvára

A mai Krassó-Szörény vármegyében, a Duna partján, a szerbiai Galambóc várral szemben állott. 1427-ben épült a galambóci török őrség fékentartásárra. 1428. Galambóc várát belőle is lövették a magyar seregek. 1433. kapitánya Sax Eberhard német lovag volt. Fennállott egész 1525-ig. Ekkor a török elfoglalta s többé nincs róla emlékezet. Romjai Ó-Moldova közelében a Babakaj nevü szikla mellett ma is láthatók. V. ö. Csánki, Magyarország történeti földrajza (II., 96.); Turul (VI., 4.).

Szent-Leányfalva

nagyközség Arad vármegye aradi j.-ban, (1891) 979 magyar és német lak., gőzmalommal.


Kezdőlap

˙