Szervác

l. Servatius.

Szerverem

(ném. Hölle), kis fülke a hajóhomlok részében, amelyben mindenféle kötélzet, kóc, zsineg és olajfestékek stb. raktároztatnak.

Szervezet

(organismus), a természettudományban mindama szerveknek összessége, melyek élő egészet, élő egyént alkotnak. A Sz.-ben az ezt alkotó részek kölcsönösen tartják fenn egymást; többé-kevésbé mindegyik szerv működése szükséges az egész Sz. életben maradására. L. Életműködés.

Szerviták

(szűz Mária szolgái, Ave-Mária-testvérek, Krisztus kínszenvedése- vagy Monte-Senariói testvérek). A rendet 1233. gazdag firenzei kereskedők alapították. 1233. Villa Camartiába vonultak, hol szigoru életmód mellett 1234 máj. 31-ig tartózkodtak; ekkor Senario nevü hegyre vonultak, hol mint remeték a boldogságos szűz Mária tiszteletére szentelték életöket. Elfogadták szt. Ágoston szabályait s IV. Sándor pápa 1255. megerősítette az új rendet, mely Európa más orszgáaiban is hamar elterjedt. A rend első feje Bonfilius volt 1233-56. A mostani rendfőnök Rómában a Szt.-marcellus-templomban él. Hazánkban Budapesten, Egerben és Fraknón (Sopron) van házuk. A szervita-apácák rendjét a XIII. sz. vége felé alapították.

Szervleirás

(növ., organographia), l. Alaktan és Növénytan.

Szervtelen

(anorganikus), igy nevezik a természetrajzban az ásványországhoz tartozó testeket, ellentétben a szerves testekkel, melyek az állat- és növényországhoz tartoznak.

Szerzemény

(bona acquisita), általában a saját pénzen, saját erőből szerzett vagyon, ellentétben az örökösödés s hasonló módon szerzett vagyonhoz. Hazai régibb jogunkban a sz. ellentéte az ősi, újabb jogunkban pedig az öröklött vagyonnak. L. Dolog.

Szerzési cím

(titulus acquirendi) és szerzési mód (modus acquirendi). A régibb elmélet szerint a jogok, különösen a dologbeli jogok szerzésének két kelléke. A Sz. alatt értik azt a tényt, amelynél fogva a dolog birtokosától annak átadása követelhető, a szerzési mód alatt pedig azt a tényt, mely a Sz. folytán lehetővé tett szerzést érvényesíti. P. uratlan dolog megszerzésénél sz., az osztrák polgári törvénykönyv szerint, azoknak birtokba vételére velünk született szabadság; szerzési mód a foglalás. Sz. p. az adásvétel; szerzési mód az átadás. Az újabb elmélet e tant mint tarthatatlant elvetette, annyival inkább, mert a kötelmi jogviszonyoknál a szerzés címét és módját megkülönböztetni egyáltalán nem is lehetséges. A dologbeli jogoknál azonban e megkülönböztetést némelyek most is mellőzhetetlennek tekintik, miután itt a két tény, rendszerint legalább, különválva jelentkezik.

Szerzetesek

szerzetrendek, a r. kat. egyházban azok a férfiak v. nőt (szerzetesnők), akik többen egy házban (kolostorban, zárdában) laknak és bizonyos, az egyház által helybenhagyott szabályok szerint élnek, hogy örök üdvösségüket könnyebben elérhessék. A szerzetesi életnek alapját a szerzetesi fogadalmak teszik (l. Evangeliomi tanácsok és Fogadalom). A rendes három fogadalomhoz némely szerzetesrend még egy negyediket csatol a különféle célok szempontjából, amelyek végett alapíttatott. Igy p. az irgalmasok a betegek ápolását, a kegyesrendiek a tanítást stb. A szerzetesi élet megalapítójául az egyháztörténelem szt. Antalt nevezi meg (l. Antal), akinek szabályait egyik tanítványa Pachomius (l. o.) tökéletesítette s ez által a szerzetesi életnek csaknem azt az alakját adta, amellyel manap is bir. Az ő szabályai szerint a Sz. egy fő (házfőnök = rector, guardian) vezetése alatt ima, elmélkedés és vallásos gyakorlatok mellett munkával is foglalkoztak. Manap is p. a trappisták kiválóan földmíveléssel foglalkoznak. A felszentelt Sz. azonfelül szentmisét mondanak, kiszolgáltatják az oltári szentséget és a penitenciatartás szentségét, hirdetik isten igéjét. Rendszerint a megyés püspöknek, egyesek egyenesen a római pápának vannak alávetve. Némely szerzetben szigoru clausura (l. o.) van. Amalarius diakonus, majd metzi apát (megh. 837 körül), Chrodegang metzi püspök Vita canonica c. művét 816. átdolgozta; a munka azután egész Franciaországban meghonosodott. A Sz. kiváló befolyást gyakoroltak a tudományra, melynek az ó- és középkorban úgyszólván egyedüli művelői voltak, és a vallásos élet fejlesztésére és megerősítésére. A pápa egyes Sz.-et szekularizálhat, vagyis megengedheti nekik, hogy a kolostor falain kivül, a világban (in saeculo) élhessenek. Az ily szekularizált Sz. a szerzetesi fogadalmakhoz azontúl is kötve maradnak, de a szegénységi fogadalomhoz csak annyiban, amennyiben azt a megváltoztatott körülmények engedik; világi öltönyük alatt továbbá folyvást szerzetesruhájuk egy jelvényét tartoznak viselni. A Sz. s a rend közti viszony megszüntetésének egyik nevezetesebb esete magának a szerzetesrendnek eltörlése, ami az egyházjog szerint csak az apostoli széknek, hazai törvényeink szerint a magyar apostoli királynak jogaihoz tartozik. Az egyes szerzetesrendeket saját neveiken irtuk meg.

Szerzetrendek

l. Szerzetesek.


Kezdőlap

˙