Szövet

(állati, növényi). Az egész ember, valamint az állatok és növények is sejtekből s ezekből álló komplexumokból vagyis Sz.-ekből vannak felépítve. Ilyenek: a csont-, a kötő- és a porcogós Sz., az izom- és mirigy-Sz., az ideg-Sz. stb. A Sz.-ek közt azután alakos elemü folyadékok is vannak, u. m.: a vér a vérerekben, a nyirok a nyirokhézagokban és nyirokerekben, a tápnedv (tejnedv, dhylus) a chylus-erekben. Váladékokat adnak a mirigyek. Ilyenek: a nyál-, a gyomor-pepszin mirigyei, az epét elválasztó máj, a hasnyálat elválasztó hasnyálmirigy, a vizeletet kiválasztó vese stb. - Sz. az ásványtanban, a kristályos ásványnak belső szerkezete, vagyis az egyének egymáshoz való halmozódásának, illeszkedésének a módja. Az ásványok Sz.-e lehet szemcsés, leveles, szálas, rostos, héjas, vaskos. A kőzettanban a kőzeteket alkotó elegyrészeknek egymáshoz való illeszkedésének a módja. A kőzetek Sz.-e, helyesebben szerkezete, lehet törmelékes (klasztikus) v. kristályos. A törmelékesé laza v. összeálló, a kristályosé lehet szemcsés (gránitos), porfiros és üveges. L. még Ásvány és Kőzet.

Sz. a textiliparban, a kelmének (l. o.) az a faja, amely két egymásra merőlegesen haladó fonalrendszer keresztezéséből állott elő. A fonalak anyaga szerint megkülönböztetünk, selyem-, pamut-, gyapju-, len-, kender-, juta- s vegyes Sz.-eket. A selyem- s pamut-Sz.-ek fajait l. o. A gyapju-Sz.-ek három fő csoportra osztatnak, u. m.: a) műgyapju-, b) kártolt és c) fésült gyapju-Sz.-ekre. a) A műgyapju-Sz.-ek pamutláncfonállal készülnek s leggyakrabban kissé kallózva és nyomtatással mintázva lesznek. Ezek a legolcsóbb, de egyúttal a legsilányabb gyapju-Sz.-ek. b) A károlt gyapju-Sz.-eknél a csinozás módja játsza a legfontosabb szerepet. Ha kellózták és irányított szállal birnak, az alapkötés milyensége szerint nevezik el, még pedig posztónak ha vászonkötésü, tüffelnek ha négyfonalos kettős szétszórt sávolykötésü és doeskinnak ha ötfonalos szatinkötésü. A kallózott, de bársonyszerü felülettel biró Sz.-eket veloursnak, a kallózott, de nem bogácsolt Sz.-eket komisz posztónak, ha finom fonalból készültek meltomnak nevezik. A kallózatlan kártolt gyapju-Sz.-eket pedig, ha durvább minőségü cérnázott fonalból készültek cheviotnak, az egyszerü fonalból valókat flanellnek nevezik. Azon divat-Sz.-eket, amelyek kettős vetülékrendszerrel birnak bukskinnak, a fürtös felületü télikabát-Sz.-eket végre ratinének nevezik. c) A fésült gyapju-Sz.-eket, ha vászonkötésüek, finom gyapjuból készültek s ritka szövésüek, mousselinenek, míg ha tömöttszövésüek de lainenek, míg az érdes tapintatu angol gyapjuból valók, ha láncfonala pamut lüszter- és orleansnak, ha pedig mind lánca mind vetése gyapju moreennek nevezik. A bordás kötésüeket ripsznek, a gazekötésüket baregenek, a sávolykötésüeket, ha három fonalasak ternónak vagy merinónak, ha négyfonalasak kasmirnak, végre a bársonykötésüeket utrechti bársonynak nevezik. Fésüs gyapjuból damaszkszövésü butor-Sz.-eket, sálotak (shawls) és szőnyegeket is készítenek.

A len-Sz.-eket kötésük minősége és az áru tömöttsége szerint szokás osztályozni. A vászonkötésü Sz.-ek közül a legfinomabb fonalból Nm=90-190) készülteket batiszt-, patyolatnak, a finom fonalból készültet irlandi vászonnak, a középfinomat rumburginak, az olyat, amely pamutláncfonallal bir, sziléziai vászonnak, végre az erősebb minőségü tiszta lenvásznat szepesi vászonnak nevezik. A sávolykötésüek közül a durva fonalut zsák- v. szalmazsák-Sz.-nek, a középfinom fonalut pedig csinvatnak nevezik. Az ábrás Sz.-eket damaszknak és jacquard-Sz.-nek nevezik. Jutából leginkább vászonkötésü csomagoló Sz.-ek (hessian) és sávolykötésü zsák-Sz.-ek készülnek, kisebb mennyiségben azonban butor-, függöny- és szőnyeg-Sz.-eket is gyártanak.

Szövet-dinamométer

oly szakítógép, amellyel a szövetek tartósságát s szilárdságát állapítják meg. L. Fonál.

Szövetelemzés

a szövetben levő fonalak finomsági számának, azok anyagának és a minta elemének (l. Alapkötés) megállapítása.

Szövetkezés

l. Koalíció.

Szövetkezetek

az 1875. XXXVII. t.-c. 223. §-a szerint azok a meg nem határozott számu tagokból álló társaságok, amelyek tagjaik hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg kölcsönösség alapján leendő előmozdítására alakulnak. A közös üzletkezelés és a kölcsönösség, mint a társasági célok eszköze, a többi kereskedelmi társaságok (l. o.) kellékei között is előfordul. A Sz. kizárólagos, egyéni jellemvonását a tagok számának határozatlansága és a társaság azon célja állapítja meg, hogy saját tagjainak anyagi érdekeit közvetlenül iparkodik előmozdítani. A Sz. általában nem a kereskedelmi forgalom szükségleteinek ellátására, hanem a munkások kisbirtokosok és kisiparos-osztályok jólétének fokozására vannak hivatva; gazdasági és társadalmi szerepük éppen ezért nem abban van, hogy nagyobb vállalatok létesítésére, nagyobb haszon biztosítására legyen módjuk, hanem éppen ellenkezlőleg arra kell törekedniök, hogy az elszigetelten működő kis gazdasági vállalatok a maguk különvált állásában érvényesülhessenek és fenmaradhassanak. Tehát a társulás csak eszköz arra, hogy a magánvállalati gazdálkodások védelmeztessenek. A Sz. fajai; a) Előlegezési és hitelegyesületek, céljuk az, hogy tagjaiknak részint a tagok által befizetett üzletrészekből, részint idegen betétekből, részint pedig a társaság által szerzett kölcsöntőkékből olcsó hitelt szerezzenek. A törvényes elnevezés nem kötelező s tényleg nagyon különböző elnevezések alatt keletkeznek ilyen Sz., p. népbank, takarék- és hitel-Sz., takarékegyesület, takarék- és hitelegyesület, takarék- és kölcsönegyesület, takarék- és előlegegyesület, önsegélyző bank v. egyesület, kölcsönös egélyegyesület stb. hasonló, szinonim elnevezések vannak forgalomban s különösen gyakoriak Németországban, Ausztriában és nálunk. b) nyers anyag közös beszerzésére alakult egyesületek, melyek a tagok magánvállalataiban szükséges nyers anyagokat nagyban és igy olcsóbban, sokszor hitelre vásárolják. c) Közös raktár tartására alakult Sz., amelyek a tagok által előállított cikkek elárusítására raktárakat, árucsarnokokat tartanak fenn és ott vagy mint bizományosok az egyes tagok számlájára dják el a készítményeket, vagy pedig a társaság megveszi az egyes tagok áruit s azután saját számlájára adja el azokat. d) Közös termelésre alakult vagy ipar-Sz., amelyekben a tagok bizonyos iparcikkeket közösen állítanak elő s azután azokat közösen árusítják el, vagy pedig nagyobb munkálatoknak közös elvégzésére vállalkoznak. Ezek volnának hivatva arra, hogy a munkások mint vállalkozók a nagy tőkével versenyre kelhessenek, minthogy azonban az ilyen Sz. alakításához nagyobb tőke szükséges és sokszor tartósan kellene a tagoknak a kockázatot viselniök, azért a Sz. e faja ritkán fordul elő. A munkások kooperativ mozgalmainak vezetői többször megkisérlették már hasonló Sz. alakítását, nagyobb sikereket azonban csak Belgiumban értek el a szocialisták által felállított pékműhelyek és fogyasztási Sz. (V. ö. Somogyi Manó, a szocialista Sz. Belgiumban. Társadalmi és gazdasági-politikai könyvtár, 1. köt. Budapest, Pallas 1895.) e) Fogyasztási egyesületek (l. o.). f) Lakás-építő társaságok, amelyek tagjaik részére vagy közös számlára, vagy kinek-kinek külön számlájára megfelelő lakóházakat építtetnek. E házak építésére rendesen idegen tőkét is szereznek s legtöbbnyire kieszközlik azt is, hogy ez az építési tőke apró annuitásokkal legyen törleszthető. A nagy városok lakáskérdésének megoldására kedvezők az ilyen Sz. g) Kölcsönös biztosítótársaságok, amelyeknél az egyes tagok a biztosítottak, a tagok egyeteme vagyis a Sz. pedig a biztosítók; az ilyen Sz.-nél a biztosítási ügylet díjtételeiből megmaradandó felesleg a tagoké, nem pedig mint a hasonló ügyletekkel üzérkedő társaságoknál az idegen részvényeseké. Mindezeken a szövetkezeti formákon kívűl a gyakorlatban még előfordulnak a termelési eszközök közös beszerzésére, termelvények közös kezelésére és eladására (tej-Sz., pinceegyesületek stb.), vizrendezésre és vizhasznosításra alakult Sz., továbbá szövetkezeti alapon létesített földhitelintézetek, betegápoló, temetkezési és kiházasítási egyesületek stb. A Sz. felsorolt fajtái azonban nemcsak egyenként és különváltan, hanem egymással kapcsolatosan különböző kombinációkban is előfordulnak. L. még Mezőgazdasági szövetkezetek.

A szövetkezeti tagok felelőssége lehet korlátolt vagy korlátlan; a korlátolt felelősség mellett alakult Sz. tagjai a társaság kötelezettségeiért az alapszabályokban megállapított határig felelősek, illetőleg amennyiben erre nézve az alapszabályok nem intézkednének, a tagok felelőssége csupán lekötött üzletrészeik erejéig terjed; a korlátlan felelősségü Sz. tagjai a társaság kötelezettségeiért, amennyiben ezek a társasági vagyonból kielégíthetők nem volnának, egyetemlegesen és egész vagyonukkal felelősek.

A Sz. megalakultnak tekintendők, ha 1. a társasági alapszabályok létrejöttek és 2. ha a társaság a cégjegyzékbe bevezettetett. A megalakulás az alakuló közgyülésen történik, amelyet az alapítók a belépési nyilatkozatok záróidejétől számított két hónap alatt tartoznak összehivni. Az alakuló közgyülés határozatképességét, annak teendőit a törvény éppen ugy állapítja meg, mint a részvénytársaságnál (l. o.). Csupán az alapszabályoktól követeli még meg azt, hogy külön intézkedések legyenek azokban a tagok kilépésére és új tagok belépésére, továbbá a felelősség terjedelmére vonatkozólag. A társaság képviseletére, az igazgatóság választására, jogaira és kötelezettségeire, a közgyülésekre, a felügyelő bizottságra és a külföldi Sz. fiókjaira ugyanazok az intézkedések állanak, amelyeket a törvény a részvénytársaságokra vonatkozólag megálapít. A társaság hitelezői követeléseiket az egyes tagok ellen csak a társaság ellen nyitott csőd befejezése után érvényesíthetik. A társaságba belépő új tagok a társaság régebbi kötelezettségeiért is felelősek.

Az igazgatóság a be- és kilépett tagok névsorát, a felmondott üzletrészek számát az illetékes törvényszéknél negyedévenkint tartozik bejelenteni, köteles továbbá minden év januárban a tagoknak betürendes névjegyzékét az üzletrsézek kimutatásával ugyanoda beterjeszteni. A feloszlás esetei ugyanugy vannak megállapítva, mint a részvénytársaságnál, csakhogy a Sz.-nél helye van még a birói feloszlatásnak is, ha a szövetkezet az 1875. XXXVII. t.-c.-ben megállapított céloktól eltérő működést folytat. A feloszlatást a cégjegyző törvényszék valamely érdekelt félnek v. a közigazgatási hatóságnak feljelentésére peren kivüli eljárással végzésileg intézi el. Ilyen feloszlatás miatt sem a társaság maga, sem más érdekelt fél nem léphet fel semmiféle kártérítési követeléssel. A feloszlás a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendő és közzéteendő s ezzel egyidejüleg - csőd esetét kivéve - kezdetét veszi a felszámolás. A Sz. tagjai ellen a társaságot terhelő igények alapján származható keresetek a társaság feloszlásától vagy az illető tag kilépésétől száímtandó egy év alatt évülnek el.

A Sz. formái közül hazánkban legtöbb a hitelnyujtásra alakult társaság, azután következnek ugy számukra, mint fontosságukra nézve a mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos Sz.-ek; kevesebb s korlátolt terjedelmü fogyasztási s még kevesebb ipari szövetkeeztünk van.

A Sz. állapotára vonatkozó statisztikai adatok közül csupán a hitelintézeteket illetők vannak feldolgozva. Ezek szerint:

[ÁBRA]

E hitel-Sz. 1894. összesített mérlege szerint az aktivák 31,52%-a a bankszerü váltó-tárcára, 16,88%-a jelzálogos kölcsönökre, 37,78%-a kezesség mellett adott kölcsönökre esett; az összes aktivák pedig 84,05 millió forintra mentek.

Szövetkiválás

(növ.), a szervezettebb növények különböző szöveteinek kifejlődése és különválasztása, más-más élettani célra. Csak kevés növény, nevezetesen a moszatok egy része marad egész életében egysejtü, különben megszámlálhatatlan azon sejtek összege, amelyekből a növény teste fölépül, l. Edénynyaláb.

Szövetkötés

l. Alapkötés.

Szövetközötti gyuladás

l. Kötőszövet.

Szövétnek

a. m. fáklya (l. o.)

Szövetnyomás

fa- vagy fémmintáról való nyomtatása a szöveteknek. A XVI. sz.-ban találták föl s a fa- és rézmetszetekről való nyomtatás kezdetének tekinthető. Legtöbbnyire miseöltönyök készítésénél alkalmazták.


Kezdőlap

˙