Szövetségi törvényszék

(Tribunal fédéral), a svájci szövetségnek közös állambirósága.

Szövetségláda

a. m. frigyláda (l. o.).

Szövetségtanács

(Bundesrath), a német birodalomban a szövetséges kormányok képviselőinek testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes államoknak meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok képviselőinek testülete. E testület tehát a német birodalmat alkotó egyes államoknak meghatalmazottaiból áll. A szövetséges kormányok szuverénitása e testületben jut kifejezésre. A Sz.-ban az egyes államoknak utasítással ellátott meghatalmazottai ülnek, míg a birodalmi gyülés (Reichstag) a nemzetnek választott utasításhoz nem kötött képviselőiből áll. A szavazatoknak összes száma 58. Azt, hogy minden államnak hány szavazata van, a birodalmi alkotmány határozza meg. Minden állam annyi megbizottat küldhet, ahány szavazata van. A porosz koronának a legtöbb (17) szavazata van; Bajorországnak 6 stb. A Sz. tagjai nem lehetnek egyúttal birodalmi gyülési képviselők is. Az elnökség, és az ügyek vezetése a császártól kinevezett birodalmi kancellárt illeti. A szövetségnek minden tagja indítványozási joggal bir; a beterjesztett indítványt feltétlenül a Sz. elé kell terjeszteni. A határozatképességhez bizonyos számu tagoknak jelenléte nem szükséges. A határozathozatal egyszerü szavazattöbbséggel történik. Kivételt tesz az alkotmányváltozás, amelynek elvetésére 14 szavazat elegendő. Ebből folyólag Poroszország 17 szavazatával egymaga minden alkotmányváltozást megakadályozni képes. Szavazategyenlőség esetében a porosz elnöki szavazat dönt. Bizonyos esetekben a porosz elnöki szavazat feltétlenül dönt, tekintet nélkül a szavazatok miként történt megoszlására, vagyis az lesz határozattá, amit Poroszország akar, miáltal a Sz.-ban oly súllyal bir, amellyel a szavazatok számának alapul vétele mellett nem birhatna. E túlsúly Poroszországnak nagyságában és jelentőségében találja alapját. ha nem az egész birodalmat érdeklő ügyekről van szó, csak az érdekelt államok szavazhatnak. Birodalmi törvény keletkezéséhez a Sz.-nak és a birodalmi gyülésnek egybehangzó többséghatározata szükésges. A Sz. tehát a birodalmi törvényhozásnak egyik tényezője. De a Sz. azonfelül közigazgatási és végrehajtó birodalmi hatóság is; a birodalmi alkotmány mindezekben az irányokban hatáskörét részletesen szabályozza. Személyükre nézve a Sz. tagjai az általuk képviselt kormányok diplomáciai képviselőinek jellegével birnak, s ilyeneknek előjogaiban, jelesül a területen kivüli jogokban részesülnek. A Sz. eljárását saját ügyrendje szabályozza. A Sz.-ban meghatározott számu bizottságok vannak, melyeknek tagjait részint a császár kinevezi, részint a Sz. választja. - Svájcban a Sz. (conseil fédéral) a szövetségnek legfőbb korányzó és végrehajtó hatósága, melyet a szövetséggyülés a nemzeti tanácsba választható polgárok sorából három évre választ. A tagok száam 7.

Szövettan

(histologia), az a tan, amely azt tanítja, hogy milynemü sejtekből és szövetekből és miként van az ember és állatok minden egyes szerve szerkesztve, ha azokat vagy szétfoszlatva, vagy metszeteken mikroszkóppal szemléljük és tanulmányozzuk. Hisztokémia, az a tudomány, amely a szervek kémiai szerkezetét tanítja, de mikroszkóp alatt tanulmányozva. - Sz. a botanikában, l. Alaktan.

Szövő anyagok

l. Fonó-szövő anyagok.

Szövő és kötő-szövő ipariskola

lásd Iparoktatás.

Szövő-fonó ipar

l. Fonó-szövő ipar.

Szövő-fonó növény

l. Fonó-szövő növények.

Szövőgépek

a szövéshez használatos oly szerkezet, amelynek minden részét géperő hajtja. A Sz. azonos részekből áll, mint a szövőszék (l. o.), de az egyes alkotórészek alakja s szerkezete a feldolgozandó anyag minőségétől függ. A pamutszövésnél használatos gépet l. Pamut (XIII. köt. 758. old.). A gyapjuszövésnél, ha fésüs fonalból keskeny szöveteket gyártanak, a pamut-Sz.-et, de széles szövetekhez és kártolt gyapjuszövetekhez az 1-7. ábrákon jelzett gépeket alkalmazzák. Az 1., 2. és 3. ábra a Crompton-félét, a 4., 5., 6. és 7. ábra a Schönherr-félét vázolja. Ezek a pamut-Sz.-ektől főleg a bordamozgató és a nyüstmozgató szerkezetekben térnek el. Széles szövetek szövésénél ugyanis a bordaláda hosszabb ideig tartandó nyugalomban, mert a vetélő útja nagyobb, mint keskeny szöveteknél. A pamut-Sz.-nél a bordaládát oly forgattyuval s tolórúddal mozgatják, amelynél a tolórúd ötszöröse a forgattyunak, a Crompton-félénél pedig, mint a 2. ábra láttatja olyannal, amelynél a tolórúd (p) majdnem egyenlő a forgattyuval (r), míg a Schönherr-félénél az 5. és 6. ábrán előtüntetett elrendezéssel, vagyis az l bordaláda behúzását (5. ábra) az e1 e2 szögemeltyük közbevetésével a d tolórúddal és a (6. ábrán) c egykaru emeltyüvel és b1 excenterrel, a bordaláda kitolását pedig (5. ábra) a g szögemeltyübe kapaszkodó f rugóval. A nyüstök mozgatása a pamut-Sz.-nél a Sz. alatt elhelyezett excenterekkel történik, míg a Schönherr-félénél a Sz. oldalán elhelyezett excenterekkel, amint ezt a 7. ábra láttatja. A Crompton-féle gépnél a nyüstök mozgatásához oly nyüstös gépek használnak, amelynél a kampók a vizszintes síkben fekszenek (l. Nyüstemelő gép). Ezt a szerkezetet a 3. ábra láttatja. A nyüstök az r1 s r2 irányító csigák felhasználásával a t kétkaru emeltyühöz olykép vannak erősítve, hogy a t emeltyü kilengésével a nyüstök fel-, illetőleg lehúzatnak. A t jelü kétkaru emeltyühöz a p kar van erősítve, amely kettős kampóalaku és a c jelü hengerre illeszkedik. Ezen c henger a k jelü láncot vezeti, mely különböző nagyságu csigákból áll. Ha a p kar alá nagy méretü csiga jő, a kar felemeltetik és felső kampója a h2 karon levő m2 késpengébe akad, amely a p kart s igy a t emeltyüt is a 2-vel jelezett nyílirányba tolja; ha pedig a p kar alá kis csiga jő, alsó kampója akad a h1 karon levő m1 késpengébe és a t kétkaru emeltyü az 1-gyel jelölt nyíilirányba lesz húzva. Az m1 m2 késpengék mozgatását w szögemeltyüvel kapcsolatos tolórúd és excenter végzi.

A gyapju-Sz.-eknél a vetélőt mozgató szerkezet is különbözik a pamut-Sz.-nél használt szerkezettől. Pamut-Sz.-eknél a felső ostorszerkezetet szokás leginkább használni (l. Pamut, I. melléklet, 4. bára), a Crompton-félénél pedig azt a szerkezetet, amelyet a pamut mellékletének 5. ábrája jelez, amelynek elrendezése az itteni 1. ábrából is kitünik. Ezen vetőszerkezetektől nagyban különbözik a Schönherr-féle, amely a 4. ábrán látható. Ennél az ostor mozgatását nem excenter, hanem (g) rúgó végzi. Ez a rúgó a két ostornyelet kapcsolja össze. A nyelek, hogy a rúgó megfeszíthető legyen, külső állásukban kilincsbe akadnak. A kilincs kibillenését forgattyutolórúddal hajtott szögemeltyük végzik.

[ÁBRA] 1. ábra. Crompton-féle szövőgép

[ÁBRA] 2. ábra. A Crompton-féle szövőgép bordaládája.

[ÁBRA] 3. ábra. A Crompton-féle szövőgép nyüstmozgató szerkezete.

[ÁBRA] 4. ábra. Schönherr-féle szövőgép.

[ÁBRA] 5. ábra. A Schönherr-féle szövőgép bordaláda-mozgató szerkezete alaprajzban.

[ÁBRA] 6. ábra. A Schönherr-féle szövőgép bordaláda-mozgató szerkezetének részlete. 7. ábra. A Schönherr-féle szövőgép nyüstmozgató szerkezete.

Szövőipariskola

l. Iparoktatás.


Kezdőlap

˙