Szűzraj

l. Előraj.

Szűz spóra

(növ.), l. Azygospora.

Szűzszaporodás

szűztermés, helytelenül szűznemzés (parthenogenesis), az állatok szaporodásának az a módja, mikor a fiatal állat termékenyítetlen petéből fejlődik ki. Ilyen úton fejlődnek ki a méhek heréi. Bizonyos alsóbb rendü állatok nőstényei az év egyik szakában, főleg tavasztól őszig termékenyítetlen petékkel adnak életet több nemzedéknek, még pedig egy ideig csupa nőstényeknek, végre nőstényeknek és himeknek egyaránt (kerekesférgek, ágas csápu és kagylós rákok), sőt vannak olyanok is, amelyek állandóan szűz úton szaporodnak (Cypris). A Sz. két módját különböztetik meg: az állandó v. szabályos és a kivételes Sz.-t; az utóbbit a selyemlepkénél ismerik. A növényországban kevés ilyen eset van, p. a Chara crinita, másik eset a szűzikéé vagyis Coelebogyne ilicifoliáé. A Sz.-hez csatlakozik a harasztok apogamiája, l. Ivarvesztés.

Szűztermés

l. Szűzszaporodás.

Szűzvirág

(növ.), a még termékenyítetlen virág (flos virgineus), de a meddő virágot (l. o., flos neuter v. sterilis) is nevezik Sz.-nak.

Szvámi

teljes nevén Mutu-Kumara-Sz., cejloni tudós, szül. Kolombóban 1836., megh. u. o. 1879 máj. 4. Angliában jogot tanult és ő volt az első keleti nem keresztény ember, ki ott barristeri fokozatot nyert. Egy angol nővel lépett házasságra és hazájában a Legislativ Councilnek lett tagja. Tudományos érdemeiért angol nemességet kapott. A déli buddhizmusról szóló művei: The Dathavansa, or the history of the tooth-relic of Gotama Buddha, Pali and Engl. (London 1874); Sutta Nipata, or the dialogues and discourses of Gotama Buddha, transl. from the Pali (u. o. 1874).

Szvaneták

v. szvanok, Szvanetia lakosai, körülbelül 13,000 lélek, akik egynémely tudós szerint a kartveli csoporthoz tartoznak, mások szerint önálló csoportot alkotnak. Nyelvüket még kevéssé kutatták át. A Sz. középtermetüek, de nagyon erősek; szellemileg kevéssé fejlettek, szabadságszeretők; jólelküek, szives vendéglátók, de könnyen hevülők és a sértésekért véres boszut szoktak állani. Noha keresztények, hajlanak a pogány babonákhoz.

Szvanetia

(Szvania), a szvanok vagy szvaneták által lakott vidék a Közép-Kaukázusban, az Ingur és a Cheni-Ckali folyók felső része körül. A tulajdonképeni vagyis szabad Sz. Kutaisz kormányzóság Lecskum járásának egyik rendőri kerületét (prisztavsztvo) alkotja. Minden oldalról magas hegyek, a Középső-Kaukázus, a Sz.-i hegyek (legmagasabb csúcs a Dadias, 3125 méter), a Nakszagar és a Stavler-Ultur fogják körül. Csakis nyáron a latparii hágón át közelíthető meg. Földje, bár átlag 1350 méter magas, elég termékeny. Területe 4641 km2, lakóinak száma 46,163; székhelye Cageri falu.

Szvanimir

horvát király, l. Svinimir.

Szvantevit

(Svetovit, Svatovit), Rügen szigetének szláv lakosai főleg jósló istenségkép tisztelik. Tudósítások olvashatók róla Helmold Chronica Slavonum és Saxo Historia Danica cimü műveiben. Ezek szerint az istenséget, amelynek emberfeletti nagyságu képe volt, nagy templomban tisztelték négy, szakálltalan fejjel. Jelvényei: egy kard, nyíl és ív, ivószaru. Szentelt állata különösen egy fehér paripa volt, amelyen éjnek idején kultusza ellenségei ellen vonult ki.


Kezdőlap

˙