l. Élelmező intézetek.
l. Élelmező raktár.
l. Erődített hadállás.
a hadsereg vagy egyes részeinek mozgósítása alkalmával a hadra kelt sereg katonai törvényszékeinél állíttatnak fel s az illető törzs- vagy fő hadi szállás térparancsnoksága alatt állanak. A T. azon seregtest után neveztetnek el, melyekhez be vannak osztva. A fogházakban a közvetlen felügyelet gyakorlására foglárok vannak rendszeresítve, kik külön állománycsoportot alkotnak s első és másod osztályu főtörzsfoglárok, törzsfoglárok és foglárokból állanak. A foglárok támogatására szakaszvezetők mint főkulcásrok és tizedesek mint kulcsárok rendeltetnek.
Minden tábori kórház mellé egy T.-t, a tartalékkórházak mellé egy-egy gyógyszertárt adnak. A tábori egészségügyi intézetek által elhasznált gyógyszerek pótlására minden hadseregben egy mozgó tábori gyógyszertelep adatik, mely rendesen a hadsereg tábori ruha- és egészségügyi anyagtárával egyesíttetik. A katonai gyógyszerészeti kar katonai gyógyszerész-tisztviselőkből és műszaki segédszemélyzetből áll.
a vizek, hegynyilások, árkok oly nemü áthidalásai, melyek hadjáratkor hadi célokra építtetnek. L. Átkelés és Hadi híd.
Ennek megtartására egy alkalmas helyen sátor vagy óvófedél alatt oltárt állítanak fel. Az egész csapat (lovasság, tábori tüzérség és vonattestek rendszerint gyalog) az isteni tisztelethez kivonul és arccal az oltár felé az erre nézve tett intézkedések szerint áll fel. Az isteni tisztelet fő mozzanatainál egy a kápolnasátor bejáratánál feállított zenész a gyakorlati szabályzatban előirt jeleket adja. Az isteni tiszteletnél rendesen egy katonazenekar is közreműködik.
jelszó és jelnév, a szolgálati szabályzatban mint ismertető jelek vannak felsorolva, melyek helyőrségekben és háboruban, különösen oly esetekben használtatnak, midőn - mint éjjel vagy ködben - másféle biztosítás nem elegendő. Jelhang gyanánt egy könnyen emlékezetben tartható és minden katona előtt ismeretes szó, jelszó gyanánt egy város neve, jelnév gyanánt egy keresztnév, melynek a jelszóval egyenlő kezdőbetüje van, használtatik. A jelnév csak különös viszonyok között, nevezetesen várakban és háboruban, és csakis tisztekkel és más bizalmi emberekkel közöltetik. Az ismertető jelek érvénye déltől délig tart.
általában az egyes csapattestek megjelölésére és az ellenségtől való megkülönböztetésre szolgálnak. Ezek a kardbojt, deréköv vagy tábori vállöv (Feldbinde), különféle zsinórok, karkötők stb., de kivált a zászlók. Az ókorban sokféle ilyen jelvény volt, az egyszerü szalmacsutaktól kezdve az arany sasig. Manapság a zászlókat is csekélyebb számban használják, mint régente. Németországban minden zászlóaljnak még megvan maga zászlója, a legtöbb hadseregben (nálunk is) ezredenként csak egy zászlót alkalmaznak, és ennek az ütközetben való használata is korlátozva van. Tábori jelvénynek nevezik kiváltképen a cserlombot, melyet díszkivonulásoknál minden katona fövegére tűz.
a. m. csatakigyók (l. o.).