Televénynövény

l. Televénylakó.

Telfs

falu Innsbruck tiroli kerületi kapitányságban, az Inn és vasút mellett, (1890) 2693 lak., nagy pamutfonóval; közelében Seefeldnél aszfaltbányával.

Télfy

Iván, hellénista, szül. Nagyszombatban 1816 jun. 18-án, hol a gimnáziumi tanfolyamot elvégezvén, mint papnövendék hallgatta a bölcsészeti tudományokat. 1834 aug. 29. a szépművészetek és bölcsészet doktorává avatták fel a pesti egyetemen. Azután három évig mint a Pazmaneum növendéke a bécsi egyetemen hallgatta a teologiai kar tantárgyait s 1836 dec. 9. tette le a szigorlatot a görög és a sémi nyelvekből. Kilépvén a papságból, Jordánszky Elek tinnini püspök segélyével Olaszországba utazott, honnan hazánkfia Stéer Márton padovai egyetemi tanár ajánlóleveleivel Triesztbe menvén, ott a Hanza-városok konzulának tanácsára olasz és német nyelven tett vizsgálat után a postaigazgatóságnál mint díjnok s rövid idő mulva az állami számvevőségnél mint gyakornok nyert alkalmazást. De nem érezvén e foglalkozásokhoz hajlamot, 1838. Pestre utazott, hol a jogi tudományokból magán vizsgálatokat tett le. 1841-ben köz- és váltótörvényszéki ügyvéd lett, 1843-1844. a pozsonyi országgyülésben a távollevők követe volt. Ugyanezen országgyülés tartama alatt küldöttség hivta meg, hogy Nagyszombatban telepedjék le mint ügyvéd. T. engedett a meghivásnak és polgártársai őt az újonnan megalakult védegylet jegyzőjének választották meg. 1846 márc. 1-én meghivás folytán elfoglalta a pesti m. kir. tudományegyetemen a görög nyelv és irodalom tanszékét mint helyettes tanár. Ugyanakkor addigi Zima nevét T.-re változtatta. 1847. elvállalta az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárságát is. Nagy elfoglaltságának közepette zajlott le körüle a szabadságharc, melynek eseményei őt sem hagyták érintetlenül. 1849. hadi törvényszék elé állították, mindazáltal bántatlanul maradt és 1852. a klasszika-filologia rendkivüli tanára lett a pesti egyetemen. 1868. u. o. rendes tanár, mely állásában 1886 dec. 1-ig működött. Irodalmi tevékenysége nagyon sokoldalu; főbb iránya mégis: a jogi és politikai (melyhez tárgyánál fogva csatlakozik az antik jogi régiségek csoportja); a klasszika-filologiai (melynek keretén belül először hangsúlyozta az ó- és újgörög szellem közti kapcsolat tanulmányozásának szükséges voltát); a műfordítói és a hirlapirói (ide számítva folyóiratokban megjelent szépirodalmi dolgozatait is). Az első csoportba csatolandók: Vergangenheit, Gegenwart und wünschenswerthe Zukunft der ungarischen Freistädte (Pozsony 1843); A statisztika elmélete (u. o. 1844); Legum articuli comitiorum anni 1844 (ugyanaz németül is, u. o. 1844); A mezei gazdaság statisztikája (u. o. 1845); Solon adótörvényéről (Pest 1867); Corpus iuris attici graece et latine (u. o. és Lipcse 1868); Adalékok az attikai törvénykönyvhöz (Pest 1868). A második (klasszika-filologiai) csoport gazdag tartalmából önállóan megjelentek: Gyakorlati ó- és új-görög nyelvtan (Buda 1848); Studien über die Alt u. Neugriechen u. über die Lautgeschichte der griechischen Buchstaben (Lipcse 1853); Magyarok őstörténete. Görög források a szittyák történetéhez (Pest 1863); A classica philologia enciklopédiája (u. o. 1864); Sententiae Scriptorum Graecorum (u. o. és Lipcse 1864); Az Ilias szerzőjének egységéről (Magyar Akadémiai Értesítő 3. köt. 2. sz.); Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv (Akadémiai Értekezések, Pest 1871); Athén harminc zsarnoka (regényes korrajz, u. o. 1871, ugyanaz németül is; ebből fordította görögre Georgiadesz Periklesz, Athén 1872); Aeschylos (Budapest 1876); Eranos (u. o. 1877); Rankavis Kleon újgörög drámája (u. o. 1879); Újgörög irodalmi termékek (u. o. 1883); Középkori görög verses regények (u. o. 1883); Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél (u. o. 1885); Heraclius, Rankavis Kleon hellén drámája (u. o. 1886); Jelentés újhellén munkákról (u. o. 1887); Három francia hellénista és a volapük (u. o. 1888); Meine Erlebnisse in Athen (u. o. 1890) Újabb hellén munkák és a hellén nyelv tanítása (u. o. 1890); Chronologie und Topographie der griechischen Aussprache nach dem Zeugnisse der Inschriften (Lipcse 1893); Újgörög munkák ismertetése (Budapest 1894); Két újgörög nyelvtan magyarul (u. o. 1895); A Parthenon kijavítása (Akadémiai Értesítő 1896). Azonkivül a Szent-István-társulat Magyar egyetemes enciklopédiájába számos antik tárgyu cikket irt. Nagy szorgalommal gyakorolta T. a műfordítást, még pedig két irányban: görögről és más nyelvekről magyarra és magyarról görögre fordítván. Műfordítói érdemeit kiegészíti hirlapirói működése, melyet 1839. kezdett a Regélőben és mely nemcsak sokoldalusága, hanem következetessége által tünik ki. Tájékoztatni a magyar közönséget a hellén világról és viszont, ily módon szellemi kapcsot teremteni a magyar és hellén közönség között; ez az irányzat húzódik által piros fonálként T. hirlapirói tevékenységén. A tudományos társulatok, különösen azok, melyek a hellénizmus terjesztését tűzték ki célul, egymásután iktatták tagjaiknak sorába. 1844. a padovai akadémia választotta meg levelező tagnak, 1859. az athéni archeologiai társaság, 1864. a magyar tudományos akadémia, 1869. a görög irodalmat terjesztő athéni társulat, 1873. az athéni Byron-társaság (tiszteleti tagnak). A 80-as években az athéni Parnasszosz-társaság, a görög középkori kutatások társasága és az athéni Didaszkalikosz szillogosz választották tiszteleti tagnak, a görögök királya pedig kitüntette a Megváltó-rendnek koronás aranykeresztjével.

Telgárt

kisközség Gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, (1891) 1502 tót lak.

Telgte

város Münster porosz kormányzóságban, az Ems és vasút mellett, (1890) 2415 lak., szövőiparral, sör- és szeszgyártással; a XVII. sz.-ból való pompás templommal, amelyben egy csodatevő Mária-kép látható.

Téli álom

az állatország igen különböző köreibe tartozó állatfajok életében évről évre ismétlődő oly nyugalmi állapot, mikor az illető állat beszünteti összes külső élettevékenységét, nem mozog, táplálékot kivülről nem vesz fel, egyszóval álomba, vagy helyesebben tetszhalálba merül s abból csak bizonyos idő mulva ébred fel. A mérsékelt és hideg égöv alatt valóságos téli álmot találunk, amennyiben az ilyent alvó állatok tényleg télen szüntetik be külső életműködésüket (medve, borz, mókusfélék, csúszómászók, kétéltüek, ízeltlábuak stb.), a forró égöv alatt ellenben ez az álom nyári álommá válik, amennyiben a száraz évszak alatt merülnek itt bizonyos állatok az álomba. Az álomba merülés előtt a legtöbb állat fokozott mérvü táplálkozás folytán nagy mennyiségü tartalékanyagot, zsírt halmoz fel testébe s az alvás idején ennek fogyasztásával tartja fenn életét, e mellett pedig hőmérséke is nagy mértékben alászáll, ami az anyagcsere minimumra redukálását eredményezi. A legalsóbb rendü állatok, minők a Protozoák és bizonyos Rotatoriák, főleg pedig az előbbiek, ilyenkor védőtokot választanak ki testük körül, illetőleg betokozódnak.

Téli cikória

mezei raponca (növ.), l. Galambbegy.

Télike

(növ., sziraj Brassai és Kovács szerint, Eranthis Salisb.), a boglárkafélék hunyornemüinek többnyáréltü, alacsony füve. Tőkéje gumónemü, tövi levele ujjasan szabdalt, virágszála ágatlan, csak egy virágot visel, a virágot levélnemü gallér fogja körül. Leghulló sárga kehelylevele, valamint 5-6 nyeles, sokmagu tüszője különbözteti meg a hunyortól, amellyel Linné egyesítette. Magva egy-, nem kétsoros, mint a Helleborusé. Az E. hiemalis Salisb. (Helleborus hiemalis L.) Közép- és Dél-Európa árnyékos erdeiben ritka.

Téli kikötő

l. Kikötő.

Téli király

l. Frigyes (40).


Kezdőlap

˙