Temes-Szent-András

község, lásd Szent-András (4).

Temes-Sziget

(Osztrovó, Osztrova), nagyközség Temes vármegye kubini j.-ban, (1891) 1219 szerb lakossal.

Temes-Szlatina

község, l. Szlatina (4).

Temesvár

(l. a mellékelt helyszinrajzot), szab. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és Csóka-erdőtől övezve, 91-94 m. magasságban fekszik.

[ÁBRA] Temesvár pecsétje.

A város a Belváros vagy Várból és ettől teljesen elkülönített három külvárosból, u. m. a Józsefvárosból, Majorokból és Gyárvárosból áll. A Belváros erős várfalakkal övezett kilencszöget alkot, mely a Béga jobb oldalán terül el, szép árnyas fasoroktól hasított terjedelmes gyeptérséggel (Glacis) övezve. A csekély kiterjedésü Belváros egyenes utcáival és díszes köz- és magánépületeivel hazánk legszebb városai közé számítandó; terei közül kiválnak a Jenő-herceg-tér és Szent-György-tér; az első részben parkozva (Corso) van s közepén áll a Ferenc József által a város védőinek 1852-ben emelt emlékszobor, épületei közül kiválik a városháza, a térparancsnokság és a főparancsnok palotája, a katonai kaszinó, a régi főőrhely telkén emelt Temesi agrár-takarékpénztári palota, mely mögött a már a Szt.-György-térre nyiló városi takarékpénztári épület áll; utóbbi téren van még a csanádi püspöki papnevelő intézet épülete és a Mária-templom, mögötte pedig a Szt.-Imre finevelő intézet épülete. A Jenő-herceg-térről a kegyesrendi székház és főgimnázium, valamint az állami főreáliskola és számos más kiváló épülettel ékeskedő Hunyadi-utca visz az igen tág és elegáns üzleteivel egészen nagyvárosi jellegü Losonczy-térre, melynek székesegyház, a gör. kel szerb püspöki székesegyház és palota, a vármegyeháza és a csanádi káptalani nagyprépost háza, a tér közepén Szűz Mária képszobra. A közelében levő Lenau-tér és Jenő-herceg-utca közt a régi kormányszéki (dicasterialis) palota áll, melyben ma a törvényszék, járásbiróság, posta- és táviró- és más hivatal van elhelyezve; vele szemben a katonai élelmezési épület áll. A Losonczy-térről D. felé nyiló Lonovics-utcában a róm. kat. püspök palotája és a délmagyarországi régészeti muzeum épülete, az ezen utcát keresztező Zápolya-utcában igen sok díszes úri ház tünik fel. A Belváros egyéb utcái közül említendő még a Városház-utca, a Szerb-utca, az Erzsébet-utca (a nagy katonai kórházzal) és a Rudolf-utca, utóbbi a Péterváradi kapu mellett elterülő Hunyadi-térre vezet, melyen az igen díszes Ferenc-József-szinház, vigadó és Rudolf-szálloda hármas épülete áll. Kissé odább szép sétány mellett áll az 1849. elpusztult Hunyadi-vár helyén 1856. emelt tornyos fegyvertár és az iskola-nővérek kolostora. Még odább a nagy kiterjedésü u. n. erdélyi kaszárnya, mely egészen a Zápolya-utca előtt levő erdélyi kapuig húzódik. A Belváros épületei közül még öt más nagy kaszárnya, az izraelita templom, az evang. templom, az irgalmasok épülete említhető. A város déli részén keresztül, az erdélyi és péterváradi kapu érintésével a lóvasút halad, mely a Belvárost úgy a Gyár- mint a Józsefvárossal összeköti; a bástyafalakon kivül pedig, a Béga-csatornához közel a vasút is elhalad. Az erdélyi kapun kivül a korcsolyapálya és azon túl a Gyárváros szélén a ritka szép városliget terül el, melyet a Hosszu Allée kapcsol össze a péterváradi kapun kivül, a Józsefváros szélén, szintén a Béga partján elterülő, de fiatalabb ültetésü Scudier-parkkal, a volt katonai parancsnok, Scudier tábornagy szobrával. A Belvárostól É-ra a vásártér és katonai gyakorlótér, a tüzérraktár és a temetők vannak.

[ÁBRA] TEMESVÁR.

A külvárosok közül a Józsefváros a legszebb és legfejlettebb; a lóvasút a Scudier-parkon és Hunyadi-hidon át a József- és Kittl-térre s onnan a Hunyadi-útra vezet, ahola Bonnaz püspök által létesített és a Miasszonyunk-apácák vezetésére bizott leánynevelő intézet gyönyörü kupolás épülete áll; ezen városrész utcái egyenesek, tágasabb és többnyire egészen modern épületek ékítik; jelentékenyebbek az Erzsébet-gőzmalom, a dohánygyár, a szeszgyár és finomító, a Pannonia-gőzmalom és a Vöröskereszt-egyesület épülete; a városrészt hasító Béga-csatornán, mely élénk forgalmat bonyolít le, több híd vezet át. A Józsefvárostól csak a báziási vasúti vonal választja el a vele összeépült Majorok nevü külvárost, mely egyszerü épületeivel elüt a városi jellegü többi városrészektől. Ezektől egészen elkülönítve K. felé terül el ugyancsak a Béga bal partján a régibb eredetü, azért kevésbbé rendezett és kevésbbé szép utcákból álló, sok tekintetben a gyárváros jellegét magán hordó Gyárkülváros, a nagy sörfőző-gyárteleppel, a villamvilágítási fő teleppel s több más nagy gyárteleppel. Ezen külvárosoktól ismét elkülönítve, a Belvárostól ÉNy-ra Mehala népes község fekszik, mely gazdaságilag szintén T. külvárosául tekinthető s a várost leginkább élelmi cikkekkel látja el.

T. hazánk egyik legszebb, legrendezettebb s legvagyonosabb városa; székhelye a csanádi r. kat. és a T.-i gör. kel. szerb püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a vármegye törvényhatóságának s a központi járás szolgabirói hivatalának, kir. itélőtáblának, törvényszéknek, járásbiróságnak, pénzügyigazgatóságnak, állami építészeti hivatalnak, posta- és táviróigazgatóságnak, közúti kerületi felügyelőségnek, hadtestparancsokságnak, állandó vegyes felölvizsgálati bizottságnak, a 61. hadkiegészítő kerületnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak; van közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarája, két kir. közjegyzője, kultur- és folyammérnöki hivatala, állami állatorvosa, selyemtenyésztési főfelügyelője, fővámhivatala. Tanintézetei számosak, van hittani intézete, állami főreáliskolája, állami gimnáziuma (még csak egy osztállyal), kegyesrendi főgimnáziuma, erdőőri iskolája (a Vadászerdőben), 3 ipari és kereskedelmi iskolája, egy hadapródiskolája, 1 férfi- és 1 női tanítóképzője, 4 polgári, 2 felsőbb leány- és 23 elemi iskolája, 5 kisdedóvója, 2 árvaháza, 1 süketnéma-intézete s 1 börtöniskolája; van továbbá gazdag természettudományi és régészeti muzeuma, igen sok tudományos, közművelődési, jótékony és ipari egyesülete (köztük a délmagyarországi természettudományi és a régészeti társulat), több polgári és egy katonai kórháza, könyvnyomdái és könyvtárai stb. Itt a következő lapok jelennek meg: Délmagyarországi Közlöny (26. évf.), Kereskedők Lapja (4. évf.), Gyorsirászati Hirlap (3. évf.), Történelmi és Régészeti Értesítő (23. évf.), Természettudományi Közlöny (25. évf.) és Havi Közlöny (20. évf.), továbbá több német lap.

Ipara és kereskedelme Ipara és kereskedelme igen élénk; iparvállalatai közül legjelentékenyebb a dohánygyár (1758 munkással), az Erzsébet- és a Pannonia-gőzmalom, a sörgyár, nagy szeszgyárak és ecetgyárak, páncél-kasszagyár, vasöntő és gépgyár, fürészmalom, csontlisztgyárak, gázgyár és villamvilágítási telep, posztó-, gyufa-, műtrágya-, nemes- és téglagyár. Kereskedelme igen élénk, fő cikkei: gabona, fa, ló és marha. A hiteligényeket az osztrák-magyar bank fiókja, 4 bank, 4 takarékpénztár és 3 szövetkezet elégíti ki. T. élénk forgalmi csomópont, honnan hat irányban megy a vasút; a Bégán tutajokon kivül kisebb gőzösök is mehetnek T.-ig. A város belsejében lóvasút (6,6 km.) közvetíti a forgalmat. Van két vasúti állomása (Józsefváros és Gyárváros), posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, városi közhasználatu és városközi (interurbán) telefonja.

Lakóinak száma 1850-ben 17,669 volt, 1870-ben 32,223 és 1891-ben 39,884, ezenkivül 3554 katona. A polgári lakosság közt van 10,657 magyar (26,7%), 22,301 német, 315 tót, 3613 oláh, 1545 szerb és 1453 egyéb; hitfelekezet szerint van: 27,187 róm. kat., 621 helv., 4870 izraelita és 111 egyéb. E házak száma 2915. Határa 3656 ha. Történetét l. Temes (vármegye).

Temes-Váralja

község, a. m. Duplaj (l. o.).

Temesvári

Pelbárt, hires magyar egyházi szónok és iró a XV. sz.-ban, szül. Temesváron 1430 és 1440 közt, megh. 1504-ben. 1458-ban a krakói egyetemre ment tanulni, 1463 végén 24 társa közt ötödikül nyerte el a baccalaureatust; ezután a ferenciek rendjébe lépett, 1483. a szerzet budai házában teologiát tanított. Számos latin nyelvü egyházi munkát irt és adott ki, melyek a XV. sz. végétől az egész XVI. sz.-on át sok kiadást értek s egész Európában elterjedtek. Munkái: Stellarium Coronae Mariae Virginis (1498); Sermones pomerii fratris Pelbarti de Temeswar... de Sanctis (1499); Sermones pomerii... de tempore (1498); Sermones quadragesimales (1499); Exporitis... Sensus... libri psalmorum complectens (1504); Aureum rosarium theologiae (1503). Többnyire prédikációgyüjtemények ezek, rendszerint több is egy alkalomra, a választék kedvéért; megjegyzéseiből láthatólag magyarul is elmondta legalább egy részöket. Bátor meggyzőződésü pap volt, ki a középkor aszkétikus szellemét és erényeit szabadon hirdette Mátyás király renaissance udvarának szellemével szemben is. Művei már az ő idejében is nagyon népszerüek voltak itthon is, szerzetesházaink, apácakolostoraink sokat fordították és másolták; kódexeink nagy része az ő műveinek fordítása. Temérdek legenda az ő beszédeiből (a Pomeriumokból) került nyelvemlékeinkbe. Ő e legendák közül az idegen szentekről szólókat Voraginei Jakab (XIII. sz.-i domonkos) nagy legendás könyvéből merítette, a hazai szentekről szólók egy részét más forrásból vette, de egy részökben (Szt. István, Szt. László) magyar szellem nyilatkozik. Szilády Áron föltevése szerint alexandriai szt. Katalin nagy verses legendája is Pelbárttól származik, ezt a föltevést azonban Horváth Cyrill nem tartja valószinünek. V. ö. Szilády Áron, T. P. élete és művei (Budapest 1880); Horváth Cyrill, T. P. és beszédei (1889); u. a., T. P. és codexeink (Budapesti Szemle 171. s 172. sz.); u. a., T. P. és a verses Katalin-legenda (Irodalomtörténeti Közlöny II.); u. a., Középkori egyházi és világi költészetünk (Beöthy-féle Képes Irodalomtörténet, I.); Simonyi Zs., Codexeink mint nyelvemlékek (u. o.).

Temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekü vasút

Építő-hossza 61,6 kilométer. Építő-tőkéje 2.300,000 forint, tehát km.-enként 37,350 forint. E pénzt megszerezték 2.798,300 frt értékü címletekkel, még pedig 805,000 frt névértékü törzs- és 1.993,300 frt névértékü elsőbbséggel. A pálya síkjellegü. Megnyilt 1895 szept. 16-án. Üzemét a magyar királyi államvasutak kezelik.

Temes-Vukovár

(Vukova), kisközség Temes vármegye buziási j.-ban, (1891) 1123 oláh és tót lakossal.

Temetés

a könyvnyomtatók igy nevezik a szedésből kifelejtett több szót vagy mondatot. L. Korrektura mellékletén. - L. még Temetkezés.

Temetési induló

l. Induló.


Kezdőlap

˙