Tempi passati

(olasz) a. m. elmult idők.

Templáriusok

l. Templomosok.

Temple

(ejtsd: tanpl), régente a templomosok egyik rendháza Párisban; 1312. Szép Fülöp palotájának rendezte be, később a johannita lovagrendnek jutott birtokába. A forradalom idejében államfogház lett belőle, ahol az 1792-93-iki télen XVI. Lajost és családját is fogva tartották. 1816-ban Bourbon-Condé hercegnő apáca-zárdává alakította át. III. Napoleon idejében a T.-t lebontották s helyén 7500 m2 kiterjedésü sétateret rendeztek be.

Tempe

János, festő, szül. Littauban (Morva) 1857 jul. 7. Vácon nevelkedett s Budapesten tanult, festett számos arc- és genreképet s 1884. Ebéd után cimü festményével elnyerte a Munkácsy Mihály által alapított 6000 frankos ösztöndíjat; a képet a király vásárolta meg. 1886-89. Párisban élt s egyszer-másszor képeket küldött a budapesti tárlatokra; 1890 óta Bécsben lakik.

Temple

(ejtsd: templ), 1. Rikárd Grenville, T. gróf, angol államférfiu, szül. 1711 szept. 26-án, megh. 1779 szept. 11-én. A grófi címet és rangot anyjától, T. Hestertől örökölte. 1734 lépett az alsóházba, hol sógorához Pitthez (Chatam) csatlakozott, akinek társaságában 1756-57. és 1757-1761. miniszter volt. Az amerikai gyarmatok ügyében meghasonlott Pittel és bátyját, Grenville Györgyöt támogatta. Ezt Pitt zokon vette s midőn 1766. új kabinetet alakított, T.-nek nem ajánlott fel tárcát, aki viszont az ellenzék padjairól támadta Pittet. Gyermekei nem maradtak. A T. grófi címet unokatestvére, Grenville György, T. másik grófja örökölte, aki utóbb (1784) Buckingham marquisszá lett (l. o.).

2. T. Vilmos, sir, angol államférifiu és iró, szül. Londonban 1628., megh. 1699 jan. 27. Egyetemi tanulmányait Cambridgeben végezte s a restauráció után 1661-ban az ir parlament tagjává lett, 1662. pedig e parlamenthez mint királyi biztost nevezték ki. Később hosszabb ideig a diplomáciai pályán működött; 1665. angol követ lett Brüsszelben s mint ilyen létrehozta 1668. Anglia, Holland és Svédország közt a hármas szövetséget; azután Hágába ment mint követ, miután az aacheni békét közvetítette Franciaország és Spanyolország közt. 1671. elbocsáttatván, huzamosabb ideig sheeni jószágán (Richmond mellett, Surreyben) élt mint magánzó, irodalmi munkássággal foglalkozva. 1673. ismét Hágában találjuk mint követet s a nymwegeni kongresszuson is Angliát képviselte. 1679. Angliába visszatérbe, a II. Károly által T. javaslatára újjá szervezett titkos tanácsba lépett s Cambridget képviselé a parlamentben. 1682-ben ismét sheenei magányába húzódott vissza. Iratai (Works) 1814-ben jelentek meg Londonban; Swift kiadta emlékiratait és levelezéseit. V. ö. Emerton, Sir William T. (Berlin 1877).

Templin

az ugyanily nevü járás székhelye Potsdam porosz kerületben, a róla elnevezett kis tó és vasút mellett, (1890) 4364 lak., gazdasági gép- és téglagyárral. 1317 nov. 25-én Valdemár brandenburgi őrgróf ellenségeivel itt békét kötött.

Templom

(a lat. templum-ból), az istentisztelet számára emelt épület. A magyar nyelvben bármiféle vallásnak egyházát T.-nak hivjuk, mig p. a francia és a német nyelv a pogány T.-okat: templenek (franc.) és Tempelnek (ném.), a keresztény T.-okat église-nek (franc.) és Kirche-nek (ném.) nevezi. A T. építészetét megirni annyi volna, mint az építőművészet történetét adni; hisz minden nép és minden stílus az isten tiszteletére emelt épületbe fektette le tudásának, ízlésének, művészetének a legjavát. Vannak korszakok, melyekből nem is igen ismerünk mást, mint az egyházi építészetet. Utalunk azért e tekintetben azokra, amiket az Építészet c. alatt a különböző népek és korszakok építészetéről mondottunk. E helyen még csak azt említjük meg, hogy a keresztény építészetben többféle T.-ot különböztetünk meg, ugyanis a már méreteivel és arányaival is kitünő, a püspök székét magában foglaló székesegyházat (katedrálist, l. o.), sokszor domnak is nevezve (l. o.); a plébánia-T.-ot, melynek élén egy plébános áll; a monostor- v. zárda-T.-ot, mely zárdával kapcsolatos és az apátsági T.-ot, mely olyan zárda-T., melynek élén egy apát áll. Végre anya-T.-nak nevezzük annak a helyiségnek a T.-át, melyben állandóan lakik egy plébános és honnét már, fiók-egyházak gondját viseli. Tacitus szerint (Germ. 9. fej.) a régi germánok nem T.-ban, hanem erdőkben és ligetekben tisztelték isteneiket. Lehet, hogy eleinte csak valami kőjel emlékeztetett az ily helynek szentségére, de ebből nemsokára T.-félének kellett fejlődnie, erre mutatnak a germán nyelveknek ily jelentésü kifejezései (gót alhs, ó-felnémet alah, angolszász alh, ealh) s magánál Tecitusnál is a templum Tanfanae (Annal. I. 51.) említése. A skandináv germánoknál azután már egészen kifejlődött T.-építést találunk, egy ily T.-nak legrészletesebb leirását adja az Eyrbyggjasaga (4-ik fej.); nem hiányoztak belőle oltár és az istenek képei sem. L. még Bazilika, Görög mitologia, Hajó (VIII. köt. 537. old.), Imaházak, Kripta, Római mitologia és Szentély.

Templomavatás

l. Templomszentelés.

Templomfertőzés

l. Megfertőztetés, Megszentelenítés és Templomszentelés.

Templomi szerek

gyüjtő neve mindazoknak a tárgyaknak, amelyek akár a templom belső felszereléséhez tartoznak, akár az istentisztelet végzéséhez szükségesek. Ilyenek: a szenteltviztartó, oltár, szentségház, szószék, gyóntatószék, keresztelőkút, padok, orgona, kehely, szentségtartó és mutató, harangok, tömjéntartó és füstölő stb.


Kezdőlap

˙