Teramo

1. tartomány Olaszországban, Ascoli-Piceno, az Adriai-tenger, Chieti és Aquila közt, 2875 km2 területtel, (1881) 254,806, (1895) 267,801 lak. Ny.-i részében emelkedett az Abruzzók legmagasabb része a Gran Sassóval. É-i határán a Tronto, a D-in a Pescara folyik, köztük több rövid parti folyócska torkollik az Adriai-tengerbe, Fő termékei a bor, kukorica, búza, olaj és selyem. A tengeri halászat jelentékeny. Járásai: Penne és T. - 2. T., az ugyanily nevü tartomány és járás, továbbá püspökség székhelye, a Vezzola és Tordino közt, vasútnál, (1881) 9700, mint község 21,447 lakossal, selyemfonással, bőrgyártással, faience-, kalap- és bútorkészítéssel; a XII. sz.-ból való székesegyházzal; közelében Interamnia antik város romjaival.

Terapeuták

(therapeuták, gör. a. m. gyógyítók), Philónál (l. o.) egy egyiptomi zsidó felekezet elnevezése, valószinüleg azonos az eszeusok (l. o.) felekezetével. V. ö. Lucius, Die Therapeuten und ihre Stellung in der Geschichte der Askese (Strassburg 1880); Wendland, Die Therapeuten (Lipcse 1896).

Terápia

(Therapia), Böjükderétől (l. o.) 2 km. távolságra fekvő kies hely, hol az angol, francia, német, olasz követségek nyaralói vannak.

Terász

l. Terrasse.

Teratolit

(ásv.), l. Szász csudaföld.

Teratologia

(gör.), a torzokról szóló tan. Torzképződés minden szerves lénynél, tehát ugy az állat-, mint a növényvilágban (l. Korcsképződés) észlelhető. A legalacsonyabb rangu szerves lényeknél igen ritka a torzképződés; minél komplikáltabb valamely szerves lény fejlődési folyamata, annál gyakoriabbak s változatosabbak a torzképződések, ugy hogy a felsőbb rangu emlősöknél és az embernél a torzképződés produktuma, a torzszülött (l. o.) a leggyakoribb. A T. ma a természettudományok külön ága s kisérletileg is művelhető; igy bebizonyult, hogy a koros csirafejlődés fő alakjainak nagy része a mesterségesen kiköltött tyúkoknál is épp ugy - de egyszerübb alakban - található, mint ama magasabb rangu emlősöknél, melyek magzataikat az érettség befejeztéig testükben hordják s saját vérükkel, a méhlepény közvetítésével táplálják.

Térbeli görbék

v. térgörbék, l. Görbevonal.

Terbium

igen ritka kémiai elem, jele Tb; tiszta állapotban még nem ismeretes; vegyületei közül is jobbára csak a T.-oxid Tb2O3 ismeretes.

Terborch

(Terburg) Gerard, hollandi festő, szül. Zwolléban 1617 körül, megh. Deventerben 1681 dec. 8. Atyja és testvérei is festők voltak és igy már korán, a családi körben rajzolt, festegetett. Egy ideig Amsterdamban tanult, azután Haarlemben is. Molyn Péternek volt tanítványa, de Hals Frans és Dirk hatása alatt is állott. 1635-ben a haarlemi festőcéh tagja lett, egy ideig Angolországban is tartózkodott, innen Olaszországba utazott, hol főleg Tizián művei gyakoroltak nagy hatást fejlődésére, majd hazatérve, Amsterdamban Rembrandt hatása alá került. 1650. e város polgára, utóbb polgármestere lett és folytonos tevékenység, művészetének folytonos fejlődése után fejezte be napjait. Alakjait kitünően kiolgozza, de soha sem túloz, a finom, tört szinek megválasztásának és összeállításának fölülmulhatatlan mestere. A selyem-, bársony- és más kelmék hű ábrázolását sohasem vitte addig, hogy az kellemetlenné váljék. V. ö. Michel, Gérard T. et sa famille (Páris 1888); Lemcke, a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.

Terbruggen

Henrik, festész, szül. Erdélyben (valószinüleg szász szülőktől) 1588., megh. 1629 nov. 1-én. Hollandiába kerülvén, Utrechtben Bloemart iskolájában tanulta a festészetet. Utóbb Rómát is meglátogatta s itt tiz évig tartózkodva, mint történelmi festész hiressé lett. Róma elhagyása után ismét Hollandiába telepedett és részint Hágában, részint Utrechtben működött. Egy szép oltárképe, Decamp szerint, Nápoly egyik templomában függ. T. művészi tehetségét Rubens is méltányolta.


Kezdőlap

˙