Természet elleni fajtalanság

(sodomia). A magyar btkv a T. két esetét bünteti: a) a férfiak között és b) állattal véghezvitt T., amaz az u. n. sodomia ratione sexus, emez a sodomia ratione generis. Büntetlen ennélfogva férfi és nő közt, a nők között és a hullán elkövetett T. Fajtalanság alatt nem minden szemérmet sértő, hanem csak közösülési v. a közösülést utánzó cselekményt kell érteni. Egyszerü alakjában a T. vétség; büntetése egy évig terjedhető börtönnel büntetendő a férfiak között erőszakkal v. fenyegetéssel elkövetett T.; ha pedig a bűntett a sértettnek halálát okozta, a büntetés életfogytig terjedő fegyház. A büntetendőségnek meszorítása és a büntetésnek enyhítése (az egyszerü esetekben) a büntető jog határainak helyesebb felismerésén kivül, annak az orvosi tudomány által kiderített ténynek méltatásán alapszik, hogy az ily sajnos nemi eltévedések legtöbbnyire betegségre vezethetők vissza.

Természetes

l. Természet és Naiv.

Természetes fajta

l. Mesterséges fajta.

Természetes festőanyagok

a természetben előforduló összes, a növényi, valamint az állati organizmusban képződő festőanyagok. Előfordulásuk szerint növényi és állati származásu T.-at ismerünk. Ezek közül akad néhány olyan is, amelyet mesterségesen előállítani sikerült; ilyen az alizarin, a krappnak és az indigotin, az indigónak festőanyaga. A kátrányfestékek feltalálása előtt ezek a T. az anorganikusokkal együtt voltak azok, amelyek a kelmefonalfestő és szinnyomó rendelkezésére állottak, mig más iparágakban még csak az ásványi festékeket használták.

A) Állati származásu T. Ide tartoznak első sorban a különböző biborcsigák, nevezetesen a purpura és a buccinum festőanyaga, mely - legalább a purpuránál - mint u. n. leukotest, azaz redukált és oxidálható állapotban jelen van. A purpura festőanyaga kék, a buccinumé vörös volt. Különböző kutatásokból (Negri, Bizio) nagyon valószinü, hogy a purpura festéke az indigó s hogy a régiek hires bibora nem volt egyéb vörös festőanyagokkal módosított csávakéknél (l. Bibor és Indigó). Ilyen állati származásu természetes festékek továbbá a kerness, a cochenille (lásd Bibortetü), a lak-lak (l. o.) és az indiani sárga (piuri, purrée). A három elsőnek közös festőanyaga a karminsav; ez az oxiketon festőanyagokhoz tartozik. Az indiai sárgát Indiában mangólevelekkel etetett tehenek húgyából készítik. A húgy hevítésénél leváló festőanyag magnéziumsóját hozzák a forgalomba. Indiában a műfestők, képirók használják. Fő alkotó része a cuxantinsav, tehát a xantonfestékekhez tartozik.

B) Növényi T. A csülleng (l. o.). Ökölnagyságu, piszkos-zöld golyók alakjában árusítják. A csüllengcsávában az erjedést indítja meg. - Az indigó (l. o.). A krapp (buzérgyökér, Garance; a keleten és Olaszországban lizari v. alizari, a középkorban verancia vagy varancia néven ismerték). Ezt a terméket a legrégibb idők óta a törökvörös-festésre alkalmazták és a krapp termelése igen jövedelmező, nagy jelentőségü mezőgazdasági foglalkozás volt. Még a 60-as években az évi krapptermelés körülbelül 70,000 tonnát tett ki 36-42 millió frt értékben. Ez a helyzet azonban egy csapásra megváltozott, amidőn Graebének és Liebermannak 1869. a mesterséges alizarin készítése sikerült. A 70-es évek végén a krappból már oly kevés fogyott el, hogy termesztése egyáltalában nem jövedelmezett. Manapság a krappnak alkalmazása mindössze a gyapjufestésnek némelyik specialitására szorítkozik. A krapp nem egyéb, mint a Rubia tinctorium nevü növény őrlött gyökere. Kromogénje, azaz ama anyag, melyből a festőanyag kiszabadítható, a ruberitrinsav. Ez a glikozid savak hatása alatt alizarinra és egy cukornemre bomlik fel. Az elsők, kik az alizarint a krapp gyökeréből tisztán előállították, Robiquet és Colin voltak. A krapp ezenkivül még egyéb anyagokat is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabb a purpurin. A krappból különböző preparátumokat készítettek. Ilyenek voltak: a krappvirágok (fleurs de garance), azaz megsavanyított vizben erjesztett krappgyökér, melyről a képződött alkoholt ledesztillálták; a garancine, azaz erős kénsavval elszenesített krapp; a garanceut, régi krappfürdőkből (festékesből) hasonló eljárással nyert preparátum; a pinkoffin vagy alizarin commerciale, mely ugy készült, hogy garancinere túlhevített vizgőzt engedtek hatni.

Kékfa (l. Campechefa). Ama T. közül való, amelyeket még jelenleg sem nélkülözhetünk. Főleg a textilanyagoknak feketére való megfestésére használják, néha a gyapjut kékre festik vele, a pamutnál pedig arra kell, hogy indigóval megfestett áruknak sötétebb szint kölcsönözzenek; ez az utóbbi alkalmazása azonban már hamisítás számba megy. Használják még különböző keverékszineknél. Kétségtelen, hogy első rangu szerepe még csak a gyapjunak feketére való megfestésénél jut, habár erre a célra is egyes kitünő kátrányfestékeket gyártanak. A pamutfestésnél s szinnyomásnál csaknem teljesen kiszorította az anilinfekete és a diaminfekete (Cassella és társa Frankfurt). Ellenben a selymet feketére még most is kivétel nélkül kékfával festik s nyomják.

Vörösfa (l. Berzsenyfa). Jelenleg már csak kevéssé használják, még pedig a pamutnyomásnál s a pamutfestésre, különösen ha szineket kevernek. Benne foglaltatik a brazilin, mely brazileinné oxidálódik. Aluminiummal kékesvörös, krómmal vörös-barna lakkot alkot. Ezen festékek állandósága csekély. - Szantálfa (Sandel, caliatur, camwood, barwood). Ez a fa bizonyos Pterocarpus- és Baphiafajoktól származik. Ritkán használják; ezelőtt a gyapjut szokták volt vele megfesteni. Az Oehler-féle gyár «tuchroth» nevü festéke kiszorítja a használatból. Festőanyaga a szantalin. - Quercitrom. A Quercus tinctoria héjában a quercitrin nevü glikozid foglaltatik, mely savakkal quercetinné s rammozává bomlik. A quercetin ónpácokkal szép narancssárga, aluminium- s krómpácokkal zöldes-sárga lakkokat alkot. Ezek a lakkok meglehetősen állandóak. A quercitron héjából É.-Amerikában a flavint készítik, mely főleg quercetinből áll; ez a gyapju festésére való legalkalmasabb sárga festőanyag, amennyiben ónnal élénk sárga szinü lakkot alkot. - Keresztbogyók (sárga bogyók). Bizonyos Rhamnus-féléknek szárított, éretlen gyümölcséből oly kivonatot gyártanak, mely ónnal igen szép és állandó lakkot alkot. Ezt a lakkot a kartonnyomásnál használják. A sárga bogyók glikozidja a xantoramnin, mely savakkal ramnetinre és izodulcitra bomlik.

Waunak nevezik a Reseda luteolát. A gyapju- és selyemfestők a wauban foglalt luteolin zöldes-sárga aluminium- és sárga ónlakkját tudják értékesíteni. - A fiszétfa, azaz a szömörcefa kivonata pácokkal narancsszinü festékeket képez. Gyéren használják, mert nem állandó. Festőanyag a fiszetin. - Sárgafa (Fustik). A Kubán, Jamaicán előforduló Morus tinctoriában a morin nevü festőanyagot találjuk, mely ón-, aluminium- és krómpácokkal zöldes, illetőleg sárgás-barna szineket alkot; ezek azonban a fény hatásának nem képesek ellenállani. Az u. n. magyar sárgafa vagy fiszétfa (Rhus cotinus) Koch szerint fiszetint C15H10.O8 (Schmid I. szerint C23H16.O9) tartalmaz. A gyapjufestő kezében keverékszinek előállítására szolgálnak. A sárgafát a kátrányfestékek közül a galloflavin s az alizarinsárga pótolja. - Katechu (l. o.), főleg Indiában előforduló akáciák beszárított leve; igy az Acacia catechu adja a bengál vörös-barna katechut; az Areca catechuból nyerik Bombayban a barna pegukatechut; a sárga, u. n. gambir vagy kockás katechu vagy terra japonica az Uncaria gambir és a Nauchlea gambir terméke. A katechu a legértékesebb festőanyagok egyike, bár alkalmazása korlátolt. Szolgál a selyemnek feketére, valamint a pamutnak barnára való festésére és a kartonszinnyomásnál barna minták előállítására. - A kurkuma (l. o.), mely arról nevezetes, hogy a pamutot közvetlenül megfesti, mint festőanyagot kurkumint tartalmaz. Ezt a festőanyagot manapság már csak csekély mértékben a selyemfestők használják. - Orseille (persio). Bizonyos, a Kanári szigeteken, Kelet-Indiában, Dél- és Közép-Amerikában előforduló, a Roccella- és Lecanora-fajokhoz tartozó zuzmókban a sajátságos savaknak egész sorozata foglaltatik, mint amilyenek a lekanorsav, az eritrinsav, a roccellasav stb., melyek alkáliákkal kezelve orcinra és eritritre bomlanak fel. Az orcin ismét ammoniák s levegő behatása alatt orceinre (l. o.) oxidálódik. Persiónak vagy cudbearnek nevezik a Skóciában gyártott orseillet. - A lakmuszt (l. o.) ugyancsak a nevezett növényekből készítik ugy, hogy szénsavas nátriummal keverik.

A T.-hoz tartozik még egynéhány, amelyeket hajdanában bőven alkalmaztak, amelyek azonban ez idő szerint már minden fontosság nélkül szűkölködnek. Ilyenek: a szafflor, a Carthamus tinctorius L. növény virágszirmai a kartamin nevü festőanyaggal, mely a pamutot közvetlenül megfesti. Nálunk is előfordul. A szafflorkarmin az a preparátum, melyet a szafflórból előállítanak s mely csaknem tiszta kartaminból áll. Ilyen a valódi sáfrány is; ennek festőanyaga a polikroit nevü glikozidból előállítható krocin. Az orleans (l. Orleánfa), a Bixa orellana magvait körülvevő gyümölcs húsából előállítva bixint tartalmaz; narancs-szinezeteket ad. Az alkanna-gyökérben (Anchus tinctoria) alkannin, egy vörös szinü festőanyag van. A Berberis vulgarisszal bőrt és selymet festenek. Festőanyaga a berberin. A la-kao különböző Rhamnus-fajokból nyert zöld festőanyag, mellyel a khinaiak a pamutot és selymet festik.

Természetes flóra

(növ.), l. Növényföldrajz és Flórabirodalom.

Természetes gyermekek

e néven is szokták nevezni a törvénytelen gyermekeket; l. Gyermek.

Természetes hangok

a transzponáló rézfúvó-hangszerek ama hangjai, melyeket a kezelő csupán ajkainak befúvása által minden más segítség nélkül hoz ki az illető hangszereken, minők a kürt, trombita, cornet stb.

Természetes kiválás

l. Darvinizmus.

Természetes kötelem

l. Naturalis obligatio.

Természetes kúra

a betegségek orvosi beavatkozás nélkül való gyógyításának tana. Elméleteiben s gyakorlásában a természettudományok haladásán kivül áll s mint ilyen részint oly tapasztalatokon alapul, melyeket józan ésszel bárki megszerezhet, hogy sok betegség magától, illetve orvosi beavatkozás nélkül gyógyul, részint oly népszerüvé lett nézeteken, melyeket az orvosi tudomány ezeréves fejlődése alatt szerzett. Tulajdonképeni megalapítója két földmíves volt: Priessnitz (l. o.) s Schroth (l. Schroth-kúra). Az újabbak közül Kneipp plébános vált ki, több reklámmal, mint tudással. Számos egyesületben, melyek a vegetáriánizmussal szoros kapcsolatban állanak, s röpiratban nyert propagandája kifejezést, melynek jövőt a természettudományok népszerüsítésével jósolni nem lehet.


Kezdőlap

˙