Ting

l. Ding.

Tingel-Tangel

berlini eredetü kifejezés legalsóbb rendü zenecsarnokok jelzésére, melyek burleszk énekeket és darabokat adnak elő. A név Tange énekeskomikustól ered, ki a Triangel-épületben sokáig népszerü Triangel-nótáját adta elő.

Tingis

Tanager (l. o.) régi neve.

Tinkál

l. Borax.

Tinkalcit

(ásv.), l. Boronátrokalcit.

Tinktura

l. Tinctura.

Tinnevelly

l. Tirunelveli.

Tinné

v. athapaszk, indus törzsek (a szomszédos eszkimók inkáliknak, az oroszok kolsinóknak nevezik), a birt Észak-Amerika messze vidékeit a Churchill és a felső Saskatchavan közt délre, a Hudson-öbölig keletre, a Sziklahegységig nyugatra és az eszkimók által lakott Északi-sarktenger partjáig észak felé, mint halászok és vadászok bebarangolják. Legnevezetesebbek köztük a csipevájok (l. Indus). Ide tartoznak még a dogrib indusok, akik a Nagy-Rabszolgatótól északra tartózkodnak, továbbá a nyúlindusok (hare-indians) ugyanott a Machenzietől lefelé; a rézindusok a Rabszolgatótól keletre; a sárgakésindusok (yellow-knives) a Nagy-Rabszolgatótól északkeletre. A digothi vagy loucheux-indusok a Mackenzie alsó folyásán már hasonlítanak az eszkimókhoz. Némileg eltérők a hódindusok (beaver-indians) és a hegyindusok (strongbows); előbbiek a Peace-River mellett, utóbbiak ezektől délre a sziklahegység mellett élnek. Ide tartoznak még a sarcee- vagy sussié-indusok, az Athapaszk és Saskatchavan forrásai mellett, a tákali (pacullies vagy carrier-indusok a Sziklahegységtől nyugatra, akik tehát Brit-Kolumbia lakosságának egy részét teszik és a Lucsinok az alsó Mackenzie folyamán. Az athapaszk nép és nyelv Buschmann szerint négy csoportra oszlik.

Tinnhal

(Thynnus), a tüskeparás halak rendjének Scomberidae családjába tartozó nem. Fajai nagy testüek, megnyultak, zsindelyformák, farkuk felé erősen vékonyodnak. Hátúszóik egymáshoz közeledtek; van 6-9 álúszójuk; hátul hát- és alfelúszójuk. Mellük nagy pikkelyekből álló páncéllal födött. A közönséges T. (T. vulgaris Cuv.) 2-3 m. hosszura, 3-12 mázsa nehézre nő. Háta feketés-kék, mellpáncélján fehéres-kék; oldalain és hasán szürke, fehér foltokkal és szalagokkal tarkázott; hát- és alfelúszói hússzinüek; álúszói kénsárgák, feketén szegettek. A Földközi-tengert lakja, északra felhúzódik Angliáig, megvan a Fekete-tengerben is. A nagyobb mélységekben tartózkodik, az ívás idején a partokhoz közeledik s itt határozott irányban ezrével vándorol. Áprilisban jelenik meg és juniusban ívik; fiataljai már októberig 1 kg. nehézre nőnek. Halakat és csigakagylókat eszik, a delfinek és cápák veszedelmes ellenségei. A régi korban nagyban halászták, főleg a Gibraltar és Helleszpont szorosokban; jelenben főleg az olasz partokon űzik nagyban halászatát. Vonulóútjaikon nagy hálókkal zárják körül s igy ezreket fognak egy csapásra. Húsa igen különböző s ennek alapján osztályozzák. Májából zsírt, bőréből és csontjaiból olajat főznek.

Tinnini püspökség

a régi Horvátország fővárosában, Kninben (l. o.) 1050 táján a spalatói érsek beleegyezésével alapíttatott. 1185. négy parókia tartozott hozzá. 1409. Nápolyi László ellenkirály Dalmátországot a velencei köztársaságnak eladta, ámde Knin és a T. Zsigmond magyar király birtokában maradt és 1417-től kezdve a T.-re is a magyar király kezdette a püspököket kinevezni. E kinevező jogot utóbb a pápa is elismerte s a magyar királytól kinevezetteket e püspökségben megerősítette akkor is, midőn a XVI. sz.-ban Knin (Tinnin) a törökök hatalmába került s a püspökség elpusztult. E megerősítésnél fogva a tinnini püspököket föl lehet szentelni (holott az 1417 előtt néha Magyarországhoz is tartozó, de azóta állandóan más hatalom kezén levő, p. arbei, sebenicói, buduai püspökségekre nem, bár a magyar király azokra is nevez ki), s igy a tinnini püspökök mint fölszentelt püspökök a megyés püspököket püspök-rendi teendőkben segíthetik. A T. jelenleg a kalocsai érseki tartományhoz tartozik, püspöke rendesen a kocsai érseknek a püspökrendi teendőkben helytartója (vicarius in pontificalibus) s az 1885. VII. t.-c. erejénél fogva az országgyülés felsőházának tagja. V. ö. Farlati, Illyricum Sacrum; Fraknói, A kegyúri jog.


Kezdőlap

˙