Torgotok

l. Kalmukok.

Tories

l. Tory.

Torino

1. olasz tartomány Piemont compartimentóban, Wallis svájci kanton, Novara, Alessandria, Cuneo, továbbá Haute-Savoie, Savoie, Isere és Hautes-Alpes francia départementok közt, 10,452 km2 területtel, (1881) 1.029,214, az 1895-iki becslés szerint 1.116,097 lak. É-i és Ny-i részét a Pennini-, Graji- és Cotti-Alpok ágai borítják, amelyek a Po lapálya felé ereszkednek le s folyóvölgyekkel van egymástól elválasztva, többi része sík. Fő folyója a Po, amely T. várostól kezdve hajózható; beléje tolkollnak a Pallice, a Chisonéval, a Chisola, Sangone, Dora, Riparia, Stura, Orco és Dora Baltea. A tartomány K-i része nagyon termékeny és jól van megművelve; búza, kukorica, kender, len, gesztenye és bor a fő termékek. Jelentékeny az állat- és selyemhernyótenyésztés is. A bányászat szolgáltat vasat, ólmot, rezet, ezüstöt, kobaltot, márványt és sót. Az ipar jelentékenyebb ágai: selyemszövés és fonás, gyapju- és pamutszövés, papiros-, bőrgyártás, szappan-, gyertya-, agyag- és üvegárukészítés. Járásai: Aosta, Ivrea, Pinerolo, Susa és T.

2. T. (Turin), az ugyanily nevü tartománynak és érsekségnek, a középkorban Piemont hercegségnek, 1860-65. az olasz királyságnak fő- illetőleg székvárosa, a Po és Dora Riparia összefolyásánál elterülő termékeny síkságon, vasutak mellett, (1881) 249,827, az 1894-iki becslés szerint 145,000 lak., jelentékeny iparral, amelynek főbb ágai a selyemszövés, ékszer-, butor-, zongora-, gyertya-, bőráru- és szappankészítés, csokoládé-, sör-, likör-, cukor-, dohány- és gépgyártás. A tranzitókereskedelem igen élénk. Az export fő cikkei a selyem és bor. Az óváros kivételével nagyobbára arkádokkal szegélyezett egyenes utcák mindenfelé derékszögben metszik egymást. A házak nagyobbára négy-ötemeletesek. Legszebb és legélénkebb utcái: a Via Garibaldi, a dell'Accademia delle Scienze, a Cernaja, a Roma és főképen a Via di Po, amely a Po hídjához vezet és télen át korzóul szolgál. A Pón egy szép kőhíd, egy lánchíd és két új, Margit királynéről és Izabella hercegnőről elnevezett híd vezet át, mig a Dora Riparia 7 helyen van áthidalva; ezek közt van legérdekesebb a Mosca által 1830. épített egy ívből álló kőhíd. Legszebb terei és műemlékei: a Piazza San Carlo, palotákkal körülfogott négyszög, Filibert Manó hercegnek ércből öntött lovasszobrával (1838), Morocchetti mesterművével; a Piazza Castello, a Piazza Vittorio Emmanuele, a Via di Po kiinduló pontja, Európa egyik legnagyobb tere, közelében I. Viktor Emánuelnek Gaggini által készített márványszobrával; a Piazzo Carlo Felice Massimo d'Azegliónak ércszobrával (1873) Balzicótól, a Piazza Carlo Alberto Károly Albert királynak Marocchetti által mintázott lovasszobrával, a Piazza dello Statuto pompás palotákkal, a montcenisi alagút átmetszését megörökító kolosszális emlékkel, a Piazza Solferino Ferdinánd genovai hercegnek bronz lovasszobrával Balcizótól, a Piazza Carlo Emmanuele II. Cavournak nagyszerü márványszobrával (14 m. magas, 1873-ból) Duprétől; a Piazza Pietro Micca, Micca bronzszobrával, aki 1706. a franciák közeledtekor a citadellát légbe röpítette s önmagát is feláldozta; a Piazzo Carignano Vincenzo Gioberti márványszobrával (1859) Albertonitól, a Piazza Savoia az egyházi biráskodás megszüntetésére emlékeztető obeliszkkel 81850), a Piazza del Palazzo di Citta, VI. Amadeus bronzszobrával s a városházán Jenő és Ferdinánd hercegnek márványszobraival (1858), a Piazza Lagrange az itt született matematikusnak Lagrangenek szobrávl, a Piazza Vittorio Emmanuele II., a királynak be nem fejezett szobrával; egyéb emlékek még I. Viktor Amadeus herceg lovasszobra a királyi kastély csarnokában, ahol a ló márványból, a herceg alakja ércből van; a Mária-oszlop, amelyet 1835. a kolera megszünésének emlékére állítottak föl; La Marmora szobra Cassanótól, Manin, Garibaldi, Cesare Balbo, Bava, Pepe és Pes de Villamarina szobrai, illetőleg mellszobrai. Egyházi épületei közül az első helyet foglalja el a San Giovanni Battista székesegyház, amelyet 1492-98. Meo del Caprino firezei műépítő épített, márványhomlokzattal, három hajóval, nyolcszögletü kupolával és a Sudario-kápolnával, amelyet a XVII. sz.-ban Guarini szerzetes épített és amely a szavójai ház temetkező helye; koporsóalaku urnában a főoltár fölött egy ezüsttartóban van elhelyezve a Sudario, azon vászonkendő, amelybe állítólag az üdvözítő teste volt betakarva. Egyéb jelentékenyebb templomok: az 1607. Vitozzi által épített Corpus Domini; e mellett az 1610. épített Santo Spirito, amelyben 1728. Rousseau a kat. vallásra tért át; az 1679. Guarini által barok ízlésben épített és 1714. Juvara által díszített La Consolata, Mária Terézia és Mária Adelaide királynőknek márványszobraival és egy nagy tiszteletben álló madonna-képpel; a San Massimo kupolás templom (1845-54), Albertoni freskóival; az ó-keresztény bazilikák mintájára épült San Secondo és a lombard stílü San Giovanni Evangelista. A profán épületek nagyobbára újabb időkből valók. Az egyedüli középkorabeli épület a Palazzo Madama a Piazza Castellón, amelyet a XIII. sz. végén Montferrati Vilmos építtetett és 1718. II. Viktor Amadeus anyja egy pompás kettős lépcsővel és Ny-i oldalán márványhomlokzattal láttatott el. E palota 1865-ig az olasz szenátus és a rendőrség hivatalos helyiségéül szolgált; jelenleg különféle intézetek, a többi közt a csillagvizsgáló is, vannak benne elhelyezve. A királyi palota (Palazzo Reale) a XVII. sz.-ból, egyszerü, de belül pompásan berendezett épület; rácskapujának oszlopain Kastor és Polluxnak Sangiorgio mintái szerint 1842. öntött lovasszobrai állanak; egyik szárnyában van elhelyezve az Armeria reale (a többi értékes tárgyak közt látható a Benvenuto Cellini által készített paizs, amelyen a Marius és Jugurtha közti háboruból való jelenetek ábrázolvák), a 60,000 kötetből és 3000 kéziratból álló királyi könyvtár és egy érem- meg ékszergyüjtemény. Az 1680. Guarini által épített Palazzo Carignano 1848-60. a szárdiniai, 1860-65. az olasz parlamentnek volt ülésező helye; az üléstermekben most egy természetrajzi muzeum van elhelyezve. A tudományos akadémia (1674. Guarini jezsuita kollégiumnak építette) földszintjén egyiptomi és római-görög szobrok, első emeletén kisebb régiségek, második emeletén pedig egy képgyüjtemény (képek, Gaudenzio Ferraritól, Sodomától, Caravaggiótól, Palolo Veronesétől, Rembrandttól, ifj. Holbeintól, van Dycktól, Memlingtől, Velazqueztől stb.) van elhelyezve. A Palazzo di Citta 1659. épült. Az arzenálban nagy fegyvergyüjtemény látható. Újabb kiválóbb épületek még: az egyetem, amely Ricca tervei szerint épült, római régiségek gyüjteményével, az 1652. alapított szépművészeti akadémia palotája képtárral és a városi muzeummal, végül a 164 m. magas kupolával ellátott, u. n. Mole Antonelliana, amely a II. Viktor Emánuel emlékét megörökítő muzeum számára van föntartva. T. tudományos és kulturális intézetei: az 1412. alapított egyetem 4 fakultással, egy gyógyszerész-iskolával, a Collegio Carlo Albertóval és egy Istituto Dionisióval, 1895-ben 2438 hallgatóval, a királyi tudományos akadémia fiziko-matematikai és történelem-bölcsészet-filologiai osztállyal, a királyi mérnökiskola (355 hallgató) a királyi iparmuzeummal, a nemzeti, egyszersmind egyetemi könyvtár több mint 200,000 kötet könyvvel, 4130 kézirattal és 10,320 rézmetszettel, a városi könyvtár 69,688 kötettel és 16,756 kisebb művel, az állami levéltár, katonai akadémia, tüzér- és hadi iskola, ipariskola, szépművészeti akadémia, állatorvosi, mezőgazdasági, filharmonikus akadémia, zene- és kereskedelmi iskola, végül különböző közép- és népiskolák. Szinházai közül a legnagyobb a Teatro Regio, Olaszország egyik legszebb szinháza az opera és ballett számára, továbbá az új Teatro Vittorio Emmanuele, amely hippodromul is szolgál, a Teatro Sribe, Alfieri, Gerbino stb. Jótékonysági intézetei (Ospedale di San Giovanni Battista e della Citta di T., Ospedale di Carita 2500 beteg számára stb.) szintén számosak. Nemcsak a környékén, de magában a városban is több nyilvános kert van; ezek közt első helyen áll a Giardino pubblico a botanikus kerttel és Il Valentino nevü, a XVII. sz.-ból való egykori királyi kastéllyal, amelyben jelenleg a mérnöki iskola van elhelyezve; e kertből egyik oldalán gyönyörü kilátás nyilik az Alpok láncaira, másik oldalon pedig a nyaralókkal és villákkal beépített dombsorra (le colline); a kert D-i részében a XV. sz.-beli várak mintájára készített épület és a hozzá tartozó falu látható, amelyet az 1884-iki kiállítás részére készítettek. Egyéb kertek: a Giardino della Citadella, amelyben Brofferio költő és szónoknak, meg Cassini jogtudósnak szobra van felállítva; a Giardino Reale az állatkerttel; a régi Piazza d'armi, amelyen pompás épületek és nyaralók vannak és amelyet a Vittorio Emmanuele II. nevü fasor szel át és amely a maga folytatásaival földünk egyik legszebb temetője; a várostól ÉNy-ra egy dombon épült La Superga nevü templom kuplával, a szavójai uralkodók temetkező helye, amelyet II. Viktor Amadeus építtetett Juvara tervei szerint és 1749. szenteltek föl; a Po túlsó partján egy dombon fekvő kapucinus-, későbben kamalduleusi templom igen szép kilátással; a 10 km,-nyire fekvő Stupingi nevü szép kastély, amelyet III. Károly Emánuel korában Juvara tervei szerint építettek, végül a La Mandria nevü vadászkastély gyönyörü parkkal.

T. egykoron főhelye volt a gallus Taurini nevü törzsnek. 218. elfoglalta Hannibal; Augustus korában Augusta Taurinorum néven római gyarmattá lett. A longobard uralom alatt hercegi székhely volt. Nagy Károly a susai hercegek székhelyévé tette, akik 1032-ig uralkodtak benne, amikor is a szavójai ház lépett örökükbe. A franciák 1506. elfoglalták és 1562-ig birták; ekkor Filibert szavójai herceg visszakapta és székhelyévé tette; hogy pedig az erősen francai érzelmü lakosokat féken tartsa, 1567. felépíttette a citadellát. 1640. a franciák Harcourt vezérlete alatt ismét elfoglalták. 1696 aug. 29. itt kötötték meg Franciaország és Szavója a külön békét. A spanyol örökösödési háboruban a franciák ostrom alá fogták, de Szavójai Jenő 1706-iki fényes győzelme ez ostrom alól felmentette. Miután 1796. és 1798. rövid ideig megint francia birtok volt, a marengói csata után 1800. hosszabb időre került a franciák hatalmába, akik a Po département fővárosává tették és erődítményeitől megfosztották, csupán a citadellát hagyva meg. 1814. visszakerült Szárdiniához. Az olasz királyság helyreállítása után 1865 máj. 1-ig az olasz kormánynak volt székhelye. Kossuth Lajos (a turini remete) a hatvanas évektől fogva állandóan itt lakott s itt is halt meg. A Via dei Mille 22. sz. házának a Kossuth által lakott lakosztály erkélyétől balra emléktábla jelzi a nagy hontalan emlékét, melyet (a tőszomszédságban emelt Calvi szobrász emléktáblájával együtt) T. városa saját költségén állíttatott. A márványlapon ez áll: «Luigi Kossuth, gia governatore d'Ungheria esule per la liberta in questa casa ebbe longa dimora e mori il 20. marzo 1894.» A ház most Casana bárónő tulajdona, ki a magyar látogatóknak szivesen megmutatja a Kossuth-szobát, ámbár abban most semmi jellemző sincs, mert lakószobának van átalakítva.

Torinói béke

(1281 aug. 24.), a Padova érdekében folytatott magyar-velencei háboru zárópontja. A békekövetek alkudozása utá mindkét fél helyben hagyta a következő pontokat: az 1358-iki zárai békét megerősítik; Velence Magyarországnak évenkint 7000 aranyat fizet; Velence Dalmátországnak husz évre 35,000 arany értékü bevitelt enged; Padovát az 1373-iki béke értelmében megállapított 100,000 arany fizetése alól felmentik, de némely várait tartozik lebontani; Treviso az osztrák herceg kezében marad. V. ö. Pór, Nagy Lajos király (515-518).

Toriszka

kisközség Szepes vármegye lőcsei járásában, (1891) 1256 rutén lak.

Tórium

(thorium), ritka kémiai elem, mely vegyületeiben leginkább mint négy vegyértékü negativ gyök szerepel; kémiai jele Th, atomsúlya 232,4. A természetben legnagyobb mennyiségben található a thorit és orangit nevü ásványban, csekélyebb mennyiségben a piroklórban, a monazitban, gadolinitban stb. Az elemet Berzelius fedezte fel 1828. és állította elő a T.-kloridnak káliummal való redukciója útján. A T. sötétbarna por, fs. 7,7; magasabb hőmérsékletre hevítve a levegőn nagy fénnyel T.-oxiddá ég el és salétromsavban könnyen feloldódik. Fontosabb vegyületei: 1. a T.-oxid ThO2, amelyet a torit ásványból készítenek; fehér v. szürkés-sárga szinü test, mely kénsavban mint T.-szulfát Th(SO4)2 feloldódik; e só káliumszulfáttal vizben könnyen oldható kettős só 2K2SO4.Th(SO4)2 + 2H2O képez. 2. A T.-klorid ThCl4 kristályos test, mely ugy készül, hogy a T.-oxid és szén finom elegyén hevítés közben száraz klórgázt vezetnek keresztül, amikor a T.-klorid a készülék hidegebb részeire szublimálódik.

Torja

község, l. Al-Torja.

Torjai Büdös-barlang

(Büdöshegy), l. Büdös.

Torkolat

az a hely, hol valamely folyó egy másik folyóba, tóba, vagy a tengerbe szakad. Az árapályos tengerbe szakadó folyók T.-a nyilt, rendesen törcséralaku; a folyó hordaléka ilyenkor csak a parttól messze alkot változó rekesz-zátonyt (l. o.); ilyen T.-a van p. a Szajnának, Temzének, Loirenak, Szt.-Lőrinc-folyónak stb. Ha a tenger árapálya csekély, akkor a T. deltát (l. o.) alkot; ilyen p. a Nilus, Pó, Misszisszipi stb. T.-a. L. még Folyó.

Torkos

László, költő, szül. Kőszegen 1839 okt. 2-án. Atyja Ferenc ott ügyvéd, később ügyész volt a királyi táblánál. Tanult Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen. 1857. Sopronban letevén az érettségi vizsgálatot, u. o. a kétévi teologiai kurzust végezte, s buzgó tagja volt a «magyar társaságnak». 1859. a hallei egyetemre ment s két évig hallgatott teologiát és bölcseleti tárgyakat. Hazatérvén, egy évig nevelő volt, 1862. a pesti evang. gimnázium tanárává lett s ott működött 15 éven át (3 évig mint igazgató). 1877. a budapesti állami felső leányiskola tanárává nevezté ki s ott működik jelenleg is, mint a magyar irodalom tanára; tanít az országos nőképző intézet iskolájában is fennállása óta (1869). Mint költő Az ifju küzdelmei címü dramatizált allegoriájával lépett föl (Pest 1863), mely a Kisfaludy-társaságtól dicséretet nyert. Első kisebb versei Arany Figyelőjében és Koszorujában jelentek meg. Később legtöbbet Ágai Magyarország és Nagyvilágjába és a Fővárosi Lapokba irt, legújabban a Magyar Szemlébe. Összegyüjtve eddig két kötet verse jelent meg. Önállóan megjelent költői munkái még: Esti órák (tanköltemény a költészetről, megdicsért pályamű, Pest 1871); Kigyóbőr, regés szinmű 4 felvonásban; Hármas szövetség, vígjáték 1 felvonásban (előadva a nemzeti szinházban); A nők hódolata (millenniumi alkalmi költemény); 1875 óta tagja a Kisfaludy-társaságnak. A magyar verselmélet terén nevezetes működést fejtett ki; a magyar verselésben az idegen versalakok prozódiáját is a hangsúlyra (még pedig német mód szerint a szóhangsúlyra) kivánta alapítani; de technikai reformja nem terjedt el. Számos tankönyvet irt, u. m. Költészettant, Magyar nyelvtant, Magyar nyelv és irodalom kézikönyvét (4 köt.); Az emberi nem művelődési történetének vázlatát és szerkesztett olvasókönyveket. Mint költőt inkább a didaxis és tanulmány jellemzi, mint a kedély és képzelet.


Kezdőlap

˙