Törvényhatósági bizottság

az a közeg, mely a törvényhatóság egyetemét képviseli és amennyiben a törvény kivételesen máskép nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében gyakorolja. A T.-ot a megyei és városi T.-okban T.-nak; Budapesten székes fővárosi bizottságnak, Fiuméban fiumei képviselő testületnek (Rappresentanza di Fiume) nevezik. Az elsőt az 1886. XXI., a másodikat az 1872. XXXVI. t.-c., a harmadikat a fiumei Statutum (Fiume szabad város és kerületének statutuma 1872. évből) szervezte.

Vármegyei és városi törvényhatóságokban: a bizottság áll felerészben a T. területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból (u. n. virilisták); felerészben pedig a választó közönség választottjaiból. Ezeken kivül a közgyülésen üléssel és szavazattal birnak a törvényben e joggal felruházott törvényhatósági tisztviselők, még ha nem is tagjai a bizottságnak s jelesül: a) vármegyékben: az alispán, a főszolgabirák, s a rendezett tanácsu városok polgármesterei; b) városokban: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főmérnök, közgyám; c) mindkét helye: a fő- és aljegyzők, tiszti fő- és alügyészet, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, pénztárnokok, számvevők és levéltárnokok. Végül vármegyékben az államépítészeti hivatal főnöke. A szenvedő választóképessg a törvényben meghatározott feltételekhez van kötve. A bizottsági tagok számát a T. lakosainak száma szabályozza; vármegyékben minden 500, városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számíttatik; de a törvény az abszolut minimumot és maximumot is meghatározza, és pedig vármegyékben 120 illetőleg 600-ban, városokban 48 illetve 400-ban. A virilisták névjegyzékét évenkint az u. n. igazoló választmány állítja össze.

A választó adójában a nő, illetőleg a kiskoru gyermekek adója is beszámítandó. Okleveles s bizonyos más a törvényben kimerítőleg felsorolt választóknál, akik e kedvezményt igénybe veszik, az u. n. értelmi census alapján, az adó kétszeresen számít. A névjegyzék ellen tett felszólamlások fölött első fokban az igazoló választmány, felebbezés folytán az u. n. állandó biráló választmány másod fokban határoz. Ennek határozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási birósághoz (1896. XXVI. t.-c.). A választás a T. által alakított választó kerületenkint történik, s minden választó kerület annyi bizottsági tagot választ, amennyi a kerület választóinak a T. összes választóihoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. Választó mindenki, aki az országgyülési képviselő választására jogosultaknak arra az évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett. A választás 5 évenkint 10 évi tartamra történik, ugy hogy minden 5 év leteltével kilépnek azok, akik a 10 évet kitöltötték. A kilépettek újra választhatók. Aki időközben tagsági képességét elveszti, megszünik tagja lenni a bizottságnak. A választás személyesen beadott szavazatlapok által történik, s egy napnál tovább nem tarthat. A választásra vonatkozó s a választástól számított 15 nap alatt benyujtandó panaszok fölött első fokban az igazoló választmány határoz, határozatai 15 nap alatt az u. n. állandó biráló választmányhoz felebbezhetők. Ennek határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási birósághoz.

A T. közgyülésben határoz a törvény által hatásköréhez utalt ügyekben. A közgyülés elnöke a főispán (l. o.), helyettese vármegyékben az alispán (l. o.), városokban a polgármester (l. o.). Az alispánnak helyettese a főjegyző; a polgármesternek helyettesét a belügyminiszter jóváhagyása mellett a városi T. szabályrendelettel állapítja meg. Ugyanily módon történik a közgyülések számának és idejének is megállapítása, de tavasszal és ősszel feltétlenül kell közgyülést tartani. Tavasszal a mult évi számadások megvizsgálása, ősszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett. Rendkivüli közgyülést csak kivételesen lehet tartani, s azon csak a tárgysorozatban foglalt ügyek tárgyalhatók. Megyékben a közgyülés elé tartozó bizonyos ügyek közgyülési tárgyalásának előkészítése az u. n. állandó választmánynak feladata, ennek tagjait a közgyülés saját tagjai köréből 5 évre választja; elnöke a közgyülés elnöke; előadók a vármegyei jegyzők és szakközegek. A tagoknak számát a közgyülés állapítja meg. Alelnökét a választmány maga választja. Vármegyei tisztviselők nem lehetnek alelnökök; vármegyei kültisztviselők a választmány tagjai sem lehetnek, épp ugy mint a községi előljáróság tagjai sem. Az állandó választmány feladatát városokban a városi tanács teljesíti. A közgyülésen a tanácskozás méltóságának megsértése u. n. szaksértési keresetet (l. Széksértés) von maga után, melyet a tiszti ügyész indít meg, s mely fölött felebbezés kizárásával a közgyülés határoz, amely a vétkesre 100 frtig terjedhető pénzbirságot szabhat. A közgyülési jegyzőkönyvek hiteles másolatai 30 nap alatt a belügyminiszterhez felterjesztendők. - A fővárosi T.-ot l. Budapest (III. köt. 779. old.).

A vármegyei és városi T.-okra az előadottaktól eltérő választási eljárás lényeges fő vonásaiban a következő. A választó kerületeket a közgyülés alakítja s választja az összeirási és választási eljárásnál szerepet játszó összeiró küldöttséget, igazoló választmányt és biráló választmányt. Az összeiró küldöttség feladata a választóknak összeirása. Csak a személyesen vagy az esetre törvényesen meghatalmazott által jelentkező választók iratnak össze, kiknek mindegyike választói igazolványt kap. Az összeirási határidő 8 nap. A névjegyzékek az igazoló választmányhoz tétetnek át, amely azoknak nyilvános kitétele iránt intézkedik, s a kitételtől számított 8 nap alatt beadott felszólamlások fölött első fokban határoz; határozata a biráló választmányhoz felebbezhető, mely ebben az esetben végérvényesen határoz. Az 1200 legtöbb államadót fizető választók névjegyzékét az igazoló választmány állítja össze; a kitétel, a felszólalás s a felebbezésre nézve itt is a fennebbi szabályok azzal az eltéréssel irányadók, hogy a biráló választmány határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási birósághoz. A névjegyzékek végleges megállapítása után a választás megejtésére szükséges intézkedések megtétele az igazoló választmány hatásköréhez tartozik. A szavazás 2 napig tart. A választási eljárás ellen 8 nap alatt emelt panaszok fölött első fokban az igazoló választmány, másod fokban (felebbezési határidő 3 nap) a biráló választmány határoz, melynek határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási birósághoz. A közgyülésen, habár nem tagjai is a bizottságnak, üléssel és szavazattal birnak: a polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő, a statisztikai hivatal igazgatója és a főlevéltárnok. A vármegyei T.-oknál szervezett állandó választmány helyett, a bizottság elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottság alakíttatik, sőt egyes ügyekre külön bizottságok is küldhetők ki. E bizottságok hatásköre csakis a véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva a tanácshoz küldenek, amely azt saját véleménye kiséretében a közgyülés elé terjeszti.

Lényeges eltéréseket mutat a fiumei T., melynek neve a Statutum szerint: fiumei képviselő testület (Rappresentanza di Fiume). A tagok száma 50 a város és 6 kerület (Plasse, Cosala és Drenova alközségek - sottocomuni) részére. A tagok, akik egyenes választás útján 6 évre választatna, ugy hogy minden 3 évben kilépnek azok, akik 6 évet már kitöltöttek. A kormány bármikor elrendelheti a bizottság feloszlását, mely esetben azonban legkésőbb 4 hét lefolyása alatt új választások irandók ki. Választók, a irni és olvasni tudnak: a) mindazok, kik orsz. képviselői cselekvő választási joggal birnak; b) a hosszujárati hajókapitányok és hadnagyok. Választható minden választó, ha 24 éves és Fiuméban 2 év óta állandóan le van telepedve. Mindkét képességre nézve a Statutum egyes kivételeket állapít meg. Két választó kerület van, az egyik a város, a másik az alközségek. A választási lajstromok összeállítása a városi tanács (magistrato civico) feladata, ez határoz első fokban a 14 nap alatt bemutatott felszólamlások fölött; a kiigazítást megtagadó határozat ellen 3 nap alatt az u. n. állandó bizottmányhoz (l. alább) lehet felebbezni, azonban a felebbezés érdemleges tárgyalás alá csak akkor kerül, ha a felebbező egyidejüleg igazolja, hogy a városi pénztárban 10 frtot letétbe helyezett; ha a felebbezésnek hely adatik, a 10 frt visszajár, ellenkező esetben odavész. A választó jogát csak igazolványi jegy (carta di legittimazione) alapján gyakorolhatja, melyet a tanácsnál kell kivenni. A választást a bizottság által e célra kinevezett és egy képviselőből s 4 választóból álló bizottság vezeti. A választás folyama alatt akár a választónak ugyanazonossága, akár cselekvői választói jogának gyakorlása iránt felmerült vitás kérdések fölött minden felebbezés kizárásával a választást vezető bizottság rögtön s a választás folyamának megszakítása nélkül határoz. A szavazatok megszámlálása nyilvános. A megválasztáshoz elegendő ugyan a viszonylagos szavazattöbbség, de a beadott szavazatok összegének legalább egynegyed része szükséges. A választási jegyzőkönyv mellékleteivel együtt pecsét alatt a kormányzóhoz terjesztetik fel, aki azt az általa egybehivott új képviselőtestületnek bemutatja s a megválasztottak részére választási bizonylatokat (certificato di elezione) állít ki, amelyek a választás igazolásáig igazolásul szolgálnak. A képviselőtestület tagjait maga igazolja, mely célból 3 esztendőre saját kebeléből 7 tagból álló állandó igazolási bizottságot választ; ez munkálatait a képviselőtestület elé terjeszti, mely véglegesen határoz a vitás választások érvényessége fölött. A választás elleni felszólamlások a választástól számított 8 nap alatt a képviselőtestülethez intézendők; a felszólamlók a fentemlített 10 frt letételére kötelezvék. A Statutum meghatározza azokat az okokat, melyek miatt a megválasztottak a reájuk esett választást visszautasíthatják; visszautasításra jogosítvák: a) tettleges szolgálatban nem álló katonák, b) lelki pásztorsággal foglalkozó papok és államhivatalnokok; c) kik 60. életévüket túlhaladták; d) a következő időszakra azok, kik a lefolyt választási időszak alatt a tanács tagjai voltak. Aki e törvényes okokon kivül a választást ismételt felszólítás dacára visszautasítja, a folyamatban levő s a következő időszakra cselekvő és szenvedő választói képességét elveszti, hacsak őt a képviselőtestület különös tekintetre méltó okokból az elfogadás kötelezettsége alól fel nem menti. A képviselőtestület tagjai a király iránt való hűségre és az alkotmány s a Statutum tiszteletben tartására ünnepélyes fogadalmat tesznek a kormányzó kezébe. Az elnökség áll a képviselőtestület által kebeléből választott elnökből, akinek címe: polgármester (pedesta) és két alelnökből. A választás az elnökség minden egyes tagjára külön történik. Szükséges a tagok kétharmadának jelenléte, a megválasztáshoz pedig a képviselőtestület összes tagjainak számához arányított általános szavazattöbség, amely ha két egymásutáni szavazás alkalmával elérhető nem lenne, a harmadik szavazás csak azon két tag fölött eszközlendő, kik az utóbbi szavazásban legtöbb szavazatot nyertek. A képviselő, aki elfogadható igazolás nélkül az elnökség választására meg nem jelenik, elveszti mandátumát és azon választási korszak alatt újra meg nem választható. Az elnökség megválasztása 6 évre szól. A podesta megválasztása legfelsőbb jóváhagyás alá terjesztendő. A podesta esküt tesz le a kormányzó kezébe s a képviselőtestület által meghatározandó javadalmazásban részesül. A képviselőtestület határozatainak érvényességéhez rendszerint a Statutumban felsorolt néhány eset kivételével 24 tagnak jelenléte s a jelenlevők szavazatainak általános többsége szükséges. A podestanak és a kormányzónak fontos joga a képviselőtestületi határozatok végrehajtásának felfüggesztése, amelynek két rendbeli, egymástól lényegesen eltérő ok alapján van helye, u. m.: 1. azon az alapon, hogy a határozat az alkotmányba, a fennálló törvényekbe, az államérdekekbe v. a Statutumba ütközik; 2. azon az alapon, hogy a határozat a város fontos érdekeit veszélyezteti. Az első esetben a podesta a végrehajtás felfüggesztése után a kormányzó határozatát kikérni tartozik. A kormányzónak határozatát a képviselőtestület a minisztériumhoz felebbezheti. A második esetben a felfüggesztésnek hatása az, hogy a képviselőtestület az ügyet újabbi tárgyalásnak s elhatározásnak alávetni tartozik. Ha a képviselőtestület előbbi határozata mellett megmarad, azt a podesta végrehajtani köteles, de a felfüggesztett határozat fentartásához a képviselőtestület kétharmadának jelenléte s az összes képviselőtagnak általános szavazattöbbsége szükséges, s a határozat névszerinti szavazás mellett hozandó. Ezen kivül a minisztériumnak fenn van tartva a jog, hogy a képviselőtestületnek a törvényekbe v. fennálló rendeletekbe ütköző határozatait felfüggesztheti s a képviselőtestületet az ügynek újabb törvényszerü tárgyalására utasíthatja. A kormányzó a képviselőtestület üléseiben megjelenhetik s ott bármikor felszólalhat, s a közgyülés elé hivatalos indítványokat terjeszthet, melyeket a képviselőtestület tárgyalás alá venni köteles. A szavazás rendszerint nyilvános, de kinevezéseknél közgyülési határozat vagy 8 tagnak kivánatára titkos v. névszerini szavazásnak is van helye. A képviselőtestület hatáskörét a Statutum, azon általános elv alapján, hogy a képviselőtestület hivatása: «az állam törvényei által megszabott határok között a községet jogainak és kötelmeinek gyakorlatában képviselni, a hatásköréhez tartozó ügyekben mint autonom testület határozni és határozatainak végrehajtásáról gondoskodni», a következő 4 szempont szerint részletesen szabályozza: 1. a város közigazgatási közegeinek felállítása, rendezése (kinevezések) s azok feletti felügyelet, s ez utóbbi címen jelesül a képviselőtestület határoz az állandó bizottmánynak (amennyiben határozata nem végleges), a községi intézetek igazgatóságainak s a városi tanácsnak nem az államtól átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben tett intézkedéseik ellen beadott felebbezések fölött (a községre az államtól átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben felebbviteli forum a kormányzó); 2. gazdászati ügyvitel; 3. községi érdekek óvása és előmozdítása; 4. a községnek mint jogi testületnek harmadik személyekkel szemben való képviselete. A képviselőtestület saját kebeléből egy évi időszakra u. n. állandó bizottmányt (delegazione municipale) választ. Ez olyan tanácskozó és határozó testület, mely hivatva van a képviselőtestületet képviselni mindazokban az ügyekben, amelyeket a Statutum hatáskörébe utal, v. a képviselőtestület saját autonomiájának határain belül reá biz. Elnöksége a képviselőtestület elnöksége.

Törvényhatósági Tudósítások

l. Országgyülési Tudósítások.

Törvényhatósági utak

l. Közutak.

Törvényhozás

alanyi értelemben az, akit az államban a törvényhozói hatalom megillet; a T.-t ily értelemben az államalkotmány határozza meg. Tárgyi értelemben T. az állami törvényeknek összessége. De egyes jogterületekre szorítkozó T.-ről is lehet szó, igy p. az államnak büntető, kereskedelmi T.-áról stb.

Törvényhozó hatalom

a törvényhozás terén működő hatalom. Egy igen elterjedt elmélet az államhatalomnak hármas felosztását állítja fel, u. m. törvényhozói, birói és végrehajtó hatalom.

Törvényi hitbér

l. Törvényes hitbér.

Törvényi jog

a. m. törvényen alapuló jog, ellentétben p. a szokásos joggal.

Törvényjavaslat

az alkotandó törvénynek a törvényhozó hatalom arra jogosított közegétől formulázott, szövegzett tervezete. Ily tervezeteket magánszemélyek is készítenek s ekkor törvénytervezeteknek neveztetnek. Hazi jogunk szerint T.-ok előterjesztésének joga és kötelessége a kormányt illeti meg. De a képviselőház minden tagját is megilleti T. előterjesztésének joga. A különbség csak az, hogy a kormány által előterjesztett T.-tól a bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet; a képviselők által előterjesztett T.-ok pedig bizottsági tárgyalás alá csak akkor kerülnek, ha a ház azokat tárgyalni kivánja. L. még Kezdeményezési jog.

Törvénykezés

a biróságok előtti peres és peren kivüli eljárás. Az eljárást szabályozó törvény: T.-i rendtartás, ilyen nálunk az 1868. LIV. t.-cikk, mely a perrendtartástól abban különbözik, hogy az utóbbi csak a peres eljárást szabályozza.

Törvénykezési díjak és illetékek

a birósági eljárásért az egyes peres v. nem peres ügyekben fizetendő illetékek. Ezek nálunk részint bélyegekben, részint készpénzben rovandók le (l. Illeték). A T. lerovását az 1881. XXVI. t.-cikk, különösen pedig az 1894. XXVI. t.-cikk lényegesen módosította. A büntető-ügyek díj- és illetékmentesek.


Kezdőlap

˙