Transzponáló hangszerek

azok a hangszerek, amelyek a számukra jegyzett hangjegyeket nem természetes állásukban hangoztatják, hanem vagy egy nyolcaddal lejebb vagy följebb, vagy bizonyos hangközökkel lejebb vagy följebb.

Transzvál

1884 óta Délafrikai köztársaság, a két boer köztársaság közül az északibb fekvésü, a D. sz. 22° 5' és 28° 40', meg a K. h. 24° 45' és 32° 10' alatt; a matabelék földje, a portugál birtokok, Tonga-föld, Brit-Zuluföld, Natel, Oranje állam és a Becsuána-föld között, összesen (a Szvaziföldet is beleszámítva) 326,700 km2 területtel, 490,000 lak., akik közt (1896) 180,000 fehér bőrü. Felszine. T. belseje 1500-2000 m. átlagos magasságu fensík, amely D-nek a Hooge Veldtől (1200-1500 m.) kezdve a Val folyó felé és É-nak (mint az alacsonyabb fekvésü Springbock Veld) a középső Limpopo forrásvidéke felé alacsonyodik. K-en e fensík a Drakenberge É-i részével (Mauchspitze 2660 m., Spitzkopf 2220 m.) zárul, D-en és Ny-on az Oranje állam és Becsuána-föld felé folytatódik, É-on pedig a Zand-River és Waterbergében végződik. A fensíknak csaknem a közepén, a D. sz. 26°-ával csaknem egyközüen, az ország klimájára és kulturájára nézve nagyon fontos két dombsor húzódik végig; ezek a Witwatersrandberge és a Magaliesberge; ezek szűk völgyet fognak körül, amelyek K-i kijáratánál fekszik a főváros, Pretoria. Az ország két legfontosabb folyója a Vál (l. o.) és a Limpopo (l. o.), amely utóbbi a maga számos mellékvizével É-on és K-en a hegyszegélyeket áttöri. Éghajlat és termékek. Felszinéhez mérten T.-nak kétféle klimája van, a Magaliesbergétől D-re és a Drakenbergétől Ny-ra az éghajlat szubtropikus, csaknem európai; az évi középhőmérséklet 19,4°, a legmelegebb hónap (jan.) 23°, a leghidegebb (jul.) 14,9° éjjeli fagyokkal; a Magaliesbergéktől É-ra az éghajlat csaknem tropikus és a Limpopo meg Olifant völgyeiben egészen tropikus. Nyáron, szept.-től márc. végéig, néha-néha dec.-től febr.-ig gyakran esik; a telet (ápr.-tól aug. végéig) szárazság jellemzi, ami általában K-ről Ny. felé növekszik. Földünk legegészségesebb klimájának tartják a Hooge Velden uralkodót; a Springbock Velden és Lydenburg kerületben az esős évszakban gyakori a hideg láz. Földjén nemcsak az európai gabona- és gyümölcsfélék, de a szubtropikus és tropikus növények is megteremnek, mint a citrom, narancs, pamut, cukor, kávé és igen jó dohány. Kevésbbé termékenyek, sőt sok helyen kopárak Lydenburg ÉK-i hegyes vidékei. Elefántot és oroszlánt még csak a középső Limpopo és az alsó Olifant mentén találni. Az állattenyésztés a boer életeleme; szarvasmarhákat és juhokat igen nagy mennyiségben tartanak, Wakerstromban méneseket is. A megmívelt területet mintegy 50,000 acrera becsülik, a farmok számát pedig 12,245-re. Legnagyobb kincsei azonban az országnak a föld belsejében vannak; találni kitünő vas- és ólomércet, ezüstöt (Pretoriától É-ra, szenet Bocksburgban, Wackerstrom és Utrecht mellett, mindenek fölött pedig aranyat. Az első, aki 1867. Dél-Afrikában Tatinál és 1870. Lydenburgnál az aranymezőket fölfedezte, Mauch osztrák utazó volt. Ez adta meg az első lökést az arany keresésére. 1871. megnyitották az aranybányákat a Zoutpan-hegyekben; 1883. nagyobb mértékben a Krokodikus- és Komali folyók közt a most már oly hires Kaap aranymezőkön, amelyek fővárosa Barberton; 1884-86. a leggazdagabb aranytermő vidéken, Pretoriától D-re a Witwatersrandberge mentén, a későbben alapított Johannisburg környékén. 1886. végül Potchefstromtól Ny-ra és a malmain, a Marico mellékvize mellett.

Lakosság, alkotmány, kereskedelem. A lakosok közt az uralkodó néposztály a boer (l. Boerok). Az alaptörvények, amelyeken az alkotmány nyugszik, az 1849-iki 33 cikkely és az 1858-iki Grondwet vagyis alaptörvény. Ezek szerint és az angolokkal kötött egyezségek szerint T. a külügyekben az angoloktól függ, de belügyeiben teljesen független. A törvényhozó hatalmat a két házból álló országgyülés gyakorolja; mindkét ház 24-24 tagból áll, akiket 4-4 évre választanak a legalább 30 éves birtokos és protestáns polgárokból. A végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja, akit 5 évre kizárólag az elsőrendü polgárok választanak és akinek tanácsa az alelnökből, az államtitkárból, a fővezérből és két, az első Volksraad által választott tagból áll. A hivatalos nyelv a hollandi. Állandó hadsereg nincs, de minden fegyverfogható boer katonaköteles. Az állam bevételei 1895-ben 3,5, kiadásai 2,6, adósságai (1896 szept. 9) 2,6 millió sterling font. A külföldi forgalomban a kivitel fő cikkei: arany, gyapju, szarvasmarha, bőrök, gabona, structoll, elefántcsont és ásványok. A behozatal értéke 1895-ben 9,816,304 sterling font, amiből 6 millió értékü jött Európából, a többi a szomszéd gyarmatokból. A belső forgalmat a nagy áldozatokkal épített vasutak emelik. 1895 szept. havában még volt nyitva 424, épülőfélben volt 284 és tervben 381 angol mérföld hosszu vonal. A táviróvonalak hossza pedig 1895-ben 1952 angol mérföld.

Története. T. aránylag fiatal ország. Egyes németalföldi eredetü, Natalból beköltözködő gyarmatosok ugyan már régebben is letelepedtek T. földjén, de mint külön ország csak 1848 óta áll fenn. Az új köztársaságnak kafferekkel és becsuánokkal gyült meg a baja, és különösen a Szekokveni kaffer főnök által felidézett háboru az országot a bukás szélére sodorta. Ezt a válságot az angol szomszéd a saját hasznára fordítá és Shepstone angol megbizott által egy kierőszakolt kedvező népszavazás alapján T.-t az angol királyné nevében annektálta (1877). Az erőszak mélyen elkeseríté a boerokat, 1880. fegyvert fogtak, az angol őrséget megadásra kényszerítették és a megtorlásra siető angol sereget 1881 febr. 27. a Majuba-hegy lejtőjén legyőzték. Az angol kormány kényszerítve látta magát a boerokkal békét kötni (1881 aug. 4.), melynek alapján T. külügyi tekintetben ugyan továbbra is Angliától függ, de saját (belügyi) dolgait függetlenül intézi. Krüger (l. o.) elnök Londonban 1884 febr. 27. új szerződést kötött Angliával. Ennek értelmében T. megőrizte ugyan függetlenségét, de elismerte azt, hogy külföldi államokkal kötött szerződések csak abban az esetben birnak érvénnyel, ha azokat Anglia helybenhagyja és szentesíti. Ekkor történt, hogy az ország a T. elnevezés helyett a Délafrikai köztársaság nevét kapta. T. ezóta anyagilag virágzásnak indult: Portugáliával és Németországgal előnyös kereskedelmi szerződést kötött és a Zuluk földén alapított Nieuwe Republik bekeblezése által területben is nagyobbodott. Az angolok, különösen a Foktartomány néhány vezérférfia, mindenekelőtt pedig a közép Délafrikában egyre terjeszkedő Chartered Company (l. Délafrikai angol társulat) féltékeny szemmel tekintett a felvirágzó paraszt-köztársaságra, melynek minden alkalommal nehézséget gördített útjába. Elvégül Rhodes Cecil (l. o.) a Matabele- és a Masona-föld annektálása és betelepítése által T.-t három oldal felől körülhálózta. Rhodes újból felkarolta régi tervét, t. i. hogy Dél-Afrikát angol kézben egyesítse és igy T. és Oranje hollandi paraszt-köztársaságok (l. Oranje köztársaság) hatalmát megtörje. Ez okból a két paraszt-köztársaság is egymáshoz közeledett és (1897 márc.) védő szövetséget kötött egymással; 1896 jun. pedig abban állapodtak meg, hogy federativ unio alapján egyesülni fognak, hogy egyik a másikat megtámadás esetében fegyveresen támogatni és egymást mindennemü politikai akció felől értesíteni fogják. Mindkét köztársaságnak képviselői testülete ezt az uniót és szerződést nagy többséggel helybenhagyta. Ezzel T. vezérférfiai, különösen Krüger elnök, tehetségük szerint biztosították T. állását Rhodes és a Chartered Company túlkapásaival szemben.

Transzverzális

(lat.), oly egyenes, amely egy vagy több vonalból álló idomot metsz. Igy p. két torz-egyenes T.-a oly egyenes, amely mind a kettőt metszi. Hogy ha három egyenes között nincsen olyan kettő, amely egy síkban fekszik, ezeknek összes T.-ai egy egyágu hiperboloid egyik alkotó seregét alkotják. Az elemi geometriában mint a háromszög T.-ai rendesen oly egyenesek szerepelnek, amelyek a háromszög egyik csúcsán átmennek. Ezek közül nevezetesebbek a magasság-T.-ok, amelyek valamely csúcson átmenve a háromszög szemben fekvő oldalára merőlegesek; a súlypont-T.-ok, amelyek a háromszög oldalait felezik stb.

A T.-ok elméletében alapvető Carnot tétele: Hogy ha valamely A1A2A3... Ak sokszög oldalait mint valamely n-ed rendü görbe T.-ait fogjuk fel és az n-ed rendü görbe ezek mindegyikét n valós pontban metszi; hogy ha tovább (Ai) jelenti az AiAi+1 oldalon származó metszéspontok Ai-től való távolságainak szorzatát s (Ai)' az Ai-1 Ai oldalon származó metszéspontok Ai-től való távolságainak szorzatát, akkor

(A1)(A2)... (Ak) = (-1)nk (A1)'(A2)'.... (Ak)'.

E tétel egyik speciális esete Menelaos tétele. L. Menelaos (2).

Trapa

L. (növ.), l. Sulyom. - Trapaceae, l. Sulyomfélék.

Trapani

1. olasz tartomány Szicilia szigetének Ny-i végében, a tenger, Palermo és Girgenti közt, 2408 km2 ter., (1881) 282,977, az 1896-iki becslés szerint 368,930 lak. Az egész tartományt hegyek és dombok takarják, az északi parton a Monte Sparagio 1109, tőle Ny-ra a Giuliano 751 m. magas. Csak rövid parti folyói vannak. Búza, bor, olaj a fő termékei; a ton- és korallhalászat, meg a Ny-i parton a sófőzés szintén jelentékeny jövedelmi forrás. Járásai: Alcamo, Mazzara del Vallo és T. - 2. T., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, püspöki székhely, a Ny-i parton, a Giuliano-hegy (az ókoriak Eryx-e) lábánál, vasút mellett, 72 km.-nyire Palermótól, egy a tengerbe kinyuló félszigeten, (1881) 38,231, az 1895-iki becslés szerint 47,900 lak., alabastromtárgyak, ékszerek készítésével, gyöngyház- és korallfaragással; jelentékeny tengeri sófőzőkkel; ton- és korallhalászattal; só-, kén-, szóda- és gabonakereskedéssel. 1891-ben 269 hajó (160,104 tonna tartalommal) érkezett és távozott. A kivitt áruk (só, bor, szárdinia, sajt) értéke 2,4 millió frank, a behozottaké (gabona, fa, szén, állatok) 5,1 millió frank volt. A jól épült városnak több középkori érdekes épülete van. T. az antik Drepanum; az első pún háboruban Hamilton az Eryx hegyen épült várost feldúlta és lakóit Drepanumba telepítette. Kr. e. 250. a rómaiak hajóhadát a karthagóiak itt legyőzték.

Trapassi

Péter, l. Metastasio.

Trapéz

trapézoid, l. Négyszög és Függőszerek.

Trapezunt

(Trabezon, Trabizum, Tirabzon, Trebizond, Tarabozan vagy Tarabuzun), az ugyanily nevü kisázsiai török vilajetnek (31,300 km2 ter., 1.047,000 lak.) fővárosa, görög metropolitának, örmény érseknek és örmény kat. püspöknek székhelye a Fekete-tenger D-i partján, a Mucska torkolatánál, a 3410 m. magas erős Kolat-dag lábánál, részint alacsony dombokon, részint lejtőkön, részint egy citadellával koszoruzott sziklás kis fensíkon, 45,000 lak., akik közt 18,000 keresztény. Bár tulajdonképeni kikötője nincs és a hajóknak a nyilt tengeren kell horgonyozniok, kereskedése élénk. 1894. behoztak Anatoliából pamutárukat (4,5 millió márka értékben), gyapjuárukat (2,7 millió), cukrot (1,3 millió), lisztet (1,2 millió), búzát (0,9 millió), selyem- és bársonykelméket (0,7 millió márkáért); exportáltak Anatoliába: állatokat (2,4), dohányt (2), mogyorót (1,8), Persiába selyemkelméket és sálokat (2,1), szőnyegeket (1,6 millió mártáért). A külkereskedelemben főképen Nagy-Britannia, az osztrák-magyar monárkia, Németország és Törökország vannak érdekelve. A tengeri forgalom volt 1894-ben 9587 vitorlás (49,118 t.) és 458 gőzös (522,189 t.). Rendes hajójáratokat tart fönn az osztrák-magyar Lloyd, a messageries maritimes, a Panhellenion, egy orosz gőzhajó-társaság stb. nagyobbára faházakból álló város legkiválóbb épülete az egykori görög Zsófia-templom és mostani török mecset. Az antik Trapezus Kr. e. a VII. sz.-ban alapított szinopei gyarmat. Hadrianus császár idejében pedig a Pontus Euxinus mellett fekvő városok közt a legvirágzóbb volt. A VII. és VIII. sz.-ban Armeniakon, a IX-XII. sz.-ban pedig Khaldia themához tartozott. Midőn a keresztesek a Komnenos-családot Konstantinápolyból elűzték, ezek egyike, Alexios, külön császárságot alapított Kis-Ázsiában és ennek fővárosává T.-ot tette. Későbben a törökök foglalták el. V. ö. Fallmerayer, Geschichte des Kaisertums T. (München 1827).

Trapp

angol, amerikai és skandináv geologusok használta név régebb eruptiv kőzetek (különösen pedig granulit, diabasz, diorit, melafir) megjelölésére. L. Granulit.

Trapp

a német traben, Trab szavaknak a magyarban is közönségesen használt alakja e helyett: ügetés (l. o.).


Kezdőlap

˙