Tükörgránátok

75 cm. átméretü ürlövedékek, melyeket vagy egyenkint u. n. szármozsarakból vagy nagyobb számban nagy mozsarakból, egy emelőtükörnek közbetolásával lőttek. Az emelőtükör a töltés és lövedék közé jött. Továbbá még a gyujtónak meggyujtása után kézzel is dobták (kézi gránátok). Régente három fekvésben (é 5 db.) fadobozokban tarackokból mint gránátesőt (ném. Granathagel, franc. é mitraille), mozsarakból tranchée-golyók gyanánt futóárkok ellen hajították.

Tükörgyártás

l. Tükör.

Tükör-hatod

a. m. szextáns, l. Csillagászati műszerek és As.

Tükörkereszt

régebbi szögkitűző műszer, mely ugyanazon célt szolgálta, mint a prizmakereszt (l. o.). Lényege két egymásra merőleges, a műszer helyes használata alkalmával függőlegesen álló síktükör, melyek ugyanazon szerepet játszák, mint a prizmakeresztnél a prizmák átfogó lapjai. Berlin mérnök 1844. ismertette először a Grunerts Archivban. Feltalálója állítólag Lüpkens nevü mérnök volt.

Tükörkő

a. m. átlátszó, finom lemezekre hasítható gipsz vagy Mária-üveg. Zay Mineralogiájában használja e nevet.

Tükör-rend

japáni császári érdemrend, melyet Muts Hito japán császár 1888 jan. 3-án alapított nyolc osztályban. Jelvénye keresztforma, husz egyenlőtlen hosszuságu aranyszegélyü fehér zománcos sugarakból alkotott csillag. Középpajzsa kerek, sötétkék, kettős aranyszegéllyel, rajta csillagformáju ezüst tükör. Az I-V. osztály jelvénye egyenlő, a többi különböző alaku. Szalagja világoskék, két narancsszinü vonallal. A második osztály bal mellén csillagot is visel.

Tükör-szextáns

l. Csillagászati műszerek.

Tükörüveg

l. Tükör.

Tükörvirág

(növ., Prismatocarpus L'Hér., Specularia Heist.), a csengetyükefélék génusza, 8 fajjal Amerikában, Európában, főkép a mediterrán vidéken, hazánkban három. Fajai leginkább vetésben nőnek, de kertbe is ültetik (P. hybridus L'Hér.).

Tűkristály

(növ., raphis), tűalaku kristálya a sejtnek, l. Kristály (XI. köt. 59. old.).


Kezdőlap

˙