Tűzijáték

fény- és hanghatások előállítása nagyobb méretekben és hatásos összeállításban könnyen égő és explodáló anyagokból. Az egyes szerek részint mozdulatlanok, részint mozgók. A mozdulatlan szerek közé tartoznak a legkülönbözőbb formáju gyujtócsövek kombinációi, igy libaláb-, legyező-, nap-, csillag- stb. alakok és az u. n. dekorációk. Az utóbbiak szines tűzből állanak, amely vagy az előállítandó egész képet, vagy annak csak architektonikus vonalait vagy konturjait emeli ki. Elérhető különböző fajta anyagok kellő elrendezésével az is, hogy a szinek időközben változnak. A dekorációk egyszerre gyulnak fel, ami az által érhető el, hogy gyujtózsinór vezettetik minden gyujtóponthoz. A mozgó szerek vagy horizontális vagy vertikális irányban mozognak; a mozgás vagy tengely körül v. csapon történik. Ide tartoznak a tűzkerekek, a szélmalom, a spirális stb. Az égő anyaggal teli papiroscsövek ugy szegeztetnek aljazatukra, hogy a gáz ereje a kiömlés alkalmával az aljzatot is körülforgatja, ugy hogy a tűznek köralakja van. Ezeknél is használják a szines tüzet, mivel azonban ez lassaban ég, közönséges (fehér) tűzzel eszközlik a forgatást.

Tűzi kutya

l. Vasművesség.

Tűzimádók

Zoroaszter által alapított vallás hivei. L. Parszik, Parszizmus és Tűztisztelet.

Tűzjelzés

valamely keletkezett tűznek kihirdetése és közlése az oltásra hivatott tűzoltósággal. Az előszón kivül lövés, harangütés, vörös zászló v. lámpásnak a tűz irányában való kifüggesztése által történik, továbbá villamos csengőn, telefonon s villamos önműködő tűzjelzőn. Igen lényeges dolog lévén a tűz szinhelyének pontos ismerete, a jelzést akkép állapítják meg, hogy p. a harangkongás, vagy lövés, vagy zászlók száma jelzi a kerület, negyed számát. Sokkal megbizhatóbb természetesen a villamos úton továbbított jelzés, amely célra az automatikus villamos tűzjelző gépezetek szolgálnak, melyek segélyével nemcsak a feladó állomás, hanem egyúttal a tűz minősége is jelezhető, ugy hogy a tüzoltóság teljes tájékoztatást nyer és az erők, eszközök kirendelését e szerint végezheti. Teljes tűzjező berendezés mellett a város főbb, egymástól 5-800 m. távol fekvő pontjain tűzjelző állomások rendszeresítendők, melyek a tűzőrségre futnak be és azonkivül a toronyőrség is fentartandó, amely azután az optikai, illetve akusztikai T. keresztülvitelével is megbizható. Az automota tűzjelzők helye felirattal felismerhetővé teendő.

Tűzkárbiztosítás

l. Biztosítás.

Tűzkő

(filint), a quarcnak, illetőleg a kalcedonnak egyik változata, tulajdonképen kristályos és amorf sziliciumdioxidnak (kovasavnak) keveréke; mindig tartalmaz egy kevés káliumoxidot, meszet; timföldet, vasoxidot, meg vizet is (1,3%-ig). Szerves eredésü, amennyiben radiolariák kovavázának tömege. Gyakran diatomák kovavázával együtt kisebb-nagyobb, néha fejnagyságu gumóforma darabokban meg táblákban, ritkán egész telepekben, vagy pedig hasadékok töltelékeként találni legőfképen krétában. Szine sárgás, barnás, vereses, néha fekete, gyakran foltos, sávos, felhős; rendesen fehér, kissé meszes laza kéreg borítja. Angliában az u. n. puddingkő tarka-barka T.-gumókból összeálló konglomerát, az összekötő anyag kovasav. Régebben csiholó követ ütöttek belőle, puskákra alkalmazták és sok egyébre. A kőkorszakban (l. o.) igen fontos szerepe volt. Ma itt-ott apró tárgyakat (csészéket, tőröket stb. laboratoriumok részére agát helyett), csecsebecséket csiszolnak belőle, a nagyobb darabokkal helyenkint köveznek is (Normandia, Anglia számos helyén). Izzítva, megőrölve és iszapolva annyira tiszta kovasavat szolgáltat, hogy felhasználják angol flintüveg, valamint vizüveg gyártására is. Az angol puddingkövet, mivel szépen símítható és tetszetős külsejü, mindenféle tárgyakra dolgozzák fel.

Tűzmentes

l. Tűzálló.

Tűzmérő

l. Pirométer.

Tűz-műmesterek

a munkálatok vezetésére a monárkia tüzérségi műhelyeiben vannak rendszerítve. A tisztek a tűz-műmesteri szolgálatra a tűz-műmesteri tanfolyamban (tartama 10 hónap) képeztetnek ki.

Tűznemek

a kézi lőfegyverek tűznemei. Fegyvertani szempontból megkülönböztetendők: 1. az egyes tűz, mint csatártűz (Plänklerfeuer); 2. az osztagtűz, mint gyors (Schnell-) és össztűz (Salvenfeuer). A tüzérség tűztevékenysége két fő részre, nevezetesen a belövésre (Einschiessen) és a tulajdonképeni tüzelésre oszlik. A belövés által azon irányzékállás határozandó meg, melynek használata mellett a középső találatpont a célponttal összeesik, vagy ehhez közel hozatik. Az üteget, mint a tüzérség harcászati egységét véve alapul, a következő T.-et különböztetjük meg: 1. Ütegtűz, amelynél a lövegek valamelyik szárnyon kezdve, kisebb-nagyobb szünetekkel egymásután (ürlövedékekkel v. shrapnellel) tüzelnek; az ütegtüzet mozgásban nem levő céltárgyak ellen és különösen akkor alkalmazzuk, ha a harc viszonyi lassu tüzelést igényelnek. 2. Félüteg-tűz, amikor a nehéz és könnyü ütegeknél az egyes félütegek lövegei a tűzvezető szakaszparancsnokok vezényszavára egymásután kisebb-nagyobb szünetekkel tüzelnek; ezen tűznem gránát- és shrapnel-lövéssel mozgásban nem levő céltárgyak ellen, valamint az üteg, tevékenységének fokozására alkalmaztatik. 3. Össztűz, még pedig félüteg- és ütegössztűz. A félütegössztűz (gránátokkal v. shrapnellel) összetömörülő csapatok, szoros-bejáratok, erős védtárgyak stb. ellen alkalmaztatik. Az egyes félütegek összes lövegei vezényszóra egyidejüleg tüzelnek. Az ütegössztűz nagyobb tüzérkötelékben használtatik; az üteg összes lövegei az ütegparancsnok vezényszavára egyidejüleg tüzelnek. 4. Kilövések, mikor a tábori és lovagló üteg lövegeinek nagyobb része (6 illetve 4) alkalmas pillanatokban az ütegparancsnok vezényszavára legott tüzel (csakis mozgásban levő céltárgyak ellen). 5. Egyes tűz, melynél minden löveg a lövegirányzó vezényszavára azonnal tüzel, mihelyt lövésre kész. Alkalmaztatik válságos pillanatokban, meglepően támadó lovasság ellen, előre időzített shrapnellel, a legközelebbi lövőtávolságokra azonban ugy lovasság, mint gyalogság ellen kartáccsal.


Kezdőlap

˙