Új-Arhangel

l. Sitka.

Újbánya

1. (Königsberg, Nova-Bana), rendezett tanácsu város Bars vármegyében, (1891) 761 házzal és 4284 lakossal (közte 163 magyar, 111 német és 4005 tót, hitfelekezet szerint 4185 r. kat., 61 ág. evang. és 33 izr.), járásbirósággal, népbankkal, posta- és táviróhivatallal és postakarékpénztárral. Van ásványfestékbányája, malomkőbányája, okkerfestékgyára, fejlett szűcsipara és élénk borpiaca. Ú. hajdan hires bányaváros volt; most bányászata jelentéktelen. - 2. Ú., Eibenthalhoz tartozó telep Krassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, kőszén-, króm- és vasércbányákkal.

Újbor

l. Óbor.

Új-Britannia

régibb neve a Bismarck-szigetcsoportnak (l. o.) és főképen Új-Pomerániának (l. o.).

Új csillagok

l. Álló csillagok.

U. j. d.

a lat. utriusque juris doctor (l. o.) rövidítése.

Új-Dél-Wales

(New South Wales), brit gyarmat Ausztrália DK-i részében, 799,139 km2 területtel, (1891) 1.134,207 lak. Határai: a Nagy-oceán, a K. h. 141. délköre, a Murray, az ennek forrásától a Howe-fokig vont egyenes, É-on a 29. egykörü kör a Barwanig és innen egy kanyargós vonal a Danger-fokig.

Felszine. Ú. a dombos, 50 km. széles partvidékből, a Ny-on ehhez csatlakozó, a tengerparttal egyközü, de a Humber völgyétől két részre osztott fensíkból és a Ny-i síkságokból áll, amelyek a gyarmat legnagyobb részét foglalják magukban.

Éghajlat és termékek. Az éghajlat meleg és száraz; a hőmérsékleti különségek nem nagyok, de gyakori a borzasztó aszály vagy a heves esőzés, amit áradások követnek. A partvidéken az átlagos évi hőmérséklet 19,4°, az esős napok száma 140, a fensíkon a hőmérséklet 12,5°, az esős nap 114, a Ny-i síkságokon a hőmérséklet 18°, az esős nap pedig csak 64. A sík vidékek némely évben száraz sivatagok, máskor óriási kiterjedésü tavak és mocsarak. A hegyláncok két különböző flóráju vidékre osztják a gyarmatot. A K-i szubtropikus és nedves vidéknek gazdag a növényzete, a Ny-i száraz résznek pedig szegényes. A gabonával bevetett vagy rétül szolgáló földnek területe 1896-ban 1.348,600 acra; dohány (1231 acre), cukornád (32,927 acre, 207,771 t.) és szőllő (7519 acre, 885,673 gallon bor-, 4017 t. gyümölcstermeléssel). A legfontosabb gyümölcs a narancs (11,956 acreon). A házi állatok száma 1896. 47.617,687 juh, 2.150,057 szarvasmarha, 487,943 ló és 221,597 sertés. Az erdők területe 5.488,608 acre. A mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó lakók száma 1896-ban 118,702 volt. Nagyon fontos foglalkozási ág Ú.-ban a bányászat. 1851. fedezték föl az aranyat, melyek sok helyen bányásznak; termelése 1851-95. volt 11.421,554 uncia 42,326,598 sterling font értékben, 1895-ben magában pedig 1.315,929. Az 1895. bányászott ezüst volt 550,142 uncia 81,858 sterling font értékben, a rézé 136,969 font, a cinné 1893-ban 126,114 font. Az összes ércolvasztók száma 20. Ezenkivül U.-nak vannak a déli féltekén a legterjedelmesebb széntelepei Newcastle, Maitland és Singleton közt. 1895-ben 99 szénbánya volt megnyitva, amelyek 9022 munkást foglalkoztattak és 3.738,589 t. szenet szolgáltattak. A bányákban és olvasztókban összesen 39,925 ember dolgozott.

Lakosok, ipar, kereskedelem. 141 countyra osztott gyarmat lakosaink száma (1891) 1.132,234 (612,562 férfi), akik közül Ú.-i születésü 64,03%, egyéb ausztráliai gyarmatbeli 7,50%, benszülött ausztráliai 1,73%, angol 13,18%, irországi 6,63%, skót 3,25%, walei 0,44%, egyéb brit állambeli 0,44%, khinai 1,16%, német 0,8%, egyéb idegen 1,5%. Foglalkozás szerint volt: értelmiséghez tartozó 31,491, szolgálatot tevő 55,867, kereskedő és forgalomnál alkalmazott 86,629, iparos 140,451, mezőgazda, állattenyésztő vagy bányász 147,026, határozatlan 10,423; függő állásban volt 649,203. A népmozgalom adatai 1895-ről: házasságok száma 8030, születéseké: 38,775, elhalálozásoké: 66,334. Az ipar újabb időben erősen fejlődik. 1895. az ipartelepekbe fektetett tőke 15,6 millió sterling fontra rúgott. Legtöbb munkást (6014) foglalkoztat a ruházati és szövőipar, meg az élelmi szerek és italok készítése (8840); sok munkást foglalkoztat még az építőszerek készítése (5571), a fém- és gépipar (7745), hajóépítés (1027), papirosgyártás, nyomtatás, könyvkötés (4731), kocsi és nyergesipar (1389). Azon ipartelepek száma, amelyek 5 munkásnál többet foglalkoztatnak: 2403. A külkereskedelem az utóbbi időkben megcsappant. 1891. még 25,3 millió sterling fontot tett ki a behozatal, mig 1895. már csak 15,9 millióra rúgott; a kivitel volt 1891-ben 25,9 millió, 1895. pedig 21,9. Legfontosabb kiviteli cikk a gyapju (9,9 millió font), a faggyu (1,1 millió), a szén, nyers és cserzett állati bőrök, hús és vert arany. Az összes hajóforgalom 1895. volt 3090, összesen 2.930,280 t. tartalommal. A belső forgalmat előmozdítja (1896-ban) 2531 angol mérföld hosszu vasúti hálózat, 1470 postahivatal és 834 telegráfállomás. Alkotmányát és közoktatásügyét l. Ausztrália. Ú. gyarmat 1788 a Botany-bainél alapított angol fegyenctelepből keletkezett, midőn 1839. a deportációt megszüntették. Az aranytelepek fölfedezése a fejlődésnek gyors lendületet adott.

Újegyház

(Leschkirch, Nocrichi), nagyközség Szeben vármegye Újegyházi j.-ban, (1891) 1061 német és oláh lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Ú. azelőtt a hasonnevü szék főhelye volt; ezen szék területe 287 km2, lakóinak száma (1870) 12,390 volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. Ú. széket megszüntette, részben Szeben, részben Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolván annak területét.

Ujest

város Oppeln prosz kerületben, Klodnitz mellett, (1890) 2523 lak., vászonszövéssel és bőrcserzéssel; élénk marhavásárokkal; az U.-i herceg kastélyával és Mária-Brunn nevü búcsujáró templommal. U. a Hohenlohe-Öhringen hercegnek felsősziléziai birtokaival együtt 1861. U.-i hercegséggé emeltetett. Az U. hercegi család jelenlegi feje: Hugó Hohenlohe-Schöningen és U. hercege, szül. Stuttgartban 1816., a porosz urakházának elnöke.

Újévi szokások

Az év kezdetét, amely különféle népeknél és korokban más-más időpontra esett, ma már az egész kereszténység január 1-jétől számítja, ebben a rómaiak későbbi szokását követvén, akik régebben tavasz elejétől (márc. 1-én) számították. A legáltalánosabb elterjedésü U. egyike az újévnapi ajándékozás és üdvözés is római eredetü. Ez alapjában véve polgári és hivatalos jellegü ünnep a kereszténység megszilárdulása korában egyházivá is lett az által, hogy Krisztus születésének dec. 25-ére tétele óta ehhez képest ez ünnep nyolcadára, vagyis jan. 1-jére, a Megváltó körülmetéltetésének (Circumcisio Domini) ünnepe került. (Ez ünnep latin nevének cisio vége él a magyar népies Csizió-naptár elnevezésében.) Egy másik nagyon elterjedt népszokás szláv réven hozzánk is átszármazott neve, a koledálás v. koleda-járás is a római újév calendae (tulajdonkép Cal. Januarii) nevének emlékét őrzi (l. Házszentelés). Az U. legtöbbje különben is a karácsonyi szokásokkal (l. o.) egy körbe tartozik s jobbára a sorsvetés (l. o.) babonája körül forog. V. ö. Schade O., Klopfan, ein Beitrag zur Geschichte der Neujahrsfeier (Hannover 1855).


Kezdőlap

˙