Újlaki

-család. Az idősebbik a Csák-nemzetségből ered, ősük Pós mester IV. Bélának mint kiskirálynak tábornokmestere volt. Fia Ugrin 1268. szörényi bán, 1273. főlovászmester, szerémi főispán, 1277. tárnokmester volt. Az Árpád-ház kihaltával Róbert Károly hive, s 1304-11. újra tárnokmester. Fia Miklós 1250. Aversa ostrománál súlyosan megsebesült; 1358-59. országbiró volt. 1360 körül László nevü fiával együtt meghalt s velök az Ú.-család idősebb ága sírba szállott.

Az ifjabb Ú.-család őse Kont Miklós volt, ki 1364. Lőkös fia Lászlóval együtt kapta a kihalt idősb Ú.-család valkóvármegyei (ma szerémvármegyei Illok) Újlak birtokát. Kont Miklós fiai közül Miklós 1395 körül utódok nélkül halt el, Bertalan vitézi hirnévre tett szert s 1380. Hedvig és Osztrák Vilmos eljegyzésénl az országnagyok sorában foglalt helyet. Nemsokára elhalt, László és Imre (macsói bánok 1404-18) fiakat hagyván hátra. László fia Miklós erdélyi vajda, macsói bán, Bosnyákország királya volt. Kezdetben Hunyadi János győzelmeinek részese, 1445. az országot kormányzó országtanács tagja, tekintélyes főúr s az ifju László király kiszabadításának legfőbb mozgatója volt. Nagyravágyása és a Cilleiek izgatása ellenségévé tette annak a Hunyadi-háznak, mellyel kezet fogva nagy dolgokat vitt véghez. Mátyás király trónját is megdöngette, de ennek győzelmei meghódolásra birták. Mátyás kedvezéssel kötelezte le magának; fiának keresztapja lett, őt magát 1471. Bosnyákország királyává nevezte ki, s megengedte, hogy magát Jajcában megkoronáztassa. Meg is maradt hű lélekkel ezután Mátyás mellett s kiérdemelte a népszerü királytól azt a figyelmet, hogy ez halálos ágyán is meglátogatta. Gazdaságát és hatalmát örökölte kalandos életü fia Lőrinc szerémi herceg. Szereplését még Mátyás korában megkezdte mint hűséges kisérője háborus útaiban. Korvin János támogatásában hű maradt Mátyáshoz, de ebben, az eredményt tekintve, elég hálátlan dologhoz fogott, pedig elég nagy lelkesedéssel látott hozzá. Elfoglalta Korvin János számára a budai várat is, de innen kénytelen volt távozni, s visszavonulásában Kinizsi és Báthory üldöző hadai elől futásnak eredni. Elkeseredésében Ulászló királyt s az ország törvényeit semmibe sem vette, a déli püspökök jószágait pusztítgatta, sőt arra a gyanura szolgáltatott okot, hogy a törökkel cimborál. A király idézésére nem jelent meg s ezért 1494-95. előbb az erdélyi vajda, majd Somi Józsa temesi ispán hadai megbüntették, mig végre kegyelemért esedezett, mit Ulászlótól meg is nyert. 1511. belgrádi bán és használja a macsói bán címet is, 1517. országbiró. 1524. bekövetkezett halála után az utolsó U. gazdag öröksége hires pert támasztott. Ő maga kölcsönös örökösödési szerződéssel Szapolyai Istvánnak igérte oda vagyonát még ifju korában, s 1525. a kir. törvényszék ezt Szapolyainak meg is itélte. A koronaügyész perújítására 1526. a törvényszék Verbőczy elnöklete alatt a korona javára döntött, mert egy ízben csak azon feltétel alatt menekedett meg Lőrinc a jószágvesztéstől, ha birtokai halála után a koronára szállanak. Miklós és Lőrinc síremlékei a Ferencrendiek újlaki (illoki) egyházában ma is láthatók. V. ö. Turul (III., 119-22); Századok (1870, 139-154); Archeologiai Értesítő (1889); Pór és Schönherr; Az Anjou-ház és örökösei; Fraknói, A Hunyadiak és Jagellók kora.

Újlaki Ugrin

l. Újlaki (család).

Új-latin költők

ellentétben az ó-latin klasszikusokkal és a középkor költőivel azok, akik a klasszikus tanulmányoknak újból az erdeti görög kútfőkre való fektetése óta, szóval az u. n. renaissance idejétől fogva latin nyelven irták költeményeiket. Törzsökös ősüknek az olasz Petrarca (l. o.) tekintendő, akit latin körteményeiért koronáztak meg 1341. a római kapitoliumon. Az ő nyomdokaiban haladtak az u. n. humanisták (l. Filologia), akik Európa összes művelt országaiban feltünnek és különösen a XV. és XVI. sz.-ban utánozzák az antik költészetet; eleinte formában és tartalomban, később már csak az üres formában. Nagy tömegükből azonban mindenkor kiemelkednek egyes kiváló szellemek, melyek az antik formában saját egyéni tartalmuknak tudtak kifejezést adni. Magyarországon az Ú.-nek kedvezett a latin nyelvnek hivatalos szerepe. Zsigmond király érintkezése a korabeli humanistákkal (l. Korvina) előkészítették az ízlést azon irány számára, melyben később Mátyás korában a hazai irók közül Janus Pannonius (l. Cesinge), s a Magyarországra elszármazott olaszok közül számosan működtek. Ekkor érintkezett a magyarországi U. csoportja nemcsak a bécsi körökkel (l. Sodalitas literaria Danubiana), hanem a jelesebb német és cseh-morva humanistákkal is, kiknek irói működésére nagy hatással volt. Augustinus Olomucensis (lásd Augustinus Moravus) egy latin eposzt irt a magyar történelemből. A mohácsi vész és az előzetes züllés megakasztotta az új-latin költészetet is, de a XVI. és XVII. sz.-ban másodvirágzás indul meg, melynek szintere Felső-Magyarország, kiválóbb alakjai Bocatius János (l. o.), Werner György a nagysárosi vár parancsnoka s ennek barátai, végül Weber János, eperjesi főbiró köre; ugyanazon Weberé, akinek neje Weston Erzsébetnek a II. Rudolf prágai udvaránál élt humanista és új-latin költőnek leánya volt. Ugyanekkor az U.-nek bölcsőül szolgáltak a magyar szerzetesiskolák, melyekből mai napig is kerülnek ki U. (nevesebb latin verselőiket l. Filologia). Tamaskó István (l. o.) egy egészen eredeti valamit képvisel: ő új-latin műfordító.

Új-latin nyelvek

l. Neo-latin nyelvek.

Új Magyar Athenás

l. Magyar Athénás.

Új Magyar Sion

l. Magyar Sion.

Új-Mexiko

(Nex Mexico), az amerikai Egyesült-Államok egyik territoriuma az É. sz. 31° 20' és 37°, a Ny. h. 103 és 109° közt; határos Coloradóval, az Indus-territoriummal, Texasszal, Mexikóval és Arizonával, összesen 317,470 km2 területtel, (1890) 153,593, egy km2-re 0,5 lak., akik nagyobbára spanyolul beszélnek. A 38,420 km2-nyi területü rezervációkon (1892) 9903 indus lakik. U. terjedelmes fensík, amelyet a Rocky Mountains több kiágazása szel át és a territorium É-i részeiben 3-4000 m. magas, hóval takart csúcsokká magasodik. A territorium vizben szegény; hajózható folyói nincsenek; fő folyója a Rio Grande a Rio Puercóval; egyéb folyóvizei: a Pecos, Canadian, Gila és San Juan. Éghajlata egészséges, mérsékelt és száraz. A lakosok fő foglalkozása az állattenyésztés és bányászat. 1892-ben termelt 1.075,000 uncia finom ezüstöt, 45,945 uncia aranyat, mintegy 500,000 t. szenet és 14,000 t. kokszot. A földmívelés leginkább csak mesterséges öntözéssel lehetséges. Countyjainak száma 16; fővárosa Sta Fé (6185 lak.). U. egy delegáltat küld a kongresszusra. 1850 szept. 9. alakíttatott territoriummá azon nagy területnek egy részéből, amelyről 1848. Mexiko a guadelupe-hidalgói békében az Egyesült-Államok javára lemondott. 1863. Ny-i feléből Arizona territoriumot alkották. V. ö. Bancroft, History of California and New Mexico (San Francisco 1888); Lummis, The land of Poco Tiempo (New-York 1893).

Ujonc

a katonaságnál l. Rekruta és Honvédség; a szerzetesrendeknél l. Noviciatus.

Ujoncállítás

ujoncozás (sorozás), l. Állítás és Kiegészítő szolgálat.

Ujoncjutalék

(ném. Recruten-Contingent). A közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges évi jutalék a védtörvényben 103,100 főben állapíttatott meg s az 180 dec. 31. foganatosított népszámlálás eredménye alapján a két államterület között olykép osztatott el, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok évenkint 59,211 főt, a magyar korona országai pedig 43,889 főt tartoznak kiállítani. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok honvédségének (Landwehr) fentartására, Tirol és Vorarlberg honvédelmére nézve pedig 510, tehát összesen 10,510 főben állapíttatott meg az évi U. A m. kir. honvédség évi U.-a 12,500 főben van megszabva. A fegyveres erő fentartására megszabott évi U. tehát 126,110 fő. Az U. ezen megállapítása 10 évre érvényes. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség U.-ának teljes fedezése után fenmaradó ujoncok mint fölös számmal besorozottak a póttartalékba osztatnak. És pedig az U. arányában sorszámaik szerint a hadsereg vagy a honvédség (Landwehr) póttartalékába.


Kezdőlap

˙