Ungnad

János báró, a délszláv irodalom és könyvnyomtatás mecenása, szül. Soneggben (Karintia) 1490., megh. 1564 dec. 27. I. Miksa udvarában nevelkedett, mint ifju a stájer határok kapitánya, utóbb a szlovén és horvát határok generálisa, Varasd várkapitánya és Varasd vármegye főispánja. Sokat harcolt a törökkel. Áttért a lutheránus vallásra és 1541. aláirta az alsó-ausztriai protestáns rendek kérvényét, melyben II. Ferdinándtól szabad vallásgyakorlatot kérnek. 1547. az üdlözések miatt kivándorolt Németországba, hol a württembergi hercegtől Urach városa mellett egy kis birtokot kapott (Münchhof) s ez volt a számkivetésében menedéke. Itt ellátta a német nyomdákat glagolita és cirill betükkel és Nürnbergben és Tübingában az ő támogatása mellett részben latin, részben glagolita és cirill betükkel 15 illir és 3 krajnai szlovén könyv jelent meg. Szláv könyveit Bécsújhelyen, Grazban, Krajnában mint eretnekműveket máglyán elégették és azért kevés példányra akadni belőlük.

Unguentum

l. Kenőcs.

Unguis

(lat.) a. m. köröm (l. o.).

Ungulata

(állat), l. Csülkösek.

Ungurfalva

község, l. Budafalva.

Ungvár

rendezett tanácsu város Ung vármegyében, az Ung folyó két partján és az Alföld szélén, fejlődő város, a vármegye törvényhatóságának és az U.-i járás szolgabirói hivatalának, a munkácsi gör. kat. püspöknek, káptalannak és szentszéknek, királyi tanfelügyelőségnek, pénzügyigazgatóságnak, járásbiróságnak és közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, kincstári főerdőhivatalnak és erdőrendezőségnek, magyar királyi erdőgondnokságnak és erdőfelügyelőségnek, a 65. gyalogezrednek és csendőrszakaszparancsnokságnak széke; van adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, városi közkórháza, püspöki hittani intézete, r. kat. főgimnáziuma, reáliskolája, gör. kat. tanítóképző intézete, nőipariskolája (a gör. kat. pap-árvaleány-tan és nevelőintézettel kapcsolatban), az irgalmas nővérek három fiókintézete, állami agyagipari szakiskolája, állami faiskolája és tanonciskolája. Lakóinak száma 1850-ben 6677 volt. 1870. már 11,017 és most 11,793, ezek közt 7575 magyar, 1651 német, 1965 tót és 450 rutén, hitfelekezet szerint 3939 r. kat., 3111 gör. kat., 161 ág. ev., 838 ev. ref. és 3738 izraelita. A katonaság száma 1551. A lakosok ipart és kereskedelmet űznek, jelentékeny az agyag- és porcellánipar (l. Magyar agyagipar), kocsigyártás, butorgyártás, malomipar és fürészipar. Van vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt a következő magyar lapok jelennek meg: Ung (XXXV. évf.), Ungvári Közlöny (XIX. évf.), Kelet (X. évf.) és Gör. Kath. Hitszónok (XI. évf.), A városban savanyuvizforrás fakad. Mostani vára sokkal kisebb terjedelmü, mint a régi volt, melynek romjain a püspöki palotától a várig terjedő egész kis városrész épült.

Ungvárit

a. m. klóropál, viztartalmu és kovasavban igen gazdag vasszilikát H6Fe2Si3O12 + 2H2O), sárgás-zöld, opálra emlékeztető, Ungvár vidékén néha opállal együtt trachittufában terem.

Ungvölgyi helyi érdekü vasút

építési hossza 41,9 km. Az engedélyezett tényleges építő tőkének, 1.740,000 forintnak (km.-enkint 42,274 frt) megszerzésére kibocsátottak 609,000 törzs- s 1.560,000 elsőbbségi, összesen 2.169,000 értékü címletet. A pálya jellege völgypálya. Kiindul az államvasutak Ungvár állomásából, végpontja N.-Berezna. Az üzemet önmaga kezeli.

Unicum

(lat.) a. m. egyetlen, kiváló.

Unificatio

(lat.) a. m. egyéniség.


Kezdőlap

˙