United States

(ang., ejtsd: junájted sztétsz), az Egyesült-Államok (Amerikában).

Unitis viribus

l. Viribus unitis.

Unitusok

(lat.), a görög szertartásu kat. egyház hivei, l. Görög egyház.

Unius libri homo

(lat.) a. m. egykönyvü ember, azaz olyan félművelt egyén, aki a dolgot csak egy könyvből vagy szempontból tudja s a többiek ismeretének hiányában mindig arra az egyre hivatkozik. A mondás eredete aquinói szt. Tamásra vezethető vissza, aki (ha nem is egészen ilyen értelemben) először használja e fordulatot: Timeo hominem U., félek az egykönyvü embertől (Summa theologiae I. rész), értvén alatta, hogy vitatkozásban fél az olyan ellenféltől, aki csak egy könyvet olvasott, de azt szóról-szóra tudja.

Unius linguae uniusque moris regnum imbecille et fragile est

(lat.) a. m. az egynyelvü és egyszokásu ország erőtlen és romlandó. Gyakran idézett és sokféleképen magyarázott mondat, melyet állítólag Szt. István királyunk használt Imre herceghez, fiához intézett tanácsai között.

Universalia

l. Filozofia (VII. köt. 206. old.).

Universalis

(lat.) a. m. általános, egyetemes. - U. monárkia, az az eszme, mely az egész civilizált világot egy egyeduralkodó fejdelemsége alatt egységes állammá egyesíteni akarja. Ilyen U. volt némileg a római birodalom a császárok alatt. Nagy Károly óta az U. eszméje a germánoknál is támadt. Az U. különben nem annyira eszme, mint rögeszme.

Universalismus

(lat.), mindenre kiterjedő szempontok szerint való itélés, mindennek rendszeres tudására irányuló törekvés.

Universitas

(lat.) a. m. egyetemesség, mindenség, világ. - U. litterarum, egyetem, l. Tudomány-egyetem. - U. personarum, jogi személyt alkotó személyösszesség (l. Testület). - U. bonorum, vagyonösszesség, vagyontömeg, p. a csődtömeg. - U. rerum distantium, dologösszesség, több különálló dolgoknak keletkezésük v. rendeltetésüknél fogva összetartozó s egy közös elnevezés alá vont összessége, p. könyvtár, nyáj.

University extension

(ang., ejtsd: junivörrsziti eksztensön), lelkes mozgalom Angliában, melynek célja az egyetemi tudományok terjesztése olyan körökben, melyeknek nem volt alkalmuk annak idején főiskolai tanulmányokat végezhetni. A munkásosztály is akadálytalanul részesülhet az ezen mozgalom által életbe léptetett tanfolyamok és előadások jótéteményében. Az első ilyen tanfolyam Cambridgeben létesült 1873., s azóta utánzókra talált minden angol egyetemi városban. A tantárgyak rendesen a következők: természettudományok, földrajz, közgazdaság, angol irodalom és történelem. A tanár előadása után rendesen vitatkozás következik a tárgyalt téma felett, melyben mindenkinek kötelessége részt venni. A hallgatók hetenkint egyszer irásbeli dolgozatokat is kötelesek beadni, a tanév végével pedig vizsgálatokat és jutalomdíjkiosztásokat rendeznek s a tanárok bizonyítványokat állítanak ki hallgatóik előmeneteléről, aminek gyakran gyakorlati értéke is van. 1890 óta egy havi (u. n. nyári, szünidei) kurzust is rendeznek, melyben a teoretikus tanulmányokat a laboratoriumokban való gyakorlati munka által lehet üdvösen kiegészíteni. A hallgatók nagy része nőkből áll s ugy a férfiak, mint nők részéről a társadalom minden osztálya egyformán van képviselve. Londonban már 1876. létesítettek közköltségen ilyen célu intézetet; azután következtek Oxford (1878), Durham, Manchester stb., a skót és ir egyetemek. A mozgalom érdekeit szolgálja az University extension journal c. folyóirat. - Az U. mozgalom nálunk nehány év óta visszhangra talált. Újabban (1897) pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter is felkarolta. V. ö. Roberts R. D., Eighteen years of U. (Cambridge 1892).


Kezdőlap

˙