Város

históriai jelentőségü fogalom, amelynek hajdan önkormányzati és közigazgatási értelme volt, ma már azonban törvényeink nem a V. megnevezéshez kapcsolják a helyhatósági és közigazgatási jogosultságot, nevezetesen a mezőváros megnevezést egészen eltörölve, megkülönböztetik a rendezett tanácsu V.-okat (l. Község), a törvényhatósági joggal felruházott V.-okat (l. Törvényhatóság) és a fővárost (l. Budapest). Nevezetes közjogi fontossága van a szék-V.-nak, amennyiben ez az uralkodó állandó tartózkodási helyének s az udvartartás helyének a neve (l. Fő- és székváros). Históriai érdeke van még a szabad királyi V.-oknak (l. o.).

Városbiró

az 1893. XXXIII. t.-c. értelmében a budapesti kerületi előljáróságnak tagja, akit a törvényhatósági bizottság szabályrendeletileg megállapított időtartalmra választ. A V. állásával rendszeresített fizetés nem jár, hanem csak tiszteletdíj. A V. gyakorolja a községi biráskodást és birói hatáskörében a kerületi előljárótól teljesen független. A V. ügyvédi gyakorlatot nem folytathat.

Városfél

a régibb nyelvszokás szerint a. m. városi polgár.

Városház

a városnak azon épülete, amelyben a város hatóságát képviselő feje a közigazgatásnak (polgármester), a tanács, a fő hivatalokkal és a pénztárral el van helyezve. Régi városok, mikor gazdaságuk és hatalmuk delelőjén állottak, nagy fényt fejtettek ki V.-aik építése körül. Igy Páris, igy a legtöbb olaszországi város, de azt lehet mondani, hogy e tekintetben a legtöbbet talán a régi német városok tettek, melyeknek régi V.-ai nagyobbrészt ma is valódi építészeti kincseknek nevezhetők, igy p. Lipcse, Boroszló, Nürnberg stb., de különösen Bréma és Lübeck régi V.-ai mutatják azt, hogy ezen városok régi polgársága a XV. sz.-ban mily gazdag, mily pompaszerető volt. Nálunk a bártfai s késmárki régi V.-ak nevezetesek. Újabb időben a berlini nem szépségéért, de terjedtségéért s a bécsi új V. mint a gót építészet egyik remeke lett nevezetessé. Nyilt kérdésként áll fenn még ma is az, hogy a V. arra való-e, hogy abban a városok összes központi hivatali elhelyezést nyerjenek, vagy pedig arra való, hogy a város fejének, a képviseletnek, a pénztáraknak befogadására szolgáljon. Eddig az előbbi nézet győzött, aminek azonban máris az lett az eredménye, hogy a városok mostani gyors fejlődése mellett, az alig felépült V.-ak, a bécsi, a berlini, a glasgowi, csakhamar szűkeknek bizonyultak s a folyton szaporodó hivatalokat részben máshová kellett elhelyezni. A központi nagy V. védői azt vitatják, hogy a hivataloknak egy helyre központosítása a jó és gyors közigazgatásnak és igy az ügyeit elintéztetni óhajtó közönségnek fő érdeke, mig az ellenvéleményüek azt hozták fel, hogy a városok közigazgatása ugyis a decentralizáció irányát követvén, nincs arra ok, hogy fölös költséggel nagy V.-ak építtessenek.

Városi statutumok

l. Helyhatósági szabályrendeletek.

Városi vasút

l. Körvasút.

Városlőd

kisközség Veszprém vármegye veszprémi j.-ban, (1891) 2248 német és magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói kőedényt gyártanak (l. Magyar agyagipar). Itt hajdan kartauzi székház volt (l. Lövöldi kolostor). V. régi neve Leveld v. Lövöld volt.

Városrendezés

v. szabályozás alatt azon, akár törvényhozási, akár önkormányzati intézkedéseket értjük, amelyek arra céloznak, hogy egy város ugy jelen állapotában, mint jövendő fejlődésében megfeleljen mindazon egészségi, szépészeti, közlekedési stb. igényeknek, amelyek ugy a lakosság, valamint a vidék s az egész ország által vele szemben méltán támaszthatók. A V. fogalma általában véve magában foglalja mindazon intézkedéseket és műveleteket, amelyek az előbb említett igényeket kielégíthetik. Igy tehát a V. nemcsak a város külső látható képét öleli fel, hanem mindent, ami a város mindennapi életéhez és egészséges fejlődéséhez szükséges. A modern V.-nek alapelvei azok, hogy 1. a folytonosan fejlődő közúti közlekedés biztosítására helyes irányban széles, kellő szélességü utak nyittassanak, amelyek nemcsak a gyalog- és kocsiközlekedés közvetítésére, de a közúti vasutak elhelyezésére is elegendők legyenek és irányuk ugy vezettessék, hogy kellő meghosszabbítással a szomszédos községeket a várossal összekössék, az ezen főutakat összekötő utcák a helyi forgalom igényeinek megfelelően szabassanak ki. Hagyassanak parkok és emlékszobrok számára szabad terek. Az összes utcák, utak és terek oly keresztszelvénnyel és oly lejtezéssel birjanak, hogy azokról a csapadékvizek könnyen lefuthassanak és ugy burkoltassanak, hogy tisztántartásuk sok gondot ne okozzon. 2. A középületek, gyüjtemények, hivatalok, iskolák, kórházak stb. a város különböző pontjain ugy helyeztessenek el, hogy a közönség gyakorlati igényeinek és a város arányos szépítésének egyaránt szolgáljanak. 3. El legyen látva a város mindazon intézménnyel (vizvezeték, csatornázás), amelyek arra szolgálnak, hogy a lakosságra a tartózkodás egészséges legyen és ehhez képest a magánépítkezésekre és az építési telkek eldarabolására vonatkozólag oly szabályzatok hozandók, amelyek a szépségi és egészségi követelményeknek mindenben megfelelnek. A V.-ek nevezetes példái korunkban Páris újjáalakítása III. Napoleon idejében Haussmann akkori szajnai prefektus vezetése alatt, Brüsszel, Róma nagy általános szabályozási munkái, Bécs újjáalakítása a 60-as évektől kezdődőleg a glacis felhagyása következtében, Németországban Boroszló, Stettin, M. m. Frankfurt, Hamburg nagy átalakító rendezései. Nálunk Szeged rekonstruálása az 1879-iki árviz után, továbbá Budapesten 1871-től kezdve az Andrássy-út, a nagy körút kiépítése és az új hidak építése következtében most folyamatba tett munkálatok. L. Beépítési terv.

Város-Szalonak

község, l. Szalonak.

Városviz

(Alsó-), kisközség Hunyad vármegye szászvárosi j.-ban, (1891) 448 oláh lak. Közelében római táborhely (castrum) nyomai látszanak.


Kezdőlap

˙