Világ

csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokot neveztetni. A fizika tanai szerint a V. számára három nevezetes törvény áll: anyaga és energiája (összes mozgási és helyzeti erélye) állandó s entropiája maximum felé törekszik. Ez utóbbi tétel azt mondja, hogy a V. összes látható tömegmozgásai azon törekvéssel birnak, hogy láthatatlan hőmozgásokká változzanak át. E szerint a V. végállapota elérkezett, ha hőmérsékleti különbségei teljesen megszüntek. L. még Természet.

V. A mitologiában és összehasonlító vallástudományban a kozmologiai mondák és regék csoportjának elemzése foglalkozik a V. alakulására vonatkozó hiedelmek egybevetésével és az ezekből levonható tanulságok rendszerezésével. A fejlettebb mitologiákban a V. teremtésére vonatkozó mondák sok hasonló vonást mutatnak a térben és korban legtávolabb álló népeknél. Ilyen esetek közt a teremtésnél egy demiurg (l. o.), vagyis az istenség és az anyag között egy közvetítő lény szerepeltetése, aminő a görög Prometheus s amilyennek képzetéből fejlődtek utóbb a különféle vallásrendszerek bukott istenségei, angyalai, utóbb ördögei. Fölötte tanulságosak e tekintetben az ural-altáji népek V.-teremtési mondái, melyeknek gazdag gyüjteménye csak nemrég látott napvilágot a Reguly és Munkácsi Bernát gyüjtötte vogul népköltési emlékek kiadása során (Vogl népkölt. gyüjt., I. füzet). Ezekhez legközelebbről más ugor népek (p. a finnek) már ismertebb teremtési mondáit, majd a hajdan szintén ural-altáji bolgárok hitregei maradványait találjuk hasonlóknak, aminek oka azonban közös kulturhatás eredménye is lehet és nem tekinthető behatóbb vizsgálat előtt az ősrokonság közvetlen eredményének vagy éppenséggel bizonyítékának. Másik, szintén igen elterjedt kozmogoniai monda a vizözönről szóló, amely számos összehasonlító tanulmányra adott már alkalmat és a hitregék egy közös forrásból való származását vitatók táborának egyik fő eróssége. Harmadik, nem kevésbbé gyakori képzet e V.-alakulási mondák sorában a V.-nak tojásból keletkezése, az u. n. világtojás feltételezéséből kiinduló kozmogonia, amilyennel a már említett vogul regékben is találkozunk.

Világbéke

l. Örökbéke.

Világbiró

Nagy Mátyás és Sándor. Amaz Korvin Mátyás, emez makedoniai Nagy Sándor, Fülöp fia, a magyar népmesében. A V. Nagy Mátyásról szóló, különben a történelmi Mátyás királynak pusztán csak a nevét szerepeltető mesét v. ö. Gaál Györgymagyar gyüjteményében (Eredeti népmesék, kiadta Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc, Pest 1857, I. kötet, 1. darab).Párhuzamos vele Erdélyi János 1855-iki gyüjteménye 11-ik darbjának második része (melyekben a hős neve Alekszánder) s mind a kettő a Poncianus históriájából, vagyis a Hét bölcs mester történetének magyar fordításából (Bécs 1873) került a ponyvairodalom közbejöttével a nép ajkára. Az igazi V. Nagy Sándorról is csak irodalmi forrás, még pedig a Haller-féle Hármas Istória révén mesél népünk. E gyüjtemény első része ugyanis Nagy Sándor mesés történetét foglalja magában (1. kiadás Kolozsvár 1695).

Világéter

ama hipotétikus anyag, mellyel a világürt kitöltöttnek gondoljuk, hogy benne a fény terjedését, esetleg más távolhatásokat is magyarázhassunk. A legcsudálatosabb tulajdonságokkal vagyunk kénytelenek felruházni a V.-t, ugy hogy valóban csak feltételezett anyag szerepét játssza. Fel kell tennünk róla, hogy súlya mérhetetlen, tehát megfosztjuk az anyag legelső tulajdonságától. A fény polarizációja azt kivánja, hogy ugy viselkedjék mint szilárd test; az aberráció követeli, hogy az ürben szilárdan álljon, mig a Föld s a bolygók mintegy üres sziták módjára rajta planetarikus sebességekkel áthaladnak. Minden testen áthatol és a legsebesebben mozgó testeknek sem áll ellent útjában, mint ezt a bolygók s még inkább a sokkal finomabb eloszlásu üstökösök mozgásai mutatják. Encke a nevéről nevezett üstökös mozgásában felfedezhetni vélte ugyan a V.-ellentállást, de számításai nem bizonyítanak. A Maxwell-féle felfogásban a V. továbbítja egyszersmind az elektromos és mágneses állapotot, s fény és elektromosság tényleg ez alapon kisérletileg is kimutatható szoros rokonságba jutnak. A V. feltételezése végre a tömegvonzást is engedi megmagyarázni mekanikai alapon. Szóval, a modern természettudomány, nem ugyan empirikus részeiben, hanem ha vissza akar nyulni a jelenségek magyarázataira, a V. hipotézise nélkül ez idő szerint nem lehet el. Ha némi, bár minimális ellenállást mégis nyujt, akkor a bolygórendszer végállapota azáltal van adva, hogy az összes bolygók mindinkább szűkülő elliptikus csigavonalakban a Napra esnek.

Világév

v. platói év, l. Év (VI. köt., 568. old.).

Világfa

(a skandináv mitologiában Yggdrasell), a kőrisfa neve.

Világfájdalom

sajátságos, a pesszimizmussal rokon felfogása a világnak, melynek értelmében boldogságot keresünk ugyan a világon és csakis boldogságot érdemes keresni, de meg nem találhatjuk soha. Mennél magasabban áll valamely egyéniség, annál inkább érzi a létezés fájdalmát. A pesszimizmustól mégis abban különbözik, hogy emez a világot egyszersmind értéktelennek mondja. A V.-ban csakugy mint a pesszimizmusban van filozofiai emelkedettség; az egésznek szempontjából tekint mindent és már ez az egyetemes szempont, a gondolkodásnak ez a légköre enyhítheti keserüségét s bizonyos nemes rezignációval vagy szárnyaló humorral veheti élét. De az a V., mely a század első évtizedeiben Byron, vagy az a pesszimizmus, mely a század második felének kezdetén Schopenhauer nyomán divattá lett, sok tekintetben hamis hangokat hallatott, csak kacérkodott a tragikus eszmékkel, durva cinizmussá és frivol életfelfogássá fajult. A V. hangjait a francia irodalomban először Châteaubriand, az angolban Byron, a németben Heine, az olaszban Leopardi hangoztatta. Az egész érzésmód bizonyára összefügg a francia forradalomra következett csalodásokkal és kiábrándulással.

Világfentartás

az egyházi tanokban az isteni akaratnak az a ténye, mely által a megteremtett világmindenség ugy anyagát, mint alakját illetőleg tovább fenmarad.

Világforgalom

a különböző államoknak egymás között folytatott kereskedésében az áruk átmenete egyik országból a másikba. E forgalom adatait az egyes államok gazdasági állapotainál soroltuk fel, az egész világ összes forgalmát a világrészek szerint csoportosítva a következő táblázat tünteti fel:

[ÁBRA]

Világglóbus

éggömb, a csillagos égnek gömbön való előtüntetése, mindazokkal a körrendszerekkel, melyek a tájékoztatást és helymeghatározást közvetítik. Berendezése teljesen olyan, mint a földgömbé (l. o.), cakhogy a föld felülete helyett a csillagok a csillagzatok vannak reárajzolva.

Világ hét csodája

így hivtak az ókorban hét nevezetes építményt, amelyek rendkivül nagyságu méreteik és pompás díszítéseik által tüntek ki s amelyek még mai romhalmazukban is csodálatot keltenek. Ezekhez számították: 1. Az egyiptomi gúlákat (piramisok); 2. az u. n. függő kerteket, melyeket Semiramis királyné építtetett Babilonban; 3. Artemis templomát Efezusban; 4. az olimpiai Zeus oszlopos szobrát, mely Phidias legnagyobb remekműve; 5. a halikarnasszusi mauzoleumot; 6. a rodusi kolosszust és 7. a hatalmas világító tornyot Farosz szigetén.


Kezdőlap

˙