Villány

kisközség Baranya vármegye baranyavári j.-ban, (1891) 2193 német és magyar lak., van ipartestülete, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpántára. V. a Siklósi vagy Harsányi hegy tövében fekszik s hires kitünő vörös boráról (l. Villányi bor) és ugyancsak a Harsányi hegy tövében ment végbe 1587-ben az u. n. (II.) mohácsi csata.

Villányi

Szaniszló, Szt.-Benedek-rendi apát, történetiró, szül. Tósok-Berénden (Veszprém) 1847 szept. 9. Középiskoláit Székesfehérváron, 1863. a szt. Benedek-rendjébe felvétetvén, a teologiát Pannonhalmán végezte. Pappá szentelték 1870 szept. 29-én. Tanár volt Győrben, 1882-ben gimnáziumi igazgató Esztergomban, 1884-ben u. o. a székház főnöke. Jelenleg bakonybéli apát. Munkái: Győr megye és város anyagi műveltségtörténete (Győr 1881); Győrvár és város helyrajza a XVI. és XVII. sz.-ban (u. o. 1878). Ezeken kvül Esztergomnak a török hódoltság alól történt felszabadulása 200-ik évfordulója alkalmából (1883) a Kőrössy által szerkesztett Emléklapokban: Néhány lap Esztergom zivataros századaiból és számos cikk különböző lapokban. V. ö. Zelliger A., Esztergom egyházmegyei irók koszoruja.

Villányi bor

egyik elsőrendü vörös borunk, melyet Villányban és környékén (Baranya vármegye) mintegy 3000 hold területen termelnek. A villányi dombok talaja vályog, mely alatt mészkőréteg vonul el. Fő szőllőfajta a kadarka. Szept. legvégén vagy október elején szüretelnek s a szőllőt leszemelve és megőrölve, nyilt kádakban erjesztik s 15 napi erjedés után lefejtve, a kádból kiemelkedő törköly tetejét ecetnek használják, a többit pedig kipréselik. A filloxera itt is sok kárt tett, de részint szénkéneggel, részint amerikai alanyra ojtás által védekeznek. A villányi borok jó része külföldi piacokra kerül, hol jó nevet szerzett magának.

Villa Real

1. közigazgatási kerület Traz oz Montes portugál tartományban, Oreuse spanyol tartomány, Bragança, Vizeu, Oporto és Braga közt; D-i a Douro mellett elterülő része a hires bortermő vidék (Paiz do Vinho) Alto Douro (l. o.); 4447 km2 területtel, (1890) 239 225 egy km2-re 54 lak. - 2. V., az ugyanily nevü kerület székhelye a Corgo jobb partján, (1890) 6298 lak., nagy szőllő-, olajfa- és narancsültetvényekkel, borraktárakkal. 1823 febr. 23. itt lázadtak föl a miguelisták Amarante gróf vezérlete alatt és 1846 okt. 28-án itt győzedelmeskedett Cazal a fölkelőkön. - 3. V. de Santo Antonio, kikötőváros Faro portugál kerületben, a Guadiana-torkolat jobb partján. Ayamonte spanyol várossal szemben, (1890) 5499 lak., erődítményekkel.

Villa Real do Sabara

braziliai város, l.Sabara.

Villari

Pasquale, olasz történetiró és államférfiu, szül. Nápolyban 1827-ben. 1848. részt vett az ottani forradalomban, s ezért Firenzébe menekült; 1859. a bölcsészet tanára lett Pisában, majd tanulmányútra indult Angol- és Németországba. 1866. a történelem tanára lett Firenzében. Az 1866-iki szerencsétlen háboru után nagy feltünést keltett Di chi č la culpa? c. röpiratával. Az 1891. kormányra került Rudini-kabinetben elvállalta a közoktatásügyi tárcát. Többi munkái: La storia di Girol. Savonarola e de' suoi tempi (Firenze 1859-61), 2 köt., 2-ik teljesen uj kiad. 1887, megvan németül és angolul is); La civilitŕ latina e germanica (u. o. 1862); Le leggende che illustrano la Divina Commedia (Pisa 1865); Niccolň Machiavelli e i suoi tempi (u. o. 1877-82, 3 köt., 3. kiad. 1895. németül is megvan); I primi due secoli della storia di Firenze (u. o. 2 köt., 1893-94) stb. Kisebb munkái összegyűjtve jelentek meg a következő címen: Saggi di storia, di critica e di politica (u. o. 1868); Scritti pedagogici (1868); Le lettere meridionali ed altri scritti, sulla questione sociale in Italia (1875).

Villarica

(ejtsd: villyarika), város Valdivia chilei tartományban, a róla elnevezett tó Ny-i partján, aranymosással, amelyről nevét is kapta. A mellette emelkedő, hóval takart V. vulkán 2840 m.

Villa Rica del Espiritu Santo

város Paraguaj D.-amerikai köztársaság belsejében, vasút mellett, mintegy 20 000 lak., nagy és kitünő dohányt termelő ültetvényekkel, nagy székesegyházzal, szép házakkal.

Villarosa

város Caltanissetta sziciliai olasz tartományban, az Imera bal partján, vasút mellett, (1881) 9652 lak., gazdag kénbányákkal.

Villarreal

(ejtsd: villyarreal), város Castellon de la Plana spanyol tartományban, a Mijares jobb partján, nagyon termékeny huertán, vasút mellett, (1887) 13 750 lakossal.


Kezdőlap

˙