[1]Mary Shelley: Frankenstein. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977

[2]Horace Walpole: Az otrantói kastély. In: Kalandos históriák, Európa, Budapest, 1974.

[3]A szerző William Blake (1757-1827) Jeruzsálem című költeményére utal.

[4]Merian C. Cooper-Ernest B. Schoedsack, 1933

[5]A második világháború idején folytatott nagyszabású, titkos angol-amerikai hadiipari kutatóprogram fedőneve, melynek eredményeképpen többek között a Hirosimára ledobott atombomba is létrejött. A kutatócsoport vezetője az a Vannevar Bush volt, aki 1945-ben megalkotta a személyi számítógép költői elképzelését, a "Memex"-et. Lásd Vannevar Bush: Út az új gondolkodás felé. In: Hyper Text + Multi Média, Artpool füzetek, 1996, 3.

[6]Byron: Luddita-dal. Ford. Vidor Miklós. In: Klasszikus angol költők a középkortól a XX. századig, Európa, Budapest, 1986, 114.

[7]Jon Urry: How Societies Remember the Past. In Theorizing Museums; Blackwell. The Sociological Review, 1996. 49.

[8]Raphael Samuel: Theaters of Memory. Verso, 1994

[9] Simon Schama: Landscape and Memory. Alfred A. Knopf, 1995. 16.

[10] Luciano Canfora: La Varitable l'historie de la bibliotheque d'Alexandrie. Edition Desjonque, 1986.

[11] Herman Rafetseder: Bücherverbrennungen, die offentliche Hinrichtung von Schriften im historischen Wandel; Bahlau, 1988.

[12] Donald Horne: The Great Museum, the Representation of History. Pluto Press, 1984. 29.

[13] Krzysztof Pomian: Der Ursprung des Museum vom Sammeln. Klaus Wagenbach, 1988. 49.

[14] David C. Rubin (ed.): Autobiographical Memory. Cambridge University Press, 1986. 4.

[15] Ned Lukacher: Primal Scenes, Literature, Philosophy, Psychoanalysis. Cornell University Press, 1986. 31

[16] Peter G. Ary: Freud for Historians. Oxford University Press, 1985. 181. (Dutch edition).

[17] Sterling írása a ZKP1-ben jelent meg.

[18] Bruce Sterling cikke 1992-ben íródott. Az általa közölt adatok a csomópontok, a felhasználók, a központi gépek, a hírcsoportok, a szerverek számáról, valamint a hardverárakról és az előfizetési díjakról ma már nem érvényesek. Az érdeklődők napra kész statisztikai adatokat találhatnak az Interneten.
Ajánlott irodalom:
Ed Krol: The Whole Internet Catalog & User's Guide. O'Reilly and Associates Inc., 1992. - Közérthető, zsargonmentes bevezetés a hálózat és a hálózati műveltség rejtélyes világába. A legtöbb számítógépes kézikönyvvel ellentétben Krol munkája nemcsak szórakoztató igyekszik lenni, hanem valóban az is.
John Quarterman: The Matrix: Computer Networks and Conferencing Systems Worldwide. Digital Press, Bedford, MA, 1990. - Tömör, technikai összefoglaló a világot beterítő hálózatok komplex kérdésköréről.
Tracy LaQuey & Jeanne C. Ryer: The Internet Companion. Addison Wesley, 1992. - Hittérítő illemszabály-gyűjtemény az Internethez, számos sorsfordulót jelentő internetes élmény anekdotázó bemutatásával. Al Gore szenátor úr előszavával.
Brendan P. Kehoe: Zen and the Art of the Internet: A Beginner's Guide. Prentice Hall, 1992. - Rövid, de hasznos ismertető az Internetről, rengeteg adatgyűjtési jó tanáccsal. Kehoe könyve azon ritka munkák egyike, amelyek elektronikus formában is olvashatók az Interneten, ráadásul ingyen. Én is így közlöm saját F&SF Science cikkeimet, a jelen írást is beleértve. Internet-címem a következő: bruces@well.sf.ca.us.

[19] Naum Gabo-Anton Pevsner: The Realistic Manifesto, 1920, in John E. Bowlt (szerk.), Russian Art of the Avant-Garde: Theory and Criticism, London, 1976, 214.

[20] Huszonöt éve jósolják a szakértők az információs korszak fenyegető közeledtét, lásd Alain Touraine: La société post-industrielle. Párizs, 1969; Zbiegniew Brezinski: Between Two Ages: America's Role in the Technotronic Era. New York, 1970; Daniel Bell: The Coming of the Post-Industrial Society. New York, 1973; Alvin Toffler: The Third Wave. London, 1980; Simon Nora-Alain Minc: The Computerisation of Society. Cambridge, 1980; és Ithiel de Sola Pool: Technologies of Freedom. Harvard, 1983.

[21] Lásd Martin Bangemann: Europe and the Global Information Society. Brüsszel, 1994 (megtalálható: http://www.echo.lu) és a Warwick University Virtual Futures '95 konferenciája: http://www.warwick.ac.uk/WWW/faculties/social-studies/Phisoshopy/events/vf).

[22] Lásd Mitch Kapor: Where is the Digital Highway Really Heading? Wired 1993 július/augusztus.

[23] Lásd Mike Davis: City of Quartz. Verso, London, 1990; Richard Walker: California Rages Against the Dying of the Light..NLR 209 1995 január/február; valamint az Ice-T, a Snoop Dog, a Dr Dre, az Ice Cube, az NWA feljegyzéseit.

[24] Lásd George Katsiaficas: The Imagination of the New Left: a Global Analysis of 1968. Boston, 1987, 124; Jerry Rubin: An Emergency Letter to my Brothers and Sisters in the Movement. In Peter Stansill és David Zane Mairowitz (szerk.), BAMN: Outlaw Manifestos and Ephemera 1965-70, London, 1971, 244.

[25] Arról, hogy milyen döntő szerepet játszott az amerikai Új Bal önmeghatározása a populáris kultúrában, lásd Katsiaficas, id. Mű; és Charles Reich: The Greening of America. New York, 1970.

[26] A hetvenes évek egyik bestseller regényében a nyugati part északi felét leválasztják az Egyesült Államoktól, és megvalósítsák a hippi utópiát, lásd Ernest Callenbach: Ecotopia. New York, 1975. A kaliforniai közösségi élet effajta idealizálását ld. még John Brunner: The Shockwave Rider című könyvében, London, 1975; és Kinely Robinson: Pacific Edge, London, 1990.

[27] Marshall McLuhan: Understanding Media. London, 1964, 225-6. Lásd még Marshall McLuhan-Quentin Fiore: The Medium is the Massage. London, 1967, Gerlad Emmanuel Stern (szerk.); McLuhan: Hot and Cool. London, 1968.
Marshall McLuhan (1911-1980) a médiaelmélet egyik legtöbbet idézett szerzője. 1951-ben publikálta a The Mechanical Bride-ot. 1953-ban megalapította az Explorations folyóiratot. 1962-ben és 1964-ben publikálta két legnagyobb hatású könyvét: a The Gutenberg Galaxis-t és az Understanding Media-t. Halála után egyetemén, a Toronto University-n megalapították a McLuhan kutatási központot ("McLuhan Program in Culture and Technology" - lásd: http://www.fis.utoronto.ca/mcluhan), melynek vezetője a híres teoretikus DERRICK DE KERCKHOVE. (A szerk.)

[28] Lásd John Downing: Radical Media. Boston, 1984.

[29] Arthur Kroker-Michael A. Weinstein: Data Trash: The Theory of the Virtual Class. Montreal, 1994, 15. A hatvanas években egyes Újbalos teoretikusok úgy gondolták, hogy ezek a tudományos-technikai szakemberek vezetik a társadalmi felszabadításért vívott harcot munkájuk és az önigazgatás követelménye révén, lásd Serge Mallet: The New Working Class. Nottingham, 1975. Ezzel szemben a futurológusok azt gondolták, hogy e szakmák dolgozói az új uralkodóosztály embriói, lásd Daniel Bell, id. mű.

[30] Lásd Dennis Hayes: Behind the Silicon Curtain. London, 1989. A szerző leírja a Silicon Valleyre jellemző szerződéses munkát. A posztfordista munkaszervezés teoretikusabb vizsgálatait lásd Alain Lipietz: L'audace ou l'enlisement. Párizs, 1984; Mirages et miracles, Verso, London, 1987; Benjamin Coriat: L'atelier et le robot. Párizs, 1990; és Toni Negri: Revolution Retrieved: Selected Writings on Marx, Keynes, Capitalist Crisis And New Social Subjects.1967-83. London, 1988.

[31] McLuhan nagyvállalati sikerére vonatkozólag lásd Tom Wolfe: What If He Is Right? In: The Pump House Gang. London, 1968. Arról, hogy a konzervatívabb gondolkodók hogyan hasznosították eszméit, lásd Alvin Toffler, id. mű; Ithiel de Sola Pool, id. mű; Daniel Bell, id. mű; és Zbigniew Brzezinski, id. mű.

[32] A hősies hímek szokásos szereplői a klasszikus sci-fi regényeknek, lásd D. D. Harrimannt Robert Heinlein: The Man Who Sold the Moon. New York, 1950 vagy ld. a főszereplőket Isaac Asimov Alapítvány-trilógiájá-ban, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1982; Én, a robot, Kossuth Kiadó, Budapest, 1966; és The Rest of the Robots, London, 1968. Hagbard Celine, a férfi archetípus tudatosabb változata, a központi figura Robert Shea-Robert Anton Wilson: The Illuminati trilógiájában, New York, 1975. Robert Heinlein regénye előlapján az a jóslat áll, hogy a gyors technikai fejlődés okozta társadalmi válság időszaka után, a nyolcvanas-kilencvenes években újra helyreáll majd a rend "az újonnan megnyíló határok és a XIX. század gazdaságához való visszatérés" révén!

[33] Lásd Shoshana Zuboff: In the Age of the Smart Machine: the Future of Work and Power. New York, 1988. Persze ez az elemzés Karl Marxtól ered, A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. Kossuth Kiadó, Budapest, 1972; és The Results of the Immediate Process of Production. In: Albert Dragstedt (szerk.), Value Studies by Marx. London, 1976.

[34] Lásd Howard Rheingold: Virtual Communities. London, 1994; és honlapját: http://www.well.com/user/hlr/.
Howard Rheingold újságíró, szerkesztő és a digitális technikák nemzetközileg elismert szakértője. A Whole Earth Review egykori szerkesztője és a "Hot Wired" hálózati fórum vezetője. Könyvei közül a legismertebbek: Virtual Reality, és The Virtual Community. (A szerk.)

[35] gift economy: azokat a fejlesztéseket, találmányokat, szoftvereket nevezik így, amelyeket milliók használnak ingyenesen, illetve melyeknek a fejlesztése, mint pl. a PC, nem kommerciális alapokról indult. (A szerk.)

[36] Lásd a Tofflerékkel készült áradozó interjút in Peter Schwartz: Shock Wave (Anti) Warrior. In: Wired, 1993 november; valamint a folyóirat jellegzetesen homályos reakciójához a parlamenti szóvivő reakciós politikai programjához, lásd a Newt Gingrich-csel készült találó című interjút in Esther Dyson: Friend and Foe. In: Wired, 1995 augusztus. Toffler magyarul megjelent könyve: Alvin Toffler: Hatalomváltás: tudás, gazdagság és erőszak a XXI. Század küszöbén. Európa, Budapest, 1993. (A szerk.)

[37] A Wired a cyberelit szaklapja, a "Silicon Valley Pravdája". 1993-ban alapították Luis Rosetto vezetésével, Kevin Kelly szerkesztésében. Főmunkatársai között a cyberelit olyan ismert nevei találhatók, mint Nicholas Negroponte, John Perry Barlow, R. U. Sirius, Paulina Borsook, Esther Dyson, stb. A laphoz fűződik a "digirati" kifejezés és a "digitális forradalom" elnevezés. Ld. még Geert Lovink: Push média-kritika - a Wired magazin újjászületési stratégiáiról című írását kötetünkben. (A szerk.)

[38] The Progress and Freedom Foundation: Cyberspace and the American Dream: A Magna Carta for the Knowledge Age. http://www.pff.org/position.html, 5.

[39] Lásd Kevin Kelly: Out of Control: The New Biology of Machines. London, 1994.

[40] The Progress and Freedom Foundation, id. mű, 13. Toffler és barátai azt is büszkén kijelentik, hogy "Amerika az egyéni szabadság földje marad, és ez a szabadság nyilvánvalóan kiterjed a cybertérre", id. mű, 6. Lásd még Mitch Kapor, id. mű.

[41] Simon Schaffer: Babbage's Intelligence: Calculating Engines and the Factory System http://www.wmin.ac.uk/media/schaffer01.html.

[42] The Dream Machine. Palfreman and Swade, London, 1991, 32-36: beszámoló arról, hogy az állami beavatkozás elmaradása nyomán hogyan veszítette el a náci Németország a lehetőséget arra, hogy megépíthesse a világ első elektronikus számítógépét. 1941-ben a német főparancsnokság nem volt hajlandó tovább támogatni Konrad Zusét, aki a bináris kód használatát bevezette, lezárta a programokat és az elektronikus logikai kapukat.

[43] Multi-User Domain, eredetileg "Multi-User Dungeon". Az Internet vagy modem révén hozzáférhető interaktív, több résztvevős játékfajta. (A szerk.)

[44] Lásd Howard Rheingold, id. mű.

[45] Lásd Ann Markusen-Peter Hall-Scott Campbell-Sabina Detrick: The Rise of the Gunbelt. New York, 1991.

[46] Az ehhez hasonló kulturális újítások felbukkanásáról a korai acid színtéren, lásd Tom Wolfe: The Electric Kool-Aid Acid Test. New York, 1968. Érdekes módon a híres busz egyik sofőrje Stewart Brand volt, aki most a Wired egyik fő támogatója.

[47] Dennis Hayes idézett művében rámutat, hogy az amerikai számítógép-ipart bátorította a Pentagon, hogy a külföldi versennyel szemben alapítson kartellt. Gates bevallja, hogy csak a legutóbbi időkben ismerte fel azt "az alapvető szerkezeti változást", amelyet a Háló okozott, lásd a Bill Gates rovatot, Guardian, 1995. július 20.

[48] Lásd Howard Rheingold web-oldalait, id. mű; és Mitch Kapor, id. mű. Liberális ösztöneik ellenére mindkét írónak az az Alapító Atyák korszakáért érzett lelkesedését a neofasiszta nemzetőrségek és hazafias mozgalmak iránti vonzalom színezi, lásd Chip Berlet: Armed Militias;.Right Wing Populism and Scapegoating,
http://www.paul.spu.edu/sinnfein/progressive.html.

[49] A hősöket lásd William Gibson: Neurománc. Valhalla Páholy, Budapest, 1992, Neurománc2: Számláló nullára. Valhalla Páholy, Budapest, 1993; Neurománc3: Mona Lisa Overdrive. Valhalla Páholy, Budapest, 1994; és Bruce Sterling (szerk.): Mirrorshades. London, 1988. Ennek az antihősnek prototípusa Dekker, Ridley Scott Szárnyas fejvadászának egzisztenciális vadásza.

[50] Miller szerint Thomas Jefferson úgy vélte, hogy a feketék nem lehetnek tagjai Locke társadalmi szerződésének, amely az amerikai köztársaság polgárait összefogja. "Az ember jogai, bár elméletben és ideális esetben minden emberi lényt megilletnek, a gyakorlatban az Egyesült Államokban csak a fehér emberre alkalmazhatók: a fekete rabszolgákat azért zárták ki a lehetőségből, mert bár elismerten emberi lények, egyben tulajdont is képeznek, és amikor az emberi jogok a tulajdonjogokkal összeütközésbe kerültek, mindig a tulajdonjogok voltak fontosabbak." Lásd John Miller: The Wolf by the Ears. Thomas Jefferson and Slavery. New York, 1977, 13. Jefferson tiltakozása a rabszolgaság intézménye ellen legfeljebb retorika volt. 1820. április 22-én kelt levelében ravaszul annak a véleményének adott hangot, hogy a legjobb módszer a rabszolgaság eltörlésének előmozdítására az lenne, ha legalizálnák az emberi lények birtoklását az Unió összes államában és a határterületeken! "Szétszóródásuk egy nagyobb területen egyénileg boldogabbá tenné őket, és megkönnyítené a felszabadításuk felé vezető utat, mivel nagyobb számú koadjutorra (vagyis rabszolgatartóra) osztaná fel ugyanazt a terhet.", lásd Merill Peterson (szerk.) The Portable Thomas Jefferson. New York, 1975, 568. Életéről az ültetvényén, lásd még Paul Wilstach: Jefferson and Monticello. London, 1925.

[51] Kalifornia jobbra tolódásáról lásd Richard Walker California Rages Against the Dying of the Light. NLR 209, 1995 január-február.

[52] Lásd Esther Dyson, id. mű. Esther Dyson Tofflerékkel együtt dolgozta ki a The Progress and Freedom Foundation: Cyberspace and the American Dream című írását, id. mű, mely voltaképpen futurista kiáltvány, mely a "virtuális osztály" tagjaitól próbált szavazatokat szerezni Gingrichnek.

[53] A megerősített külvárosok felemelkedéséről lásd Mike Davis: City of Quartz. London, 1990; és Urban Control: the Ecology of Fear. New Jersey, 1992. Ezek a "zárt külvárosok" inspirálják a cyberpunk sci-fi regények elidegenedett hátterét, ld. Neil Stephenson: Snow Crash. New York, 1992.

[54] Lásd Hayes, id. mű.

[55] Lásd Reginald Stuart, High-Tech Redlining. In: Utne Reader, 68, 1995 március-április.

[56] Lásd Paul Wilstach, id. mű.

[57] Lásd Dennis Hayes, id. mű.

[58] Extrópia: az extropiánusok egy öngeneráló, spontán rendet szeretnének a felülről jövő jogrend helyett.

[59] A futurista program bemutatását lásd Extropians' FAQ, http://www.idiom.com/~arkuat/extr/faq/

[60] Lásd William Gibson, id. mű.

[61] Lásd Isaac Asimov, id. mű.

[62] Lásd William Gibson-Sandy Sandfort: Disneyland with the Death Penalty. In: Wired, 1993 szeptember-október. Ezek a cikkek Szingapúrt támadják, ezért ironikus, hogy az igazi Disneyland Kaliforniában van, mely állam büntető intézkedései között szerepel a halálbüntetés!

[63] A Minitel létrehozásához vezető jelentésről lásd Nora Minc-Alain Minc id. művét. A Minitel korai éveiről ld. Michel Marchan: The Minitel Saga: A French Success Story. Párizs, 1988.

[64] Az 1995-ös elnökválasztás előtt lefolytatott felmérés szerint a francia lakosság 67%-a támogatta azt a javaslatot, "hogy az állam komolyabban beavatkozzon az ország gazdasági életébe", lásd Une majorité de Francais souhaitent un vrai "chef" pour un vrai "État". In: Le Monde, 1995. április 11. 6.

[65] A jakobinizmus hatásáról és a franciák demokratikus jogelképzeléséről, lásd Richard Barbrook: Media Freedom: the Contradictions of Communications in the Age of Modernity. London, 1995. Egyes francia közgazdászok úgy vélik, hogy Európa eltérő történelme egy sajátos - társadalmilag felsőbbrendű - kapitalizmusmodellt teremtett, lásd Michel Albert: Capitalism v. Capitalism. New York, 1993; és Philippe Delmas: Le Matre des Horloges. Párizs, 1991.

[66] John Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász. A neoklasszikus közgazdaságtan cambridge-i iskolájához tartozott. A gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdésének kérdésével foglalkozott, és az államilag irányított gazdasági rendet támogatta. Alapműve: A foglalkoztatás, a kamat és pénz általános elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. Szerepet játszott a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank létrehozásában.

[67] Lásd Keith Taylor (szerk.): Henri Saint Simon 1760-1825: Selected Writings on Science, Industry and Social Organisation. London, 1975; és John E. Bowlt, id. mű.

[68] Ahogy Goldie jungle-zenész mondja: "Előre kell tartanunk, fogni a dobot és a basszusgitárt, és nyomni, nyomni, nyomni. Emlékszem, volt, mikor azt mondtuk, hogy jobban már nem lehet nyomni. Azóta tízszer úgy nyomjuk". Lásd Tony Marcus: The War is Over. In: Mixmag, 1995 augusztus, 46.

[69] Az Anti-Romról lásd http://cyan.media.wmin.ac.uk/. Ha el akarsz látogatni "J kocsmájába", menj a http:/www.hrc.wmin.ac.uk/J'sJoint/ címre.

[70] Oliver Marchant bécsi posztmarxista hálókritikus, Settlers, Indians, and Cavalry című írása a ZKP3-ban jelent meg (43). Mark Stahlmann New York-i kritikus, a tartalom, a hálózat és a hatalom viszonyát vizsgálja, Who are We: Who are We Becoming című esszéjét a ZKP3 publikálta (15). Erik Davis, Richard Barbrook, Pit Schulz, Manuel De Landa és Geert Lovink írását lásd kötetünkben.

[71] Rachel Backer a Háló kommerciális oldalait kutatja, valamint a szlogenek/kereskedelmi védjegyek/piackutatás tulajdonosait. A MetaFórum III. Konferencia résztvevője.

[72] A Refresh egy rendkívül sikeres Net-art kezdeményezés, mely a közönség részvételére támaszkodik. Web page-ek láncolata, amelyben az oldalak automatikusan frissítik egymást.

[73] A Ljubljanai Soros központ vezetője.

[74] Kotányi Attila írását lásd kötetünkben.

[75] Gilderről ld. Manuel De Landa írását kötetünkben.

[76] R. U. Siriusszal Pit Schultz és Jon Lebkowsky készített interjút a ZKP2-ben (100;103).

[77] Az alábbi dolgozatot a Toronto University McLuhan kutatási központjának "McLuhani kultúra- és technikaprogramban" való részvételem során írtam. A következőkben csak néhány részletet (a bevezetést és a befejezést) közlök, mivel a teljes dolgozat kb. 25 oldal terjedelmű. A teljes szöveget minden érdeklődőnek örömmel rendelkezésére bocsátom.

[78] A második és harmadik fejezet kérésre elérhető.

[79] Az 1918-as berlini Dada-kiáltvány, ld. Hans Richter: Dada, Art and Anti-Art. Thames and Hudson, London, 1978.

[80] Mark Thompson: Plotting A War Game. In: Time International, Vol. 146, No. 9, 1995. augusztus 21.

[81] George Bataille: The Accursed Share, Vol. 1, Zone Books, New York, 1991, 73.

[82] Midnight Notes Collective: Introduction to the New Enclosures, In: Midnight Notes 10, 1990 ősz.

[83] Bruce Sterling: Triumph of the Plastic People. In: Wired 3.01, 1995 január.

[84] Michael Lind: To Have and to Have Not. In: Harper's Magazine, 1995. június.

[85] George Bataille, id. mű.

[86] Marc Augé: Non-places, Introduction to an Antropology of Supermodernity. Verso, London, 1995.

[87] Peter Cochrane: All Wired Up and Raring to Go. In: New Scientist No. 1989, 1995. augusztus 5.

[88] Nicholas Negroponte a Wired magazin állandó munkatársa (A szerk.).

[89] George Bataille, id. mű.

[90] A Selfridges áruház 1995. őszi katalógusából.

[91] George Bataille, id. mű, 131.

[92] Robert Morris férge: olyan hacker-technika, mely a jelszó feltörésén és a rootban hibásan konfigurált kódok elnyomásán alapul. Robert Morris híres "férge" számos rendszert feltört az Interneten. A Sendmail program gyenge pontjait kihasználva jutott be programba. Részletes leírása megtalálható Bruce Sterling Hacker Crackdown-jában. A történet szerint vírusként viselkedik - noha nem az -, az adatokra tapadva hatol be a rendszerbe, közben egyre növekszik. Egy péntek délután egy unatkozó rendszergazda észrevett valami furcsát, a nyomába ered, és estére már teljes vészhelyzet állt elő, mert a féreg már a szigorúan titkos rendszerekbe is beférkőzött. Állítólag egy napra megbénította az ARPANET-et.

[93] Critical Art Ensemble: Nomadic Power and Cultural Resistance in the Electronic Disturbance. Semiotext(e)/ Autonomedia, New York, 1994.
A Critical Art Ensemble írását lásd kötetünkben, (a szerk.).

[94] George Bataille, id. mű, 133.

[95] George Bataille, id. mű, 187.

[96] Arthur Kroker, Michael A. Wettstein: Data Trash, the Theory of the Virtual Calss. St. Martin's Press, New York, 1994.

[97] A CTHEORY ingyenesen megrendelhető e-mailen keresztül a ctheory- request@concordia.ca címen. Kérjük, írja be az üzenetbe, hogy "subscribe". A CTHEORY elérhető a ctheory@vax2.concordia.ca címen.

[98] Rheingoldról lásd Barbrook-Cameron cikkét kötetünkben.

[99] A WIRED magazin hálózati kiadványa. A WIRED-ről lásd Geert Lovink írását kötetünkben.

[100] Neil Postman konzervatív amerikai médiakritikus, főleg a televízióval foglalkozik.

[101] Raymond Whitehead matematikus és filozófus.

[102] Claude Shannon a kommunikáció matematikai elméletének kidolgozója (1953?)

[103] Sugár János írása eredetileg az Élet és Irodalom 1997. május 30-i számában jelent meg.

[104] Barry Sanders: Der Verlust der Sprachkultur. S. Fischer, 1995

[105] A tartalom (angolul: content) a hálózati világ két fő pólusa közül az egyik. A másik pólus a hozzáférés. A hálózati kultúra a tartalom szolgáltatók és a hozzáférés szolgáltatók (access provider) közti térben zajlik.

[106] A csoda valójában hihetetlen véletlen-felhalmozódás, amikor a véletlen átcsap szükségszerűségbe. Karl Herbst: Der wirkliche Jesus - Das total andere Gottesbild. Walter-Verlag, 1988

[107] Állítólag a "free" és "phone" szavak összevonásából keletkezett kifejezés, az ingyenes telefonálás mesterei.

[108] A cyberelit nemzetközi szaklapja.

[109] Az itt következő szövegben magyarázó jegyzeteket szeretnék fűzni a "tartalom" kifejezésen belül és körül kialakult problémákhoz, ahhoz, hogy mit jelent mindez a Neten megjelenő művészet létének megkérdőjelezése tekintetében, a "kik vagyunk" és "mi a nettime" kérdésköréhez, és ahhoz, hogy mi köze mindennek számos örökké visszaköszönő, elvarratlan és futó szálhoz. (Schultz jegyzete)

[110] Lásd Richard Barbrook írását kötetünkben.

[111] A záróvita szövegét lásd kötetünkben.

[112] Morgan Garwood médiaművész, kritikus, író, a THE THING NY. résztvevője. Lásd még THE THING.

[113] Lásd David Garcia és Geert Lovink kiáltványát kötetünkben.

[114] Stanislav Lem: Solaris. Európa, Budapest, 1968.

[115] Perry Hoberman médiaművész, videóval és a klasszikus médiumokkal dolgozik. Írásaiban a technikát bírálja.
For nearly two decades, Perry Hoberman has been working with a wide variety of technologies, ranging from utterly obsolete to seasonably state-of-the-art. His retrospective in '97 at the OTSO Gallery (the artist's first) includes more than fifty sculptures and installations. Hoberman has exhibited his work throughout the United States and Europe, and teaches and lectures widely on art, media, interactivity and virtual reality.

[116] Jordan Crandall médiaművész, kritikus, a THE THING NY résztvevője és a blast list@dx moderátora. Lásd még THE THING.

[117] Heath Bunting Nagy Britanniában és Londonban jól ismert művész, noha soha nem volt még kiállítása. Népszerűségét a hálózat kreatív felhasználásával vívta ki: megalapította a "Cybercafe"-t, ahol készek akár kávét is felszolgálni, noha Bunting sosem iszik. Bunting a hálózat segítségével arra keresi a választ, hogyan viszonyulnak az emberek az Internethez, a kommunikáció alternatív formájához. Mindhárom MetaFórum konferencián részt vett.

[118] A NETTIME megalakulása lásd ZKP2.

[119] Friedrich A. Kittler német médiateoretikus. teaches at the Humboldt University Berlin. The article "There is no software" is available at http://ctheory.com/a32-no_software.html
Other (English) sources:
Discourse Networks, 1800/1900; Friedrich A. Kittler, Michael Metteer
Systems Networks 1900-2000 : Literature, Media, Information (Critical Voices); Friedrich A. Kittler, John Johnston; (Not Yet Published). Írását lásd a ZKP1-ben: Kittler-Paul Virilio: Die Informationsbombe, (165).

[120] Szójáték, mely a THE THING BBS-re utal.
THE THING art mailbox, based in New York (92-93) and some European cities (Vienna, Duesseldorf), now an art content provider www.thing.net (wolfgang.staehle@thing.nyc.ny.us)
THE THING is an interactive computer-based information-network aimed at broadening the possibilities for developing new types of artistic and intellectual dialog within the realm of contemporary culture. Founded by a group of artists, writers and other cultural producers, THE THING is envisioned as a unique communication system that exploits the inherent technological potential of state-of-the-art computer technology in order to facilitate new ways to exchange information and create discussions regarding a wide range of issues relevant to the internationalized sphere of contemporary culture.

[121] Andreas Broeckmann, a rotterdami V2 szervezet vezetőjének cikkét lásd a ZKP3-ban: Towards an Aesthetics of Heterogenesis (154).

[122] Eric Davis írását lásd kötetünkben.

[123] Alexei Shulgin írását lásd kötetünkben

[124] push média: "nyomuló média", az Internetben rejlő tömegmédium lehetőségeket aknázza ki. A legújabb hálózati technika, mely lehetővé teszi, hogy a hálózati helyeken kéretlenül, folyamatosan megjelenjenek reklám anyagok, illetve hogy a hálózati szoftverek a felhasználó kérése és tudta nélkül letapogassák annak érdeklődési területét, és automatikusan megfelelő anyagokat küldjenek.

[125] Lásd Delanda írását kötetünkben.

[126] A WIRED magazin főszerkesztője. Könyve: Out of Control: the New Biology of Machines. London, 1994. Kellyről lásd Barbrook és Wilson írását kötetünkben.

[127] Ez a szöveg a Nettime levelező listáról származik.

[128] Peter Lamborn Wilson írását lásd kötetünkben.

[129] Peternák Miklós szövege a MetaForum Konferencián hangzott el 1995-ben.

[130] Ted Nelson a "hipertext" fogalmának megalkotója. 1960-ban feltalálta a számítógépes hipertextet, kidolgozta globális hipertext elképzelését, melyet Xanadu névre keresztelt. 1965-ben az Association for Computing Machinery konferencián bemutatta a Xanadu rendszer algoritmusát. A Xanadu megvalósulására azonban sajnálatos módon mind máig nem került sor.
Ted Nelson 1960-ban még Harvard-i diákként föltalálta a computer alapú hypertextet és attól kezdve kizárólag a globális hypertext víziójával foglalkozik, amit Xanadunak keresztelt el. 1965-ben mutatta be a hypertext fogalmát az Association for Computing Machinery konferenciáján. Jóllehet a World Wide Web a hatalmas fejlődési ütem ellenére sem rendelkezik mindazokkal a képességekkel, amik a Xanadut jellemzik, különböző technikai nehézségek miatt a rendszer még nem piacképes.
Könyvei: T. H. Nelson: Literary Machines, Mindful Press, 1990, T. H. Nelson: Computer Lib/Dream Machines, Tempus Books, 1987. ted@xanadu.net (Ted Nelson).
Magyarul: Ted Nelson: Hipervilág - a szellem új otthona. Hypertext+Multimédia, Artpool Füzetek, Budapest, 1996. 15

[131] Ez a cikk egy jóval terjedelmesebb változat adaptációja, amely eredeti formájában a CTHEORY-ban (http://www.ctheory.com) jelent meg.

[132] http://www.viewpoint.com

[133] Dany cikke elhangzott a MetaForum Konferencián 1994-ben és a Gondolat-Jel 1995-ös "Cyberszkóp" száma közölte.

[134] Donna Haraway író, médiakritikus. Lásd "A Manifesto for Cyborgs: Science, Technology, and Social Pheminism" in the 1980s in Pheminism, Postmodernism, New York, Routledge, 1990, 196 szerzője.

[135] Sandy Stone: FYI: az ún. "gender flexible" példás esete. Férfiból lett nő, "igazi" cyborg. Fontos szerepet játszott a hálózati technika műszaki és kulturális fejlődésében.
Allucquere Rosanne (aka Sandy) Stone írásaiban a cyborgok és a nemek kérdését vizsgálja a kultúrkritika, a feminista kritika és a média területén. Előző inkarnációjában kompjúter programozó és neurológus volt a Bell Labs Special Systems Exploratory Group-ban. Jimi Hendrix, a The Grateful Dead, a Jefferson Airplane, valamint a Crosby Stills and Nash egykori hangmérnöke. Részt vett a szintetizátor kifejlesztésében Silicon Valleyben. Donna Haraway-jel együtt a Santa Cruz Egyetem "Tudattörténeti" programja keretében doktorált. Jelenleg az ACT (Advanced Communications Technologies) kutatóintézet vezetője az austini Texas Egyetemen. A "Cyberconf." (évente különböző helyszínen megrendezésre kerülő konferencia a hálózat és az új médiumok kulturális, társadalmi hatásairól) alapítója, performansz művész.

[136] A szöveg egy részének korábbi verziója a Gondolat-Jel estjén került felolvasásra a Műcsarnokban.

[137] "Volkseigener Betrieb" - a nép tulajdonában lévő üzem

[138] Erről W. Benjamin: "A német szomorújáték eredete", in: Angelus Novus, Budapest, 1980, 336.

[139] Erről B. Anderson ír: Imagined Communities, London, 1983.

[140] A modellről: E. Couchot: "From the Image to Digital Culture", Ars electronika, Linz, 1986, 186.

[141] H. Klotz: Kunst im 20. Jahrhundert, Moderne-Postmoderne-Zweite Moderne, München, 1994.

[142] Klotz, ibidem.

[143] J. F. Lyotard: Instructione paďennes, Paris, 1977.

[144] Ezt a meghatározást Deleuze használja egy egészen más szövegkörnyezetben, de a teremtődés kapcsán, Logique de sens, Paris, 1967, 9.

[145] Itt átveszem Losoncz Alpár: "A könyv metaforájától a szimulációig: a világ kérdése", in: Információ és társadalomelmélet, Szeged, 1994, 18. vagy Gondolat-Jel 1993. III-IV., 85.

[146] Lásd Paul Virilio leírását A. Learről, aki a lakásából eltávolította a tükröket, és videóláncolatot épített be, ami folytán "megállítja az időt", Az eltűnés esztétikája, Budapest, 1992, 19.

[147] Pl. Virilio, ibidem.

[148] G. W. F. Hegel: A természetfilozófia, Enciklopédia II, Budapest, 1979, 48.

[149] I. Kant: Ak.-Ausg. XXVIII, 204.

[150] P. Virilio: Az eltűnés esztétikája, Budapest, 1992, 73.

[151] P. Weibel: Pictorialer Raum in der elektronischen Kunst, Ars electronica Linz, 1986, 133.

[152] Lásd: "Looking Back on the End of the World". Ed. D. Kamper, Ch. Wulf, Semiotext, 1989.

[153] Losoncz: ibidem, 19.

[154] A delokalizációról: V. Descombes: "Dé-localisation - Adresse aux utopistes", in: V. P. Furter/G. Raulet (dir.), Stratégies de l'utopie, Galilée, Paris, 1979, 134.

[155] Itt lényegében egy foucault-i elemet variálok.

[156] Az artikuláció pontosan meghatározott jelentése: olyan kapcsolat formája, mely összeköthet különböző elemeket. A kötés nem örökérvényű, s mindig arra kell rákérdeznünk, hogy milyen körülmények közepette jöhet létre a kapcsolat. S. Hall: "On Post-modernism and Articulation: An Interview with Stuart Hall", Journal of Communication Inquiry, 1986, 10, 2.

[157] E. L. Eisenstein: "Some Conjectures about the Impact of Printing of Western Society and Thought", Journal of Modern History, 1968, 40, 1, 42. Anderson; ibidem.

[158] Lásd pl. N. Garnham: Capitalism and Communication: Global Culture and the Economics of Information, London, 1990.

[159] Evvel kapcsolatban Derrida elmélkedéseire utalok: L'autre cap, Paris, 1991.

[160] A példát J. Keane előadásán hallottam Belgrádban 1995. január 6-án. Ő alkalmazza a mikro/makro/mezo felosztást is. Lásd még: J. Keane: "Structural Transformations of the Public Sphere", in: The Supressed Civil Society, Potisnuto civilno drustvo, ed. V. Pavlovic, Beograd, 1995, 374.

[161] Ez az írás Eric Davis 1996 októberében a MetaForum III. Konferencián elhangzott szóáradatának digitálisan újrakevert változata.

[162] Star Trek: 1966-ban indult tévésorozat, és igen nagy népszerűségre tett szert. Rajongóklubok alakultak, képregényekben jelent meg, 1980-ban nagy sikerű játékfilmet készítettek belőle.

[163] Critical Art Ensemble: Nihilims in the Flesh. In: ZKP3, MetaForum3, Budapest, October 1996.

[164] Richard Barbrook: Sacred Cyborg. In: ZKP3. MetaForum3, Budapest, October 1996.

[165] Tshia Ueno: Japanisation and Techno-Orientalism. In: ZKP3, 71.

[166] Bruno Latour filozófus, tudomány antropológus. A l'Ecole Nationale Superieure des Mines de Paris Centre of the Sociology of Innovation intézetében tanít. Számos könyvet publikált, a legismertebbek: We Have Never Been Modern; Aramis, or the Love of Technology és The Pasteurization of France.

[167] Lásd Heiko Idensen: Poetry Should be made by All! in: ZKP3, 135

[168] Ravi Sundaram: Beyond the Nationalist Panopticon: The Experience of Cyberpolitics in India. In: ZKP3. MetaForum3, Budapest, October 1996.

[169] Lásd a METAFORUM konferencia záróvitáját kötetünkben.

[170] Virtual Reality Markup Language

[171] Multi User Dungeon

[172] Hakim Bey: Bay Watch: four Near Death ancounters with Pamela Anderson in: ZKP3, 200. Ezenkívül lásd Peter Lamborn Wilson írását kötetünkben.

[173] Lásd Bruce Sterling: 14 carats. In: ZKP3, 219.

[174] Lásd Geert Lovink írását kötetünkben.

[175] Theilhard de Chardin fogalma: katolikus tanok tere.

[176] John Perry Barlow visszavonult wyoming-i marhapásztor és a Grateful Dead egykori szövegírója. Az Electronic Frontier Foundation társalapítója. A WELL (Whole Earth Lectronic) Igazgatótanácsának tagja. Wyomingban született 1947-ben, a Wesleyan Egyetemen végzett összehasonlító vallás szakon. Jelenleg az EFF-nek dolgozik az emberi jogok védelmében.
The Electronic Frontier Foundation (EFF) 1990 júliusában alakult az Alkotmányban és a Törvénykönyvben rögzített tételek, valamint az új kommunikációs technika következményei elleni védelmére.

[177] Lásd Pit Shutlz írását kötetünkben.

[178] Lásd Barbrook-Cameron és Geert Lovin írását kötetünkben.

[179] Lásd Eric Davis írását kötetünkben.