Kezdőlap

Barabás Tibor (Pécel, 1911. aug. 27.Bp., 1984. máj. 2.): író, József Attila-díjas (1953), Kossuth-díjas (1954). 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1930 óta volt a KMP tagja. Cikkeit 1932-től rendszeresen jelentették meg különböző napilapok és folyóiratok (Népszava, Az Újság, Szép Szó, Literatúra, Magyar Hírlap). József Attila és Nagy Lajos baráti köréhez tartozott. 1941-1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-ben a Cserépfalvi Kiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946–1949 között az Írószövetség főtitkára. 1949–1951 között a Révai, ill. Szépirodalmi Könyvkiadó ig.-ja. 1957–75-ben a KPM sajtóosztályának vezetője. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa. Az ötvenes évek közepétől művészek, zeneszerzők életét írta meg regényes formában (Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt Ferenc, Michelangelo, Rembrandt). – F. m. Máglyák Firenzében (r., Bp., 1942); Bulgáriai utazás (Bp., 1947); Irodalom és haladás (Bp., 1948); Magyar Jakobinusok (színmű, Bp., 1950); A szabadság magvetője Táncsics Mihály (r.,Bp., 1951, 1965); Rákóczi hadnagya (r., és filmforgatókönyv, Bp., 1953, 1957, 1960, 1980); Állami Áruház (vígj., Gádor Bélával, Bp., 1954); Örök dallamok (Bp., 1958, 1960); Aranyfácán (Bp., 1961); Török daráló (r., Bp., 1963. 1978); Uriel (r.,Bp., 1974); Magyar csillagok (tan., Bp., 1979). – Irod. Zsugán István: B. T. (Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Bp., 1971); Illés Lajos: B. T. (Kezdet és kibontakozás, Bp., 1974); Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett (interjúk, Bp., 1983); Goda Gábor: Nekrológ (Élet és Irod., 1984. 19. sz.); Sándor László: Nekrológ (Kortárs, 1984. 8. sz.); László Gyula: Emléksorok egyszelíd harcosról (Élet és Irod., 1986. 35. sz.).