Kezdőlap

Berkó István (Léva, 1904. júl. 18.Bp., 1982. jan. 13.): vezérkari ezredes, katonai író. Tanulmányainak befejezése után (1926) tüzérfőhadnaggyá avatták a Ludovika Akad.-n. 1930-ig csapattiszt, 1930-31-ben a lovaglótanár-képzőt végezte Örkényben. 1931-34-ben a Hadiakad.-a tanult. 1936-ban vezérkari százados, 1942-ben vezérkari őrnagy lett. 1937-40-ben az Iparügyi Min. mozgósítási osztályának h. vezetője, 1940-44-ben a Hadiakad.-n a szervezés és hadigazdálkodás tanára. 1942. jún.-szept.-ben a hallgatókkal tanulmányi célból a keleti fronton tartózkodott. 1943-tól vezérkari alezredes, 1944. márc.-tól a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács Vezértitkárságának vezérkari főnöke. 1944. szept.-től az I. hadseregeknél, 1944. nov.-től 1945. ápr.-ig a III. majd IX. hadtest vezérkari főnöke. 1945-ben amerikai, majd szovjet hadifogságban volt. 1945. szept.-1946. dec. között illegalitásban élt. 1947-ben a Magyar Közösség perében elítélték. 1955-ben szabadult, 1971-ben rehabilitálták. Cikkei, tanulmányai különböző folyóiratokban jelentek meg. – F. m. Légitámadás! (Náray Antallal, Bp., 1936); Készül a háborís (Föld Jenővel, Bp., 1937); Kié a népességi és nyersanyagfölény a második világháborúban (Bp., 1942).