Kezdőlap

Bernát István (Rimaszombat, 1854. júl. 3.Bp., 1942. jan. 19.): agrárpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1906, r, 1927). Jogot végzett a bp.-i egy.-en. Pályáját 1887-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi min.-ban kezdte. 1888-tól 1892-ig a vallás- és közoktatásügyi min.-ban az iparostanoncisk.-k felügyelője. 1889-ben Károlyi Sándor támogatásával megalapította és szerk: 1901-ig a Szövetkezés c. lapot. 1892-ben kilépett az állami szolgálatból és a Károlyi Sándor körül csoportosuló konzervatív földbirtokosokhoz, az ún. agrárius szárnyhoz csatlakozott. 1894-től az agráriusok Hazánk c. politikai lapjának, 1896-tól 1924-ig pedig a Magyar Gazdák Szemléjének a szerk.-je. 1896-tól a Magyar Gazdaszövetség ügyvezető ig.-ja, 1902-től ig.-ja, ill. Darányi Ignác után elnöke. A Hangya és a Mezőgazdák Szövetkezete egyik alapítója, 1906-tól alkotmánypárti ogy.-i képviselő. Részt vett az 1907. XLIV. tc. (ún. „derestörvény”) és az 1903. IV. tc. (kivándorlásról) előkészítésében. 1920-tól 1925-ig a közgazdasági egy. tanára, 1924-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Emiatt tanszékéről, valamint szerkesztői szerepéről lemondott. 1927-től 1933-ig felsőházi tag. 1939-től haláláig a Hangya Szövetkezet elnöke volt. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki a reakciós agrárpolitika érdekében napilapokban, folyóiratokban. A Közteleknek, az agráriusok lapjának alapításától belső munkatársa volt. – F. m. Lombard Street, vagy az angol pénzpiac Bagenot után (Bp., 1882); Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével (Bp., 1884); Észak-Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok (Bp., 1886); Zálogba tett Magyarország (Bp., 1895); A magyar szövetkezeti mozgalom múltja és jelene (Bp., 1902); Agrárpolitika (Bp., 1903); A magyar földbirtok tehermentesítése (Bp., 1905); Szocialista programok (Bp., 1906); Küzdelmek és eredmények (Bp., 1936). – Irod. Ihrig Károly: Emlékkönyv B. I. agrárpolitikai munkásságának 40. évfordulója alkalmából (Bp., 1935)