Kezdőlap

Bolgár Elek (Kassa, 1883. júl. 3.Bp., 1955. jún. 26.): jogász és történész, egyetemi tanár, az MTA r. tagja (1949). Jogi tanulmányait 1906-ban a kolozsvári egy.-en fejezte be; ugyanakkor a Huszadik Század munkatársa volt és marxista alapon bírálta a klerikális és liberális szellemi áramlatokat. Dolgozott a Jövő, a Munka Szemléje, a Budapesti Hírlap számára is. Szabó Ervinnel kötött barátsága elősegítette további közeledését a munkásmozgalomhoz. 1907-től 1911-ig az USA-ban és Svájcban dolgozott, a szocialista sajtóban. Az USA-ban a Népakarat c. munkáslapot szerk. 1910-ben Bernben a filozófia doktorává avatták. Hazatérése (1911) után a főváros szociálpolitikai osztályán dolgozott mint fogalmazó, majd az Iparrajzisk. tanára lett. Emellett rendszeresen cikkeket írt, főként szociológiai kérdésekről a Huszadik Századba, a Szocializmusba stb. 1916-tól a bp.-i Bezerédy utcai kereskedelmi isk. tanára. Támogatta az SZDP baloldali ellenzékét, majd 1918-tól a KMP soraiban harcolt tollával, 1919. febr.-tól a Vörös Újság szerk. bizottságának tagja volt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után bécsi követ, majd a külügyi népbiztosságon Kun Béla helyettese. A Tanácsköztársaság kormánya egy.-i tanárrá nevezte ki, a Történelmi Materializmus Kutatóintézetének ig. ja volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrált; 1922-től 1937-ig Bécsben és Berlinben vett részt a mozgalomban. 1937-től az SZU-ban mint a rosztovi egy. tanára, egyetemes történeti, főként diplomáciai történeti kérdéseket tanulmányozott. 1944-ben a szovjet hadsereg kötelékében tért vissza Mo.-ra. 1945 után egy.-i tanár és külügyi államtitkár (1946), prágai (1947), később londoni követ (1946-1951), majd a bp.-i egy.- en tanszékvezető egy.-i tanár. – M. Választójog és választórendszerek (Bp., 1908); Krieg und Proletariat (Wien, 1924); Németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban (Bp., 1950); A kapitalizmus fejlődésének alapvető kérdései az Egyesült Államokban a szovjet történeti irodalom fényénél (Bp., 1954); Válogatott tanulmányok (Bp., 1958). Irod. Molnár Erik: B. E. (Akad. Ért., 1955. 62.); Molnár Erik: B. E. (Csillag, 1955. 8. sz.)