Kezdőlap

Degré Alajos (Zalaegerszeg, 1909. máj. 18.Zalaegerszeg, 1984. ápr. 10.): jogtörténész, levéltáros, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1955). Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy. jogi karán végezte. 1931-ben bírósági gyakornok lett Szegeden. 1932-től 1937-ig a pestvidéki törvényszéken, 1937-40-ig az Igazságügyi Min.-ban dolgozott. 1940-ben min.-i titkár lett; 1946-ban min.-i tanácsosnak nevezték ki. 1949-50-ben ítélő táblabíró volt Pécsett, közben a pécsi tudományegy. jogi karán is előadott. 1951-ben egy.-i adjunktusnak nevezték ki. 1957-ben a szolnoki, 1958-tól a zalaegerszegi levéltárban dolgozott, az utóbbinak 1960-ban ig.-ja lett. 1982-től az Eötvös Loránd Tudományegy. c. egy.-i tanára. Kutatásainak középpontjában a m. magánjog, perjog és büntetőjog története és Zala megye helytörténete állt. Szerk. a Zalai Tükör c. lapot, valamint a Zalai Gyűjtemény c. megyei kiadványsorozatot. – F. m. A Négyeskönyv perjogi anyaga (Bp., 1935); A Négyeskönyv büntetőjogi elvei (Bp., 1936); Magyar halászati jog a középkorban (Bp., 1939); Földesúri jogok a jobbágyok házasságkötése körül (Bp., 1943); A XVI-XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata (Angyal Pállal Bp., 1943); Általános jogtörténet (Pécs, 1950); A magyar bírósági szervezet és perjog története (Bónis Györggyel és Varga Lászlóval, Bp., 1961); Az egervári vár története (Gergelyffy Andrással és Valter Ilonával, Zalaegerszeg. 1965); A zalaegerszegi központi elemi iskola története 1690-1949 (Simonffy Emillel, Zalaegerszeg, 1975); A Zala megyei Levéltár (Bp., 1972); A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig (Bp., 1977). – Irod. Csizmadia Andor: D. A. (Jogtud. Közl., 1984. 8. sz.).