Kezdőlap

Demeter János (Kerlés, 1908. júl. 6.Bp., 1988. júl. 6.): romániai magyar jogász, egyetemi tanár. Tanulmányait a kolozsvári egy.-en végezte, jogtudományi doktorátust szerzett 1932-ben. Alapító tagja volt az Erdélyi Fiatalok c. kolozsvári egy.-i lapnak. 1931-től az Ellenzék belső munkatársai közé tartozott. A harmincas években kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Megalapítója és szerk. a Falvak Népe c. radikális parasztlapnak (1932-33) Kolozsvárott ügyvédként dolgozott. 1944 végén a Magy. Népi Szövetség (MNSZ) egyik vezetője volt, Kolozsvár alpolgármestere. 1945-től az állam- és jogelmélet tanára a Bolyai Egy. jogi karán, dékán, prorektor, ngy.-i képviselő. Alkotmányjogászként részt vett az 1948. és 1962. évi alkotmány m. nyelvű kommentárjainak megszerkesztésében. Tevékenysége eredményeként jelentek meg írásai a Román Népköztársaság alkotmányáról. 1948-ban hazaárulás vádjával letartóztatták, és súlyos börtönbüntetésre ítélték a Magy. Népi Szövetség többi vezetőjével együtt. 1965-ben, rehabilitálása után visszatérhetett a tudományos életbe. 1969-től 1976-ig a m. nemzetiségű dolgozók tanácsának kolozsvári elnöke. Román nyelvű jogbölcseleti munkáit a hatvanas években többnyire társszerzőkkel írta. A Korunk és a napi sajtó közölte publicisztikai írásait, úti jegyzeteit. Tudományos tevékenysége középpontjában a nemzetiségi jogok védelme állt. – M. A „Harmadik Birodalom” Romániában – Mit hoz a román szélsőjobboldal a kisebbségnek? (Kolozsvár, 1933); A nemzetiségi kérdés a Dunavölgyében és a Szovjetunióban (Kolozsvár, 1945); A nemzetiségi nyelv a közigazgatásban (Kolozsvár, 1946); Alkotmányunk hiteles román és magyar nyelvű szövege (Kis Gézával, Kohn Hillel, Bukarest, 1949); Az állam és a jog elmélete (I-II, Kolozsvár, 1951); A román alkotmány fejlődése 1947-től 1957-ig (társszerzőkkel, Bukarest, 1957); Századunk sodrában. Visszaemlékezések (Bukarest, 1975); A nemzetiségek egyenjogúsításának útján (Bp., 1983). – Irod. Tamás Gáspár: Kortárs a változó időben (Utunk, 1976. 2. sz.); Balogh Edgár: D. J. tanúsága (Korunk, 1976. 5. sz.); A nemzetiségek egyenjogúsításának útján – Joó Rudolf beszélgetése D. J.-sal (Bp., 1983); Nyolcvan éve született D. J. (Kritika, 1988. 7. sz.); Samu Mihály: D. J. fejfájára (Élet és Irod., 1988. 31. sz.); Páll Árpád: Harangszó a mélyből (Bp. 1991).