Kezdőlap

Dorogi Imre (Kisújszállás, 1890. febr. 17.Szeged, 1976. jan. 29.): festő. A Képzőműv. Főisk.-n Balló Ede és Hegedűs László irányítása alatt 1913-ban művész-rajztanár oklevelet szerzett. Ezt követő olaszo.-i tanulmányútját megszakította az I. világháború, melyet végigküzdött. 1918-ban szerelt le, rajztanári állást vállalt Szegeden, s közel négy évtizeden át ezt a munkakört töltötte be. 1925–1930 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett dolgozott. Kezdetben fény-árnyék ellentétekre épített vallásos kompozíciókat (Magdolna, 1931) és jól jellemzett portrékat (A művész felesége, 1936) festett. 1928-tól a fővárosi tárlatokon is szerepeltek alkotásai, 1938-ban egy képével részt vett a Velencei Biennálén. Szegeden fedezte fel a Tisza festői szépségeit, melynek látványát igyekezett vásznain rögzíteni. 1942-ben a Szegedi Múz.-ban rendezett önálló kiállítást, majd 1959-ben ismét ugyanott mutatta be újabb festményeit. A Tiszapart (1954) és a Kévekötők (1961) c. alkotásaival a Szegedi Városi Tanács képzőművészeti díjait nyerte el. A szegedi képzőművészeknek az MNG-ban rendezett 1967-es tárlatán tizennyolc festményét (köztük a Sugárzás a Tisza felett [1958] c. képet) állította ki. 1970-ben rendezett gyűjteményes kiállításán egész életművét bemutatta. Ez alkalommal elnyerte a helyi tanács alkotódíját. 1973-ban a Dózsa c. festményéért a XVI. Szegedi Nyári Tárlat egyik fődíját ítélték neki. Műveiből néhány az MNG és a szegedi Móra Ferenc Múz. gyűjteményébe került. – Irod. Gábor Jenő: D. I., a Tisza festője (Délmagyarország, 1942. jún. 21.); D. I. gyűjteményes kiállítása (Móra Ferenc Múz. képtára, Szeged, 1959. Katalógus, bevezető: Szelesi Zoltán); D. I. gyűjteményes kiállítása (MFM képtára, Szeged, 1970. Katalógus, bevezető: Vinkler László); Pogány Ö. Gábor: D. I. gyűjteményes kiállítása (Művészet, 1970).