Kezdőlap

Fényes Imre (Kötegyán, 1917. júl. 29.Bp., 1977. nov. 13.): elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora (1959). Fényes Elek leszármazottja. Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Debrecenben és Kolozsvárott végezte, ott szerzett doktorátust (1943). 1945-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegy. Elméleti Fizikai Intézetét vezette. 1950-től 1953-ig Debrecenben az Elméleti Fizikai Tanszéken volt tanszékvezető docens. 1953-ban áthelyezték az ELTE-re, ahol 1960-ban kapott újra egy.-i tanári kinevezést. Itt dolgozott haláláig. Munkássága a kvantumelmélet, statisztikus fizika és az irreverzibilis termodinamika területét ölelte fel. Eredményeit igen sok filozófiai munka is tárgyalja. 1974-ben W. Heisenberggel együtt vezetett egy szemináriumsorozatot Dubrovnikban a kvantummechanika elvi kérdéseiről. Mo.-on ő tartott először előadást (1950) és ő írt először könyvet (1952) az irreverzibilis termodinamikáról, sok vonatkozásban messze megelőzve korát. Eredményei lehetővé tették a statikus szemlélet dinamikussal való felcserélését, ezzel a termodinamikai folyamatok időbeli lefutásának a leírását. A termodinamikai mozgásegyenletek megoldásának eljárását elsőnek dolgozta ki (1958). Felfedezte az ún. „oszcillációs effektust”, a termodinamikai egyensúly stabilitásának valódi mechanizmusát, valamint korrigálta a Helmholtz és Pauli által megadott termodinamikai variációs elvet és megmutatta az eljárás irreverzibilis esetre való kiterjesztését is (Helmholtz-Fényes-elv). Kiváló pedagógus volt. Utolsó, befejezetlenül maradt műve szintézis az egzakt fogalmi megismerés kialakulásáról: egy jelentős gondolkodó természettudományos, filozófiai tapasztalatait összegzi. Számos, a modern fizika eredményeit általánosító filozófiai munkát, didaktikai, valamint tudománynépszerűsítő tanulmányt, művelődéspolitikai eszmefuttatást is írt. Szerk. a Modern fizikai kisenciklopédiát (Bp., 1971). – F. m. Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata (Cillagászati L., 1943–44); Zur wellenmechanischen Herleitung des statistischen Atommodells (Múz. Füzetek, Kolozsvár, 1945, 1948); Az elméleti fizika alapjai (Kolozsvár, 1948); A termodinamika alapjai (Bp., 1952); Stochastischer Abhängigkeitscharakter der Heisenbergschen Ungenauigkeitsrelation (Die Naturwissenschaften, 1952); Die Anwendung der mathematischen Prinzipierz der Mechanik in der Thermodynamik (Zeitschrift für Physik, 1952); Ergänzungen zur axiomatischen Begründung der Thermodynamik (Zeitschrift für Physik, 1952); Eine wahrscheinlichkeitstheoretische Begründung und Interpretation der Quantenmechanik (Zeitschrift für Physik, 1953); A termodinamika mozgásegyenleteinek integrálása (oroszul, Zsurnal Ekszperimentalnoj i Tyeoretyicseszkoj Fiziki, 1958); Entrópia (Bp., 1962); Fizika és világnézet (Bp., 1966); Termosztatika és termodinamika (Bp., 1968); Modern fizikai kisenciklopédia (szerk., Bp., 1971). – Irod. Nádasdy László: Egy tudós gondjai (Új Írás, 1973. 1. sz.); Nagy Károly: Búcsú F. I. professzortól (Népszabadság, 1977. nov. 26.).