Kezdőlap

Feyér Gyula (Hosszúfalu, 1874. jan. 16.Bp., 1959. márc. 9.): gépészmérnök. Műegy.-i tanulmányait Bp.-en és Zürichben végezte, oklevelét Bp.-en szerezte 1898-ban. Pályafutását a Ganz Villamossági Gyárnál kezdte, 1900-tól a bp.-i áll. felsőiparisk.-n, a fém-vasipari, majd az 1913–14. évi átszervezés után az épületegészségügyi osztály tanára, az egészségügyi műszaki berendezések előadója. 1917-ben a kereskedelemügyi min.-ba rendelték, hol 1921-től 1935-ig – nyugalomba vonulásáig – az ipari-műszaki osztályt vezette, mely később a szén- és általános energiagazdaság, valamint a villamosítási ügykörrel bővült. 1917–43-ban szerk. a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyét. Főként energetikai kérdésekkel foglalkozott. A hazai szenek gazdaságos tüzelésére szolgáló kályha-, ill. kazánberendezések megszerkesztésében és bevezetésében nagy érdemei vannak. Több ide vonatkozó jelentős szabadalma is volt. – F. m. Központi fűtőberendezések öntöttvas kazánszerkezetei (Bp., 1910); A takarékos házi tüzelésről (Bp., 1924); Az energiagazdálkodás magyar problémái (Technika, 1930); Hazai és külföldi szenek használhatósága a házitüzelésben (Közgazd. Ért. 1931). – Irod. Dötsch Károly: F. Gy. (Épületgépészet, 1959.)