Kezdőlap

Geleji Katona István (Gelej, 1589Gyulafehérvár, 1649. dec. 12.): erdélyi ref. püspök, egyházi író. Hétéves korában kóborló törökök elrabolták. Anyja csak hosszas keresés után akadt rá s váltotta ki a szolnoki törököktől. Abaújszántón, Göncön, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon tanult, majd Bethlen Gábor támogatásával 2 évig a heidelbergi egy.-en. 1618-ban a gyulafehérvári főisk. tanára és ig.-ja. 1619-től a fejedelem öccsének, Bethlen Istvánnak a nevelője, az ő kísérőjeként még egyszer járt Heidelbergben 1621-ben. Károlyi Zsuzsanna, majd annak halála (1622) után Bethlen Gábor udvari papja. 1633-tól haláláig erdélyi ref. püspök. Erdélyben ő szervezte feudális államegyházzá a ref. egyházat. A kálvinista ortodoxia egyik legkeményebb kezű, merev képviselője volt és a haladó szellemű puritánus törekvések konok ellenfele. Egyik szerk.-je az Öreg graudál (Gyulafehérvár, 1636) c. énekeskönyvnek, amelyet a puritánok ellen készített. Előszava fontos zenei művelődéstörténeti emlékünk. Ortodox dogmatikáját Titkok titka (Várad, 1645–49) c. munkájában fejtette ki. Ennek függelékeként adta ki Magyar grammatikatska c. munkáját, ezzel nagymértékben előrevitte helyesírásunkat s hozzájárult nyelvünk stilisztikai sajátosságainak s a korabeli nyelvhelyességi kérdéseknek a feltárásához. A német Sprachgesellschaftok mintájára Erdélyben nyelvművelő társaságfélét szervezett. – F. m. Magyar grammatikatska (Toldy Ferenc szerkesztésében: Corpus grammaticorum, Pest, 1866). – Irod. Brassay Károly: G. K. I. élete és munkái (Hajdúnánási ref. gimn. ért. 1902–1903); Simonyi Zsigmond: G. K. I. Magyar Grammatikátskája (Bp., 1906); Pais Dezső: A magyar irodalmi nyelv (Magy. Nyelvtud. társ. Kiadványai, 83. sz.); Szathmári István: G. K. I. és a német Sprachgesellschaftok (Magy. Nyelvőr, LXXXVIII.).