Kezdőlap

Kenedi István, Klein (Bp., 1908. ápr. 27.Bp., 1977. szept. 4.): belgyógyász, orvosezredes, az orvostudományok doktora (1971). Orvosi diplomát a bp.-i egy.-en szerzett (1932). 1932–36-ban a bp.-i Szent István Kórházban, 1936–37-ben az Apponyi Klinika röntgen-osztályán, 1938-tól 1943-ig ismét a Szent István Kórház röntgenosztályán volt díjtalan gyakornok. 1935-ben belgyógyász szakképesítést szerzett. A II. világháború alatt munkaszolgálatos. 1945-től 1950-ig a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) EKG rendelő főorvosa, az iparegészségtan tanára. 1951-től hivatásos tiszt; a Központi Katonai Kórház belgyógyásza és EKG-főorvosa, 1953-ban a Honvédelmi Min. rendelőintézeti parancsnoka. 1954-től 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magy. Néphadsereg Központi Kórházának belgyógyász főorvosa volt, s létrehozta a kardiológiai osztályt. Több külföldi kongresszuson és tanulmányúton vett részt. Számos tudományos társaság tagja volt. Munkássága a belgyógyászat jelentős területeit felölelte, főleg az idegrendszer, a szív betegségei foglalkoztatták. Kb. 150 tudományos közleménye és több könyvfordítása jelent meg. Szerk. Az üzemorvos kézikönyve c. művet (Bp., 1947). Kristóf Sándor–Gilló Ferene: Népbetegségek alakulása fiatal férfi lakosságunknál (Bp., 1955); A munkaköri alkalmasság orvosi elbírálásának irányelvei (szerk. Rózsahegyi István, Bp., 1960); Ritka kórképek (szerk. Braun Pál, Bp., 1968); Magyar Imre: Belbetegségek elkülönítő diagnózisa (Bp., 1977) c. műveiben tanulmányai jelentek meg. – Irod. K. I. nyugállományú orvos-ezredes (Honvédorvos, 1977. okt.).