Kezdőlap

Kollár Ádám Ferenc (Terchová, 1718. ápr. 15.Bécs, 1783. júl. 13.): jogtudós, történetíró. Tanulmányait Selmec- és Besztercebányán, majd Nagyszombatban végezte. 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Ezután néhány évig gimn. tanár volt, majd Bécsben keleti nyelvészeti és teológiai tanulmányokat folytatott. 1748-ban kilépett a rendből, és van Swieten támogatásával a bécsi udvari könyvtár első írnokává, 1749-ben második, 1758-ban első őrévé nevezték ki. 1773-tól az udvari könyvtár ig.-ja és udvari tanácsos lett. A felvilágosult abszolutizmus híve volt; szlováknak vallotta magát és a m. rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit hirdette. Nézeteit a Historiae diplomaticae iuris patronatus apostolicorum Hungariae regum libri tres (Bécs, 1762) és a De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis (Bécs, 1764.–Magyar nyelvű egykorú kézirata: Az apostoli magyar királyok törvényhozó hatalmoknak eredeteiről… az OSZK kézirattárában) c. műveiben fejtette ki, amelyekben főként a főpapság kiváltságait, de a rendi előjogokat s a jobbágyrendszer visszásságait is kárhoztatta; az egyház felett is az államhatalom felsőbbségét hirdette. Az utóbbi munkája, amely az udvar hallgatólagos támogatásával jelent meg, nagy vihart váltott ki az 1764–65-i ogy.-en, a rendek a könyv elégetését és betiltását követelték. A klérus támogatásával az ogy. el is érte a könyv mo.-i terjesztésének kir. eltiltását. Magyar ügyekben számos alkalommal adott véleményt a bécsi központi hatóságoknak; egyes nézetek szerint több-kevesebb szerepe volt az 1777-i Ratio Educationis kidolgozásában. 1762–63-ban egy szűkebb tudós társaságot akart szervezni az államismeret fejlesztésére; 1771–76-ban Tresztyánszky Dániel szerkesztésében kiadott folyóiratuk (Allergnädigst Privilegierte Anzeigen ) Mo. viszonyait összbirodalmi összefüggésben tárgyalta. – F. m. Analecta monumentorum omnis aevi Vindobonensia (I–II. Vindobonae, 1761–62); Casp. Ursini Velii de bello Pannonico libri decem cum adnotationibus et appendice critico (Vindobonae, 1762); Nicolai Olahi… Hungaria et Attila… (Vindobonae, 1763); Jurium Hungariae in Russiam minorem et Podoliam, Bohemiaeque in Osvicensem et Zatoriensem ducatus explicatio (Vindobonae, 1772; németül is); Historiae jurisque publici regni Ungariae amoenitates (I–II. Vindobonae, 1783). – Irod. Gyurikovics György: Keresztényi K. Á.-nak élete, munkája és kéziratgyűjteménye (Tud. Gyűjt. 1823); Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és K. Á. (Pannonhalma, 1936); Csizmadia Andor: K. contra Status et Ordines (Jogtud. Közl. 1965); Dümmerth Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a Magyar–Habsburg viszony tükrében (Filol. Közl. 1966. 2–4. sz.).