Kezdőlap

Lászlóffy Waldemár, Böhm (Kolozsvár, 1903. máj. 2.Bp., 1984. jan. 16.): hidrológus, a műszaki tudományok doktora (1956). A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki, majd közgazdászi oklevelet. A Vízrajzi Intézethez kerülve jelentős hidrológiai tanulmányokat végzett a Nemzetközi Duna-Bizottság és a Duna Állandó és Vízügyi Műszaki Bizottsága számára. 1930-ban a hidrológiai kutatás feladatait és a hidrológiai adatszolgáltatás helyzetét vizsgáló tanulmánya alapján megbízást kapott a Vízrajzi Évkönyv újjászervezésére és szerkesztésére. E munkája az egész hazai vízrajzi adatgyűjtési és feldolgozási rendszer megújítását jelentette. Ugyancsak a korszerű információszolgáltatási elvek alapján megszervezte a Vízügyi Szakkönyvtárat. Kiemelt kutatási területe volt a magyar Duna víz- és jégjárási viszonyainak, valamint a Tisza-völgy hidrológiájának és vízszabályozásának feltárása. Szerteágazó kutató-szervező, oktató tevékenységét tükröző irodalmi munkássága közel 300 cikket és tanulmányt ölel fel. Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának tagja volt. Szerkesztette a Vízügyi Közleményeket, egy.-i tankönyveket írt. A toulouse-iak tiszteletbeli tagja (1961); mint a „Duna hidrológusát” a bécsi műegy. Prechtl-érmével tüntették ki (1963). – F. m. A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrológiai adatszolgáltatás mai állására (Vízügyi Közlemények, 1934); A Duna 1838. évi árvize (Bp., 1938); A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása (Vízügyi Közlemények, 1950); Folyóink és tavaink hőmérsékleti viszonyai (Bp., 1956); A Tisza (Bp., 1982); A hidrometria magyarországi fejlődése (posztumusz, Fejér Lászlóval, Bp., 1986).– Irod. Dr. L. W. irodalmi munkássága 80. születésnapja alkalmára (Bp., 1983); P. Károlyi Zsigmond: L. W. (Technikatörténeti Szle, 1985); Vágás István: L. W. (Hidrol. Közl., 1984. 2. sz.).