Kezdőlap

Lippai János (Pozsony, 1606. júl. 30.Trencsén–fürdő, Trencsén-Teplic mellett, 1666. jún. 2.): botanikus, jezsuita tanár, gazdasági és kertészeti író, ~ György esztergomi érsek öccse. Bécsben tanult, 1624-ben jezsuita lett. Grazban és Bécsben az egy.-eken keleti nyelveket tanított, később bátyja pozsonyi udvariban élt és az érseki kertet gondozta. Az érsek halála után a trencséni rendházba vonult vissza. A híres pozsonyi kertről írta az első magyar nyelvű tudományos kertészeti művet, a Posoni Kertet, amely három könyvben jelent meg: Virágos kert és Veteményes kert (Bécs, 1664) és a harmadik a Gyümölcsös kert (Bécs, 1667). A három kötetet egybekötve 1753-ban Győrben ismét kiadták (új fakszimile kiadása, Bp., 1966). Műveiben megállapította és leírta a kertészkedés néhány olyan alapvető tételét, termeléstechnikáját, amelyek ma is helyesek. Ő az első m. pomológus, 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján. Erős kritikával tárgyalta a kertészeti írók oltásleírásait. A babonás hiedelmeket visszautasítva, az éledező tudományok oldalára állt. Munkássága az első kísérlet hazánkban a mezőgazdasági és kertészeti elmélet és gyakorlat összeegyeztetésére. Fő műve két évszázadon át az egyetlen m. nyelvű szakkönyv, amely nyelvművelési szempontból is értékes. Előzőleg írt, naptár formájú mezőgazdasági útbaigazító könyvét (Calendarium Oeconomicum Perpetuum…Pozsony, 1661 és Nagyszombat, 1662) szintén többször is kiadták. – Irod. Rapaics Raymund A magyar biológia története (Bp., 1953) Vladár Ferenc: L. J. kertgazdáink első nevelőmestere (Élet és Tudomány, 1960. 37. sz.); Somos András: L. J., a magyar kertészeti irodalom megteremtője (Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Évkve, 1961); Geday Gusztáv: L. J. 1606 – 1666 (Kertész híradó, 1962); Geday Gusztáv: Háromszáz éves a „Posoni kert” (Kertészet és Szőlészet, 1964. 24. sz.).