Kezdőlap

Papp Károly (Tápióság, 1873. nov. 4.Tápióság, 1963. jún. 30.): geológus, egyetemi tanár, az MTA I. tagja (1920 – 49). Tanulmányait a bp.-i egy. természetrajz-földrajz szakán végezte 1898-ban. 1895 – 1900 között a bp.-i műegy. geológiai tanszékén Lóczy Lajos meghívására tanársegéd, 1898-ban részt vett Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában. 1900-ban a geológia doktora, a Földtani Intézet geológusa. Az 1900 – 1913-as években több külföldi tanulmányutat tett. Részt vett az erdélyi kálisó- és földgázkutatásokban. Nevéhez fűződik a nagy jelentőségű kissármási földgáz feltárása (1907). 1915-től a bp.-i egy.-en a földtani tanszék tanára s 1917-től egyben az őslénytani intézet ig.-ja. A két világháború között több nemzetközi geológiai kongresszuson képviselte Mo.-ot. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1909 – 1918 között első titkára s mint ilyen, a Földtani Közlöny szerk.-je volt. 1942-ben a Társulat elnöke, 1943-ban tiszteleti tagja. 1945-ben vonult nyugalomba. Őslénytani kutatásait a széles érdeklődési kör, a morfológiai felismerés pontossága jellemzi. Mint térképező geológus Erdélyben végzett úttörő munkát. Érdemei közé tartozik a Teleki Pállal és Lóczy Lajossal együtt szerk. Magyarország földtani térképének kiadása is. Hosszú tanári működése alatt geológusnemzedékek sorait oktatta. – F. m. Bakonyi triasz-korallok (Balaton-tudományi tanulmányok eredményei I. 1. rész paleontológiai függelék, Bp., 1900); Geológiai jegyzetek a Fehér-Körös völgyéből (A Földtani Intézet jelentése, Bp., 1906); Miskolc környékének geológiai viszonyai (Földtani Intézet Évk., Bp., 1907); A kissármási gázkút Kolozs megyében (Földtani Közl., Bp., 1910); A Magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete (Bp., 1916, németül 1921); Magyarország geológiai térképe (Földtani Szle, I., Bp., 1922, németül, 1932). – Irod. Tregele Kálmán: Emlékezés dr. P. K.-ról (Földtani Közl. 1963. 4. sz.); Bogsch László: P. K. emlékezete (részletes bibliográfiával, Földtani Közl. 1965. 3. sz.).