Kezdőlap

Petényi Salamon János (ÁbelLehota, 1799. júl. 30. – Pest, 1855. okt. 5.): zoológus, a magyar madártan (ornitológia) megalapítója, az MTA l. tagja (1846). Apját követve ev. lelkésznek készült. Teológiai tanulmányait Pozsonyban, majd Bécsben végezte. Bécsben azonban a természetrajzi múz. vonzotta, megtanulta a madártömést. A bécsi zoológusokon kívül megismerkedett Brehmmel is, akivel később is rendszeresen levelezett. Teológiai tanulmányainak befejezése után 1826-ban cinkotai lelkész, de minden szabad idejét a madarak tanulmányozására fordította, 1833-ban állásáról lemondott és gyűjteményével Pestre költözött, 1834-ben az MNM természetrajzi osztályári állatkonzervátor lett. Rendezte a madártani gyűjteményt, minden fajról feljegyzéseket és kisebb monográfiákat készített. Saját gyűjteményét (173 fajhoz tartozó 1360 példány) az MNM-nek ajándékozta, úgyszintén kéziratait, melyeknek nagy része elkallódott. Halkutatással is foglalkozott, 49 fajt és 3 alfajt határozott meg, egy róla elnevezett új márnafajt fedezett fel. Előkészítette a m. fauna gerinces állatainak kézikönyvét, de a szerkesztésben halála megakadályozta. A paleontológiában is úttörő munkát végzett. Elkészítette a mo.-i ásatag, fosszilis állatok maradványainak jegyzékét. Több külföldi tudományos társ. tagja volt. Mo.-on az állatvédelem első hirdetője. – F. m. Értkezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon (Beszámoló a Magy. Orv. és Természetvizsgálók 1843-ban Besztercebányán tartott harmadik nagygyűlésén); Erdély állattani tekintetben (Pest, 1844); A honi madártan új gyarapodásáról (Pest, 1845); Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái (sajtó alá rendezte és kiadta Kubinyi Ferenc, Pest, 1864); Petényi Salamon János ornitológiai hagyatéka (Feldolgozta Csörgey Titusz, Bp., 1898); Madártani töredékek (P. S. J. irataiból feldolgozta, Csörgey Titusz, bevezette Herman Ottó, Bp., 1904). – Irod. Kubinyi Ferenc: Johann P’s Biographie (Pest, 1865); Herman Ottó: J. S. von P. der Begründer der wissenschaftlicher Ornithologie in Ungarn. Ein Lebensbild (Bp., 1891; magyarul: P. S. J. a magyar tudományos madártan megalapítója, Életkép, Bp., 1891); Herman Ottó: P. S., a magyar tudományos állattan megalapítója (Bp., 1901); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Tasnádi Kubacska András: P. S. (Élet és Tud. 1956. 1. sz.); Varga Kálmán: P. S. J., az ornitológus (Állattani Közl., 1957).